Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Művház
  • Sűrű első nap a Zsigmond Vilmos Filmfesztiválon – megnézésre ajánljuk a Foglyokat
Művház 2020. szeptember 9. 14:32

Sűrű első nap a Zsigmond Vilmos Filmfesztiválon – megnézésre ajánljuk a Foglyokat

Versenyfilmekkel és versenyen kívül filmekkel indult a szegedi filmfesztivál első napja. Hat filmet vetítettek a Belvárosi Moziban, a választékra igazán nem lehet panasz.

Hirdetés

Egy filmfesztiválról tudósítani azért sem könnyű, mert újságíróként folyton a „miről maradtam le” érzése kerülget. A keddi napba a premier előtt bemutatott új magyar film, a Foglyok fért bele. A film rendezője a Mindenki című rövid filmjéért Oscar-díjas Deák Kristóf, aki új mozgóképével (operatőr Gózon Francisco) 1951-be egy budapesti polgári lakás miliőjébe repítette vissza nézőjét.

A baljós év júniusának egyik hajnalán ÁVO-sok állítanak be egy belvárosban lakó családhoz, és lényegében foglyul ejtik őket, majd sorban mindenkit, aki az elkövetkező órákban és napokban hozzájuk érkezik. A helyzet teljesen abszurd. A családot nem vádolják semmivel, nem tartanak házkutatást, még csak ki sem kérdezik őket. Egyetlen kérdést szajkóznak: ismerik-e Michnay Gyula nevű személyt. A Gaál-család természetesen nem ismeri, de ezt az államvédelmisek nem akarják elhinni.

Egészen képtelen helyzetbe kerül a család, akiknek élniük kellene megszokott életüket, miközben két államvédelmis tiszt felügyel rájuk. Sem a lakást nem hagyhatják el, sem az ablakhoz nem léphetnek. Egymás után érkeznek meg hozzájuk több rokonuk, akik éppen úgy fogságba esnek, mint a lakástulajdonosok. Ebben az abszurd helyzetben – alapvetően ettől abszurd – senki nem tud semmit. Miért foglyok? Miért nem hagyhatják el a lakást? Nincs válasz. Ha csak az nem: „A központ jobban tudja.”

Persze, ha már Hamlet számára is Dánia börtön volt, akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy az 1950-es évek elejének Magyarországán sokan érezhettek hasonlóan. És ehhez még a lakásukból sem kellett kilépni. Sőt, ebben az esetben akaratuk ellenére éppen a lakásuk vált börtönné. Közben azért felrémlik az is, hogy a magánélet intimitásának megsértése a mindenkori diktatúrák és elnyomórendszerek egyik bevett eljárása. Politikai felhangok nélkül hadd emlékeztessek Kafka A per című regényének nyitó jelentére, amelyben az állítólag meggyanúsított Josef K hálószobájában arra ébred: két nyomozó várja ébredését.

A Foglyok a magánszférában való durva beavatkozás tablóképe, egyben a terrorra épülő rendszerek természetrajzát ábrázolja lendületes „ecsetvonásokkal”. Rendezői, operatőri és a forgatókönyvírói bravúrt igényel, hogy a döntő részt a lakásban zajló történet kamaradarab jellege mellett is valódi film legyen. A tér kötöttségei nem bénítóan, hanem felszabadítóan hatottak a film valamennyi készítőjére, beleértve a színészeket is.

A kényszerű összezártság az emberi kapcsolatok sorféleségének bemutatására kínál remek alkalmat, amelyet jó aknáz ki a forgatókönyv (Vörös András munkája), és egészen kivételes alkalmat teremt Szamosi Zsófiának, Sodró Elizának, Fekete Ernőnek, Jászberényi Gábornak, Molnár Leventének és Porogi Ádámnak karaktereik megformálására.

Az igaz történet alapján készült film talán az első olyan hazai feldolgozása a Rákosi-korszaknak, amelyben már mosolyogni is lehet ezeknek a valóban sötét éveknek a stupidságán. Erre a kérdés maga a film is kitér, ironikus módon.

Megnézésre feltétlenül ajánlott a Foglyok, amelyet a korhű ábrázolás miatt is elismerés illett. Talán az egyetlen hiba, hogy Gaálék nappalijában könyvei között a Világirodalom klasszikusaiból és találni jó néhányat, noha ezt a kiadást az 1970-es években jelentették meg. De ez legyen a legnagyobb hiba!

Bod Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál Deák Kristóf film Foglyok
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés