• Kezdőlap
  • Hírek
  • Művház
  • Az orvosi kés Paganinije – életrajzi könyv készült Kulka Frigyes mellkassebészről
Művház 2020. szeptember 20. 19:31

Az orvosi kés Paganinije – életrajzi könyv készült Kulka Frigyes mellkassebészről

Képriport
L. Horváth Katalin írt könyvet az egyik legjobb magyar mellkassebészről, Kulka Frigyesről, a szegedi klinika mellkassebészeti osztályának alapítójáról. A kötetet a szegedi könyvhéten mutatták be, a szerző és Kulka Janina, az orvosprofesszor lánya társaságában.

Kevés település van Magyarországon, ahol tudósok, kutatók és orvosok a legnagyobb „sztárok”, Szeged ilyen. Kulka Frigyes legendája – egyáltalán nem túlzás – ma is él a városban, pedig a Kulka család nem tősgyökeres szegedi. Befogadták őket, ők pedig örökre szívükbe zárták Szegedet.

Ültem a Klauzál téri teraszon, hallgattam a kötetről beszélgetőket, és egyszer csak azt vettem észre, hogy egy film pereg a szemem előtt. Film persze nem volt, igaz lehetne, a Kulka-történet minden egyes darabkája hangosan kiált, sőt, ordít érte. Óhatatlanul íródott a film a fejemben, nem tudtam mit tenni, láttam magam előtt a képet, ahogy a fiatal Kulka Frigyes 1945-ben egymaga gyalogolt haza a szombathelyi munkaszolgálatból a kétszáz kilométerre lévő Ipolyságra, a szülővárosába. Hazaérve rádöbbent, egyedül ő élte túl a holokausztot a családból.

Ez a borzalmas felismerés és az édesanyjának tett korábbi ígéret adott erőt neki az orvosi egyetem elkezdéséhez. Pedig színész szeretett volna lenni.

A film folytatódott: Kulka Frigyes – vagy ahogyan szerette, ha becézik, Frédi – nincstelenül, egy tehervagon tetején eljutott Budapestre, ahol beiratkozott a Pázmány-egyetem orvoskarára. A Szabolcs utcai kórházban Molnár Béla lett a mestere, akitől rengeteget tanult a gyakorlati, klinikai orvoslásról – szakította meg a fejemben forgó filmet L. Horváth Katalin a kötetbemutatón. De csak egy pillanat az egész: a szerző szavai is szép lassan belesimultak a történetbe, tudati tartalommá, képekké, érzetekké váltak. Még az is, amikor L. Horváth Katalin azt mesélte: a 80-as években operált betege volt Frédi bácsinak, azóta foglalkoztatja őt Kulka Frigyes személyisége. „Tartoztam neki annyival, hogy írnom kell róla” – mondta.

Balog József, Kulka Janina, L. Horváth Katalin, Márok Tamás boncolgatták a Kulka-életművet (fotók: Szabó Luca)

A könyvbemutatón Balog József hangján szólalt meg egy pályatárs a kiváló mellkassebészről:

„Előadásait az egyetemen legjobb előadásaiként értékeltük és látogattuk. A legszárazabb tananyagot is képes volt olyan színesen előadni, hogy mindenki érdeklődését felkeltette. Előadói, színészi képességei csodálatosak voltak. Környezetét mindig magával ragadta. Később, bár nem sokáig, de volt alkalmam együtt dolgozni vele a szegedi sebészeti klinikán. Fiatal orvosként meghatározó élmény volt, amint a betegekkel bánt, beszélt, igyekezett a gyógyulásba vetett bizalmat felkelteni, megtartani. Az orvostanhallgatóktól az idősebb kollégákig, a szakszemélyzetig bezárólag mindenkivel türelmes volt. Aki csak figyelt rá, nagyon sokat tudott tanulni tőle. A sebészetnek és kifejezetten a mellkassebészetnek briliáns művelője volt. Gyorsan, határozottan hozott döntéseket, melyek pontosnak bizonyultak. A tervezett műtétet magabiztosan hajtotta végre. A betegeiért a végsőkig küzdött, mindent megtett a gyógyulásukért”

– így emlékezett kollégájáról Kovács Károly mellkassebész professzor 2017-ben. Ez is olvasható a könyvben.

Kulka Frigyes fia, Kulka János filmforgatás miatt nem tudott megjelenni a könyvbemutatón, de ott volt Kulka Janina, a hajdani professzor lánya, aki maga is orvos. Janinától megtudtuk, kamaszkorában érezte leginkább, mennyire nehéz egy ilyen nagyformátumú szülő gyerekének lenni.

Kulka Janina arra is visszaemlékezett – miközben bennem tovább pergett a szépen megkomponált film –, apjuk hogyan mondta el nekik, miért csak egy nagymamájuk él, hol van a család többi tagja: 

„Ültünk a nagyszobában ketten egy fotelban, ő szemben ült velünk, és akkor elmesélte, hogy miért nem találkoztunk soha a nagyszüleinkkel [...], azt, hogyan haltak meg, ezen a délutánon mesélte el. Nagymamánk a koncentrációs táborban halt meg, nagypapánk pedig az oda vezető úton, a vonaton.”

L. Horváth Katalin vette át a szót, egy kis magyarázatot fűzve a könyvhöz: a Kulka Frigyes-kötet lényegében két könyv az egyben, ezt a szürke és fehér színű lapok váltakozásai is mutatják. Az első rész a sebészorvos életpályáját dolgozza fel: a családtörténetet, a munkaszolgálatos holokauszttúlélő múltat. A második rész a korrajzot, a kollegiális és nemzetközi kapcsolatait, valamint a gyógyítás helyzetét az ő korában.

Kulka Frigyes 1959-ben költözött Szegedre, felesége Eszter 29 éves, lányuk, Janina kétéves, fiuk, János egyéves volt ekkor. A szegedi klinika akkori igazgatója Petri Gábor hívta, mert a legjobb mellkassebészt akarta.

Tudta róla, hogy kitűnő szervező, és nem is csoda, hogy az ambiciózus sebész pillanatok alatt felállította a mellkassebészeti osztályt. Remekül forgatta a beteganyagot, a megszokottnál sokkal korszerűbb szemlélettel dolgozott. „Az embert egészében kell gyógyítani, nem a betegséget” – mondogatta.

Kulkáék Szegeden a Vörösmarty utcában laktak. „A háznak nagyon szép udvara volt, benne egy háromszor három méteres medencével, amibe nyáron vizet engedtünk. Néha teknősbéka lakott benne, néha meg mi pancsoltunk ott” – mesélte Kulka Janina. A család hamar a szegedi társasági élet központjában találta magát, a szegediek megkedvelték őket. Nem nagyon telt el úgy nap, hogy miután hazaértek az iskolából, a gyerekeknek ne kelljen valakinek az üdvözletét átadniuk az édesapjuknak és édesanyjuknak.

Kulka Frigyes mellszobrát Szathmáry Gyöngyi készítette, az alkotás a szegedi klinika Petri Gáborról elnevezett, legújabb tömbjében található (fotó: kozterkep.hu)

„Apánk egy egészen különleges ember volt. Nagyon szeretetreméltó, nagyon nyílt, jó humorú, közösségi emberként ismerte mindenki. Nem hiszem, hogy lettek volna olyanok, akik nem szerették” – emlékezett vissza Kulka Janina.

Édesanyja, Boleman Eszter a kor jegyzett szépsége volt, a Magyar Televízió kísérleti adásában bemondónak is kiválasztották, intelligenciájáért, eszéért is tisztelték. Szegeden a színházban műfordítóként és dramaturgként dolgozott.

A beszélgetés házigazdája, kollégánk, Márok Tamás ezzel kapcsolatban vett elő egy anekdotát: Ha Kulka Frigyes elhívta egy barátját hozzájuk, és az illető első alkalommal járt náluk, akkor mindig azt mondta: „Két dolgot kérek tőled: szólíts Frédinek, és ne akard elcsábítani a feleségemet”.

L. Horváth Katalintól megtudtuk: Kulka Frigyest eredetileg Friedrich néven anyakönyvezték, ezért szerette inkább a Frédi becenevet, annak ellenére vagy épp azért, mert ipolysági osztálytársai Fricinek szólították.

A kötetbemutató beszélgetésen az is elhangzott: Kulka Frigyes nem csupán kiváló szervező és nemzetközi hírű mellkassebész volt, aki virtuóz módon operált, remekül diagnosztizált is. „A tapasztalat a legfontosabb, és neki abból nagyon sok jutott. A koreai háborúban hadisebészként egyszer egy, egyszer fél évet töltött el. Nem álltak rendelkezésére kisegítő diagnosztikus eszközök, amivel egyébként könnyebben diagnosztizálhatott volna. Muszáj volt megtanulnia a klasszikus módszereket, és az érzékszerveire, az intuícióira hagyatkoznia” – mesélte Kulka Janina.

Mesterségnek, művészetnek és tudománynak írta le a sebészi munkát. 1976-ban úgy fogalmazott: a típusműtét mozdulatai ugyanazok, ezt a koreográfiát nem lehet megsérteni. Ez a mesterség. Művészetté akkor válik ugyanez, amikor az orvos egy váratlan helyzetben képes olyan fordulatra, ami nincs leírva, amit ő alkalmazz először, és képes újszerű, merész megoldást találni, mer kockáztatni a beteg életéért.

Kulka Frigyes a családi tragédia és a megpróbáltatások ellenére is humoros, jó kedélyű ember volt, ez kiderül egy Balog József által felolvasott villáminterjúban a kérdésekre adott válaszaiból is. Az interjúrészlet a SZOTE 1979-es évkönyvéből való:

– Ki az ideális beteg?
– Aki nem tudja jobban az orvosánál, hogy mi a baja, és aki a kezelés ellenére zavartalanul meggyógyul.
– Milyen az ideális hallgató?
– Aki nem hallgat, hanem kérdez és válaszol.
– Kit szeret a legjobban vizsgáztatni?
– Vagy azt, akit nem kell vizsgáztatni, mert elmondja egyedül, vagy azt, aki végighallgat, amikor én mondom el egyedül. 
– Milyen az ideális asszisztencia?
– Akitől tanulhatok, akit taníthatok.
– Egy jó pap holtig tanul, de egy orvosnak meddig kell tanulnia?
– Ugyanaddig, mert a klinika-patológia konferenciákon derül ki, hogy mennyi mindent kell megtanulnunk.
– Hamuban sült pogácsa helyett mit adna nekünk útravalóul?
– Autót és lakáskiutalást, hogy orvosi működésetek során az anyagiasság ne vezéreljen.

Az ember szinte látja a szeme előtt Kulka Frigyest, ahogy keresztbe átvetett lábbal, a székben kicsit félrefordulva, a nyakában lévő sztetoszkóppal babrálva, somolyogva válaszol a kérdésekre.

A mellkassebész humoros, empatikus személyiségét erősítette meg Füzesi Kristóf professzor, akit a hallgatóságból szólítottak a mikrofon mögé: ha már itt van, autentikus személyként meséljen egykori tanáráról. Füzesi Kristóf elmondta, hogyan tegeződtek le a klinikán egy kis bögrényi „pimpós vörösborral” és azt is, mit mondott neki Kulka Frigyes viccesen, miután bejelentette: nem tud vele elmenni Pécsre, az ott alapított tüdőgyógyászati klinikára dolgozni. „Elmondtam neki, hogy én már elígérkeztem Altorjay Pista bácsihoz (az első magyar gyereksebészhez – a szerk.), amire hozzám fordult és azt mondta: »idefigyelj, szaros, nem is vittelek volna el ezek után!«. Annyira meghatározó volt a közvetlen személyisége, a műtőben pedig a kés Paganinije volt” – emlékezett vissza Füzesi Kristóf gyereksebész.

L. Horváth Katalin felidézett egy Vitray Tamás által készített riportot, amiben a sebész professzor azt mondta, rengeteg rokonság van a gyógyító szakma és a színészet között. Szerinte ugyanis semmi nem tanít annyit az emberről, mint egy jó színházi előadásban a jó színészek.

„Ő ebből tanulta meg, hogy kortól, nemtől, foglalkozástól függetlenül mindenkivel megtalálja a közös hangot. A betegnek ez a fél gyógyulást jelentette” – mondta a szerző.

Munkabírásáról és tempójáról egy rádiós beszélgetésben Kulka Frigyes azt mondta: „minden percet sajnálok, amit szünettel kell eltöltenem. […] Ha a kollégám késik öt percet, akkor megszidom, de azt mondják, hogy egyperces haragjaim vannak. […] Remélem, legalábbis, hogy megbocsátják nekem ezt a tempót. Meg kell szokni. Szegeden 20 évig egy olyan jó csapatban dolgoztam, akik megszokták, és akik pontosan tudták, hogy reggel, […] hajnalok hajnalán mentem a klinikára, akkor tudták pontosan, hogy három lépcsőforduló volt az első emeletig, minden lépcsőfordulóban egy dolgot el lehetett intézni. […] Három éve vagyok Pesten, most már Pesten kezdik megszokni. […] Amikor megkérdeznek, hogy van-e negyedóra időm, akkor azt szoktam válaszolni, mondd az utolsó mondatot”. Mondd az utolsó mondatot – nem véletlen, hogy ez a róla szóló kötet címe is.

Fakszimilék is járnak a kötethez. A hasonmáskiadások között kézzel írt tudományos közlemények és személyes írások is vannak
Kulka Frigyes sem úszta meg, az állambiztonság odafigyelt rá 

1979-ben a család Budapestre költözött, pontosabban a család háromnegyede, mert Kulka János ekkor már a Színház- és Filmművészeti Főiskola (ma már egyetem – a szerk.) hallgatója volt. Kulka Janina úgy emlékezett, édesapját avval győzték meg, hogy benne lesz az orvostörténeti könyvekben, mint az első magyarországi mellkassebészeti tanszék igazgatója. Így lett az Orvostovábbképző Egyetem Mellkassebészeti Tanszékén vezető, 1981-től pedig az I. sz. Sebészeti Klinika tanszékvezető egyetemi tanára, majd 1986. július 1-jétől 1989. szeptember 23-án bekövetkezett haláláig annak rektora.

Szerencsére Kulka Frigyes emlékezete már nem csak az orvostörténeti könyvekben marad meg. Az életéről szóló könyv csütörtökön érkezett a nyomdából, de a szegedi könyvhéten már kapható korlátozott példányszámban. Hivatalosan csak szeptember végén jelenik meg a könyvesboltokban.

Elolvasom, mert tovább kell írni a filmet.

Cservenák Zoltán

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: könyv Kulka Frigyes életrajzi könyv L. Horváth Katalin mellkassebész