Művház 2020. szeptember 22. 08:38

Megáldva és leköpve mindenütt: száztíz éve született Faludy György

Tizennégy éve már, hogy nincs köztünk a Kossuth-díjas költő.

Faludy György Budapesten született zsidó polgári családban. 1928-ban érettségizett a fasori Evangélikus Főgimnáziumban, ezután a bécsi (1928–30), a berlini (1930–31), a párizsi (1932) és a grazi (1932–33) egyetemen tanult. 1933–34-ben katonai szolgálatot teljesített zászlósi rendfokozatban, amelytől később megfosztották. 1937-ben jelentette meg a Villon-átköltéseket, amely jó időre meghatározta pályáját.

  • 1938-ban elhagyta Magyarországot,
  • 1946-ban tért haza,
  • 1949-ben internálták, Recskre vitték,
  • 1953-ban szabadult, 1956-ban ismét elmenekült az országból,
  • Londonban telepedett le,
  • majd Firenzében élt, onnan Máltára ment,
  • 1967-től Torontóban élt,
  • 1988-ban tért haza Budapesten telepedett le.

Mindent megírt:

„legfőbb gondom az volt, hogy verseimet emlékezetembe véssem; eladdig mindig szenvedélyemnek ismertem más verseinek megtanulását, de a magaméit figyelmen kívül hagytam. Ha az első négy sort elkészítettem, elmondtam magamnak nyolcszor-tízszer; a következő négy sorral ugyanezt tettem, aztán a nyolcat ismételtem ötször-hatszor, és így tovább, míg a napi, átlagos 40 sor penzummal elkészültem. Reggelenként felmondtam magamnak mindazt, amit addig írtam: száz sort, ötszázat, ezret... A fogdáról egész kötet költeménnyel – ezzel a kötettel – fejemben jöttem ki. Ezek után számos rabtársam tanulta meg azokat a verseket, melyeket jobbaknak, vagy a legjobbaknak tartottam. A megtanulás indoka nemcsak a kölcsönös, törhetetlen szeretet volt, melyet akkor és azóta egymás iránt érzünk és nemcsak a magyar nép sajátsága, a költészet iránti, merem remélni múlhatatlan lelkesedés. Sőt még nem is az, hogy ezekből a versekből – akármilyen is legyen irodalmi értékük – erőt tudtak meríteni. Hanem elsősorban az a tény, hogy költeményeimet meg kívánták menteni az utókor számára. Az akkori helyzetben, gyönge fizikumommal rendkívül valószínűtlennek tűnt, hogy túlélem Recsket. A túlélést, számos társammal együtt, nemcsak annak köszönhettem, hogy Sztálin későn ugyan, de a számunkra legkedvezőbb pillanatban patkolt el, hanem elsősorban annak, hogy Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a büntetőtábort feloszlatta”

– mondta a Börtönversek címmel megjelent kötettel kapcsolatosan.

2002 júliusában vette feleségül a nála 65 évvel fiatalabb Kovács Fannyt, akivel haláláig élt házasságban.

Képünket a Fortepanról vettük át, Szalay Zoltán adományozta az oldalnak.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: évforduló Faludy György