Szegeden 2020. szeptember 14. 21:20

Huszonöt éve nincs velünk Baka István

Mindössze negyvenhét éves volt, amikor Szegeden meghalt Baka István költő, műfordító. A Szekszárdon született alkotó súlyos betegségben, egy Mahler-művet hallgatva hunyt el 1995. szeptember 20-án Szegeden. Nagy kérdés, hogy a korszakos művész vajon elfoglalta-e a méltó helyét a magyar irodalomban vagy sem.

A helybeli Diósi István vezetésével a költő halálának negyedszázados évfordulóján egy, a jobb hazai megismertetését célzó projekt indult el, aminek első állomása volt a Somogyi-könyvtár folyóirat olvasójában bemutatott kötet, a Baka István és Martin Heidegger találkozása a Molnár és a Tápai utca sarkán című.

A kötet tizenöt szerzőjét arra kérték, hogy elevenítsék fel élményeiket egy-egy Baka-vers kapcsán. A könyv szándéka szerint nem a szakmának, nem a vájt fülűeknek szól, hanem sokkal inkább ahhoz szeretne indítatást adni, hogy minél többen olvassák a szegedivé lett költőt.

További fotók a nyitóképre, vagy ide kattintva láthatók (fotók: Szabó Luca) 

A szekszárdi születésű Baka István a szegedi egyetem bölcsészkarának magyar-orosz szakán végzett, egy éves részképzésen vett részt az akkor még Leningrádnak nevezett Péterváron, és felfogását jól tükrözi, hogy orosz szamizdatot (tiltott kiadványokat) olvasott ebben az időszakban. 1974-tól halálig Szegeden lakott, a Kincskereső című folyóiratnak lett munkatársa, majd főmunkatársa. 

Az irodalmi életbe Ilia Mihály kapcsolta be, aki rendszeresen közölte írásait a Tiszatájban, de sokat publikált a Délmagyarországban is. Olyan, akkor ott dolgozó munkatársakkal állt baráti kapcsolatban, mint Darvasi László. Alkotói kiteljesedését jelezte, hogy szinte az összes nívós hazai irodalmi folyóiratban publikált, noha keveset írt, ám annál súlyosabban.

Az már kötetbemutatón elhangzott Diósi István-beszédben hangzott el, hogy huszonöt évvel halála után sem túlságosan méltányos vele Szeged. Nem neveztek el róla utcát, nem készült róla szobor, noha kivételessége aligha megkérdőjelezhető. Diósi leidézte, hogy a rendszerváltás megelőző lakitelki találkozón beszédet mondott, noha barátai többnyire a liberális oldalon foglaltak helyett.

A szegedi egyetemen 1993-tól műfordítói szemináriumot vezetett. Magyarország és a Nyugat kapcsolatáról született, a Káosz árvái című esszéje máig iránymutató hazánk kulturális és művelődési orientációiról – hívta fel a figyelmet Diósi István, aki szerint nem foglalta el máig méltó helyét a magyar irodalomban Baka István.

Ennek ellentmond, hogy a Tiszatáj Kiadó hat kötetben adta ki az elmúlt években a műveit, és hasonló szerepet vállalt a fővárosi Kalligram Kiadó is. Az életmű gondozásában óriási szerepet játszott és játszik a helyi bölcsészkar oktatója, Bombitz Attila irodalomtörténész és kritikus. Baka-életművének ápolásának egyik fontos sarkopontja, hogy művei akadálytalanul elérhetőek a Digitális Akadémia (DIA) felületén.

A hétfői kötetbemutatón elhangzott: a most megjelent kötet az első állomása az elindított Baka-projektnek.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: évforduló irodalom könyvbemutató Somogyi-könyvtár