Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Művház
  • Drámai változás zajlik Szeged közlekedésében – a legnagyobb vesztes eddig a közösségi közlekedés
Művház 2020. szeptember 10. 10:54

Drámai változás zajlik Szeged közlekedésében – a legnagyobb vesztes eddig a közösségi közlekedés

Képriport
A rendszerváltás óta folyamatos és jelentős átalakulás jellemzi Szeged közlekedését. A helyi közösségi közlekedés fokozatosan visszaszorulni látszik, a kerékpárt használók tábora egyre szélesebb, és közben jelentősen több az autó a városban. Szeged közlekedési dilemmái sokasodnak, mindenki a válaszokat keresi.

Hirdetés

„A megtelt város” elnevezéssel hívtak össze szakmai kerekasztal-beszélgetést, ahol öt közlekedéssel vagy közlekedéssel is foglalkozó szakembert, politikust és érdekképviselőt ültettek le, hogy közösen beszéljék meg: milyen tapasztalatok szűrhetőek le az elmúlt egy-másfél évtized alapján. De legalább ilyen fontos kérdés volt, hogy mit hozhat a jövő Szeged közlekedésében, és erre milyen megoldások adhatóak, milyen fejlesztések szükségesek.

SASMob Szeged és az IH Rendezvényközpont közös szervezésében zajló beszélgetés résztvevői voltak: Bobkó Attila (Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, közlekedés osztály – elnök), Csüllög Imre (Magyar Kerékpárosklub), Körtvélyesi Csaba (Trenecon Kft. – közlekedésépítő mérnök), Nagy Sándor (Szeged városfejlesztési alpolgármestere) és Németh Zoltán Ádám (Szegedi Közlekedési Kft. – közösségi közlekedési és vasútbiztonsági vezető). A moderátor szerepét Tőke Márton vállalta magára. Szakszerűsége nagyban hozzájárult az érdemi, magas színvonalú, konstruktív párbeszédhez.

Nagy Sándor bevezetőjében arról beszélt, hogy forgalmi szempontból a város közlekedése időszakról időszakra változik. Egészen más nyáron, mint szeptember elején, vagy a decemberi ünnepek előtt. Elismerte, hogy amennyiben egy helybelit, aki a reggeli dugóban Újszegedről araszol át a hídon, aligha vigasztalja, hogy Székesfehérváron ennél sokkal rosszabb a helyzet. Pedig ott tényleg sokkal rosszabb.

Rövid történelmi visszatekintésében felelevenítette, hogy Szeged belvárosát sem autók közlekedésére találták ki, és a helyi lakótelepek építésekor is sokkal kevesebb autóval számoltak, mint amennyi mára lett. Mindkettő alapvető gondok forrása a város közlekedésszervezésében. Önmagában a lakótelepeken létesítendő új parkolók témája is neuralgikus kérdés. Szükség volna rá, de sokan ellenzik, mert zöldterüleket vesz ez ezektől a lakóövezetektől.

Körtvélyesi Csaba közlekedésépítő mérnök mindezt azzal egészítette ki, hogy a 2008-as világgazdasági válság és 2015 között Szegeden 11 százalékkal nőtt a gépkocsik száma, és azóta ez a szám tovább emelkedett. Város korábban is zsúfolt útjai ezért is bírják egyre kevésbe a terhelés növekedését.

Nagy átrendeződés zajlik a városi közlekedés egy másik szegmensében is – vette át a szót Németh Zoltán Ádám, az SZKT közösségi közlekedési felelős vezetője. A korábban a közösségi közlekedést használók jelentős része kerékpárra váltott, ami jelentős bevételkiesést jelent a helyi közlekedési társaságnak. Igaz, a szegedi forgatókönyv sokkal szerencsésebb, mint az ország más városaiban lezajlott – fűzte hozzá Nagy Sándor, mert másutt a buszokról és villamosokról autóba szálltak át az emberek. Németh Zoltán Ádám nagy gondnak nevezte a Szegedet is sújtó szuburbanizációt, vagyis azt a jelenséget, hogy a korábban a városban lakók közül sokan a környező településekre költöznek ki. Nagyrészt miattuk telítettek reggelente a városba bevezető utak. Ez az ingázás egyenes következménye.

Ehhez csatlakozott Bobkó Attila, aki úgy vélte: reggelente 7 óra és 8 óra 30 perc között teljesen megtelik a város autókkal. Ez a mennyiség szinte befogadhatatlan – tette hozzá. A közlekedési gondok más természetűek is – szólt hozzá a vitához Csüllög Imre, a Magyar Kerékpáros Klub szegedi elnöke, aki szerint a kétkerekűek részére kiépített infrastruktúra nem elegendő, mert az elmúlt 10-15 évben sokkal többen szoktak át a biciklire, mint azt korábban feltételezték. Fejlesztésre van szükség ezen a téren is, ami az Oskola utcában hamarosan elindul – kapott gyors választ az alpolgármestertől.

Nem meglepő módon a város parkolási gondjait nehezíti, hogy egyre nagyobb autókkal közlekednek az itt élők. A keresztasztal-beszélgetésen az is elhangzott, hogy a kormánydöntés értelmében ingyenessé tett parkolás hónapjai alatt a belváros „elesett”, szinte képtelenség volt parkolóhelyet találni. Azt a véleményét különösebben senki nem rejtette véka alá, hogy elhibázott döntésnek tartják a városokban központi akarattal kikényszerített ingyenes parkolást.

Igyekeztek minden közlekedésformát szakemberekkel képviseltetni (fotók: Szabó Luca)

Ugyancsak a járványhelyzettel kapcsolatban hangzott el az SZKT szakemberétől, hogy drámai átalakulás tanúi lehetünk a szegedi helyi közösségi közlekedésben. Az utasforgalom óriásit esett, és még ma is nagyjából 20 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest. Az állam egyre inkább kivonul a helyi tömegközlekedés finanszírozásából – szólt hozzá az elhangzottakhoz Nagy Sándor alpolgármester, és ezzel nagyon nehéz pénzügyi feladat elé állítja az önkormányzatot. Nem tudni, mit hoz a jövő.

Nem kedvez a tömegközlekedés normál üzemmenetének visszaállásának, hogy a járványhelyzet miatt egyre többen dolgoznak otthon, és teret nyert a digitális oktatás, miközben a feladatellátásához szükséges pénzt csak úgy lehet kigazdálkodni, ha nem csökken tovább az utasszám. Az évőrl-évre csökkenő diáklétszám is mérsékli a szegedi utasforgalmat.

Minek kell történnie ahhoz Szegeden, hogy csökkenjen a város közlekedési terheltsége? – tette fel a kérdés Tőke Márton moderátor. A harmadik Tisza-híd megépítésének szükségességét szinte valamennyi szakember fontosnak és elengedhetetlennek tartotta. Többen is hangoztatták, a híd megépítése sokkal több lenne közlekedésfejlesztési projektnél, mert komoly és nagyon előnyös területfejlesztési változások elindítója lenne a városnak ebben a részében.

Tíz-húsz éven belül meg kell oldani a dízelüzemű autóbuszok teljes kiváltását – jelezte Németh Zoltán Ádám, de elismerte: az elektromos buszok üzemeltetésével kapcsolatban még nagyon kevés és így elégtelen a tapasztalat.

Egy nézői kérdésre válaszolva az alpolgármester úgy válaszolt: az önkormányzat megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett arra az esetre, ha megteremtődnének a pénzügyi feltételei annak, hogy a Mars térről a nagyállomás mellé lehessen költöztetni a buszpályaudvart. Nagy Sándor ezt nagyon jó megoldásnak tartaná.

Bár nem szorosan tartozott a helyi tömegközlekedés témájához, de többen felvetették, hogy Szegednek országos összehasonlításban egyedülállóan rossz a vasúti megközelíthetősége. Mindezt Körtvélyesi Csaba azzal egészítette ki, hogy harminc-negyven éve ugyanolyan menetidővel közlekednek a vonatok Szeged és Budapest között, ami – bár nem mondta ki, de érzékeltette – elfogadhatatlan.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: kerékpáros közlekedés közösségi közlekedés