Hirdetés
Hirdetés
Szegeden 2020. augusztus 30. 16:51

Boszorkányok és betyárok a várban

Képriport
Tudják mi az a boszorkánykötés, a boszorkánygörcs, vagy a boszorkányfing? Na, ezeket is megtudhatják a Móra Ferenc Múzeum legújabb kiállításán a várban, amelyet a napokban szakértők vezetésével jártunk be.

Hirdetés

Közel két héttel ezelőtt adták át a Móra Ferenc Múzeum és a vár kívül-belül felújított épületeit. Azonban nemcsak a külső, hanem a tartalom is megújult. A régi látnivalók mellett számos új kiállítás várja a látogatókat.

Mi először a várban látható tárlatot néztük meg, ahol Szeged és a szegedi vár története mellett a boszorkányokkal, Rózsa Sándorral és a betyárokkal, valamint az 1879-es nagy árvízzel kapcsolatos kiállítások várják az érdeklődőket.

Azonban előtte a várat körülvevő térről ejtsünk néhány szót.

Egy új tere keletkezett Szegednek

A Stefánia felújítása után, a kerítések elbontását követően egy új tere keletkezik majd Szegednek – mondta Rostás Mónika koordinátor, mielőtt elindultunk sétánkra a várba. A cél az volt, hogy végre igazán látható legyen a vár és hangsúlyozzák, Szegednek van vára. Éppen ezért a főbejárat is átkerült a város felöli oldalra, hogy a látogatóknak ne keljen körbejárniuk az épületet a bejutáshoz.

Molnár Csilla, a múzeum régésze kiemelte, már a 90-es évek végén elkezdődtek a régészeti feltárások a vár körül. Ennek során bukkantak rá a vár közepén álló gótikus templom maradványaira. Az épület falait most be is mutatják, azokat egy fehér kőborítás rajzolja ki a földön. Így jól láthatóvá válik a főhajó és az oldalhajók is. A régi oszlopok helyén is hasonló módon mutatják be, azonban kettő ki is emelkedik a földből és szoborként állít emléket a templomnak. Ezek az oszlopok emellett látnivalóval is szolgálnak, hisz az oldalán lévő lencsékbe beletekintve ez eltelt évek ásatási munkálatainak néhány mozzanatát lehet megnézni. Esténként pedig világítás teszi még látványosabbá ezt a teret.

Gyönyörű lett a felújított vár
A nyitóképre kattintva Iványi Aurél képei segítségével járja be a megújult várat és az ott található kiállításokat

Molnár Csilla elmondta a régészeti feltárás során a főhajóban lévő sírokat feltárták, több mint ezer csontvázat találtak ott.

Interaktív történetmesélés

A várban lévő kiállítást Zöldi Gergely tervezte. A cél az volt, hogy egy olyan várostörténeti kiállítás jöjjön létre, amely mind a turisták, mind a szegediek számára érdekes, és a tudományos információk mellett az interaktív elemeknek köszönhetően látványos és emlékezetes legyen, a látogatók élményekkel gazdagodjanak.

Az épületbe belépve feltűnik, hogy a középső rész teljesen üresen maradt, csak két oldalt vannak látnivalók. Mint kiderült ennek az oka, hogy így az épület szépsége jobban láthatóvá válik, illetve később ez a rész felolvasóestek, koncertek, színházi előadások és más rendezvények méltó helyszíne lehet.

Belépve a főbejáraton először balra forduljunk. Ebben az oldalhajóban a város történetével ismerkedhetünk meg. A terem egyik végében egy film pereg, itt két percbe sűrítették bele a vár 800 éves történetét. A kisfilmet a falon lévő tablók egészítik ki. A kiállítótér legnagyobb részét egy úgynevezett idővonal asztal foglalja el. Ezen Szeged történetének különböző időszakait ismerhetjük meg. Az asztal érdekessége, hogy azon van egy mozgatható, csúsztatható elem, amelyet egy adott időpontra húzva az asztalba épített monitorokon plusz információk jelennek meg. Többek között kiderül, hogy milyen harcok dúltak a vár el-, illetve visszafoglalásáért, mi köze van Mária Teréziának, valamint II. Józsefnek Szegedhez. De sok mindent megtudhatunk a 1848-49-es szabadságharc helyi eseményeiről is. Szóval érdemes végighúzogatni a táblácskát a különféle időpontokon.

Számos érdekességet megtudhatunk a város és a vár múltjáról

Az asztal két végén pedig egy-egy makett található, amely a vár két ismert építési periódusát, a középkorit és a Mária Terézia korabelit mutatja be. Ezek a makettek nem csak nézhetők, hanem meg is foghatók.

Ami feltűnő a kiállításban, hogy kevés tárgyi emlék kapott helyet, a készítők inkább a tablókra, illetve az interaktív elemekre helyezték a hangsúlyt. A terem másik végében azonban néhány régészeti lelet csak helyet kapott, mégpedig abban a sorrendben, ahogy a földbe kerültek és azokat a régészek megtalálták. Legfölül a 18-19. század leletei láthatók, majd jön a török kor, a középkor, a római kor és végül a kelta időszak. A tárgyak egy része a vár területéről került elő, többet pedig Szegeden találtak. A vitrinben többek között látható a rondellát díszítő kétfejű címeres sas, és néhány római padlómozaik is.

Boszorkányok, Rózsa Sándor, betyárok

Miután megismerkedtünk Szeged, illetve a vár történetével, menjünk át a vár jobb oldali oldalhajójába, ahol négy különféle témájú kiállítás vár bennünket. Az egyik a boszorkányokkal foglalkozik. Ez nem is meglepő, hisz Szegedhez a boszorkányok szorosan kötődnek. Itt is az volt a cél, hogy a látogató ne csak információkkal, hanem élményekkel gazdagodjon. A kihelyezett tablókon különféle tények, érdekességek olvashatók a boszorkányságról, a boszorkányokról. Az egyik segítségével például boszorkányos kifejezések jelentését ismerhetjük meg, a szavak Bálint Sándor szótárából valók. A kíváncsibb látogatók pedig kideríthetik magukról, hogy boszorkányok-e. Ehhez csak fel kell állni egy oszlop mellé majd megfogni azt. A falon pedig hamarosan megjelenik az „ítélet”. Mivel nem csak női, hanem férfi boszorkányok is voltak (vannak), ezért a sorok írója is próbára tette magát. Kiderült, hogy „Cimborálok a gonosz lelkekkel és az ördöggel” így gyorsan meg is született az ítélet: boszorkány! És már ropogott is alattam a tűz!

Az oszlophoz állva kipróbálhatják önök is, boszorkányok vagy sem

A következő részben a betyárokkal és a legfőbb betyárral, Rózsa Sándorral ismerkedhetünk meg. A kiállítás egyik eleme a szegedi betyárt bemutató oszlop, amelyen különféle témakörökbe rendezve mutatják be Rózsa Sándor életét. Az oszlop mozgatható elemekből áll, és amikor jó helyre forgatjuk az adott részeket, akkor „összeáll a kép” kigyullad a világítás és máris olvashatjuk az információkat.

A betyárok legtöbbje vagy akasztófán, vagy börtönben végezte. Így nem véletlen, hogy a kiállításon az akkori börtönéletet is bemutatják. A kis „cellaajtókat” kinyitva híres betyárok arcképe néz velünk szembe, de régi, a börtönéletről szóló visszaemlékezéseket is olvashatunk, vagy a rabok által készített „türelemüveget” is láthatunk. Azt is megtudhatjuk, hogy mi az rabkártya és hogyan készítették (elárulom, a rabok saját vérükkel festették meg azokat).

A börtönrácsok között áthaladva nyikorgás, lánccsörgés és patkányhangok teszik teljesebbé az élmény. A rácsok túloldalán pedig lehetősége van a látogatónak, hogy kipróbálja, milyen volt kalodát, vagy éppen korabeli bilincset viselni.

Főnixmadár módjára újjáéledő Szeged

Természetesen Szeged történetét bemutató kiállításról nem hiányozhat az 1879-es nagy árvizet felidéző rész sem. Itt három tablón mutatják be a korabeli eseményeket. Az első az árvíz betörését, a második az elpusztult város újjáépítését lehetővé tévő összefogást mutatja be. A harmadikon pedig az európai város születését nézhetik meg. A múzeumnak nagyon gazdag fotóanyaga van az árvízzel kapcsolatban. Ezek legnagyobb részét érintőképernyős monitoron végig is nézhetik a látogatók. A képeket a technika segítségével át is alakították, és a felvételek 3D-ben láthatók, amely nagyon látványossá teszi a kiállítás ezen részét. A felvételeket végignézve a látogató igen részletes képet kap a várost szinte teljesen elpusztító természeti csapásról. A tablókon olvasható idézetek legnagyobb része Mikszáth Kálmántól származik, aki ebben az időben Szegeden élt és az ő beszámolóiból ismerhettük meg a katasztrófa részleteit.

A város feltámadása, újjáépítése hazai és nemzetközi összefogás segítségével valósult meg. Ez az önzetlen segítségnyújtás sem maradhat ki az összeállításból.

A tablókat böngészve az is kiderül, hogy milyen irdatlan pénzbe kerül a város újjáépítése. Abban az időben, 1881-ben, egy átlagos napszám 80 krajcár volt. Kiszámolták, hogy egy napszámosnak 50 ezer évet kellett volna dolgozni, hogy fedezni tudja az újjáépítés költségeit. Még szerencse, hogy jött a segítség.

A terem végében egy hatalmas, két részből álló térkép várja a látogatókat. Az egyik térképen az 1841-44 közötti Szeged látható, a másikon pedig a 2020-as állapot figyelhető meg. Ennek segítségével pedig jól megfigyelhető, mekkorát fejlődött a város. Ennél a résznél érdemes egy kicsit megállnia a látogatónak és egy kicsit bogarászni a térképet, hogy mi hol volt, illetve hol van.

A benti kiállítást követően érdemes kisétálni a vár udvarára, ahol a kőtár várja a látogatókat, ide a vár régészeti feltárása során megtalált kőleletanyagok kerültek. Többek között itt kapott helyet a templom egykori oldalkápolnájának boltozatának egy része és sok más érdekesség is.

Ja, el ne feledkezzünk róla! A boszorkánykötés a szabóiparban használt kifejezés, a zsinórozás egyik bonyolult formáját nevezték így. A boszorkánygörcsnek a kubikosok gerincfájását hívták, a boszorkányfing pedig a pálinka egyik népi elnevezése volt.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: árvíz Móra Ferenc Múzeum szegedi vár betyárok boszokányok Rózsa Sándor

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés