Ziccer 2020. augusztus 19. 10:30

Sinkovics Gábor: Bátorak legyetek!


Hirdetés

„Munka, munka, munka...!”

Egy lelkes, aktív, tettrekész gázszerelő ötlete, hogyan lehet egyszer csak strandpapucsban mászkálni egy jacht fedélzetén...

Sporttársak, nyugalom!

Felesleges itt kiabálni, üvöltözni, nem olyan nagy baki ez. Jó, véletlenül az NB I végeredményét kapták meg ahelyett, hogy a reformokról szóló anyagot vették volna át. De emlékezzenek csak, Pelikán József gátőr is lehiggadt, amikor elmagyarázták neki, hogy Virág elvtárs véletlenül az ítéletet adta oda neki a pör előtt, Dániel Zoltán ügyében, nem pedig a vádiratot. Van ilyen. Egyébként is kinek lehet kifogása, ki az, aki felháborodhat, ha a Felcsút nyeri az NB I-et? Naaaaaa! Tessék, lehet hozzászólni sporttársak.

Elkezdődött a labdarúgó idény, és mi esélyt latolgatunk, jövőt építünk, és közpénzt herdálunk. Arra bíztatok mindenkit, hogy költse bátran a pénzt, lehetőség szerint tucatlégiósokra, vagy Mészáros sporttárs vadonatúj sportmárkájára, mert pénz, közpénz az van dögivel.

Addig lopjunk, ameddig lehet. Márpedig a futball erre tökéletesen alkalmas közeg. Elkezdődött a szezon, és olyan csapatokat sikerült az első osztályba terelnünk, akik még a korábbiaknál is érdektelenebbek, unalmasabbak.

Sikerült egy olyan bajnokságot összehoznunk, amelyre még drága miniszterelnökünk, a futball szakértője, egykori művelője sem lehetne igazán büszke.

Ez van Sporttársak, de próbáljunk úgy csinálni, mintha még mindig kettős meccseket játszanának a Népstadionban, a Fradi a Vasassal, a Honvéd a Dózsával és özönlene a nép – özönlene és ott ülne együtt nyolcvanezer hangos, lelkes ember. Csináljunk úgy, mintha még mindig ez a hangulat jellemezné a magyar futballt. Nézzük hülyének az embereket, ugyanúgy, mint amikor Soros Gyuri bá’ról vagy a migránsokról hablatyolunk, hogy egyszerűen lebuzizzuk az ellenzéket.

Ez mindig hatásos.

Egyszerű a dolgunk sporttársak: az újságban folytatva a csodálatos hagyományt, írják csak le bátran a felturbózott nézőszámokat. Hogy aztán majd lehessen hivatkozni a sportág egyre nagyobb népszerűségére, a régi szép idők visszatérésére. Senkit ne zavarjon majd, hogy a kamera itt is, ott is üres székeket, lelátórészeket mutat majd, szólni kell az operatőrnek, hogy lehetőleg mindig azt az egy szektort mutassa, ahol legalább ötvenen ülnek. Szóval nem érdemes felháborodni azon, ha a sporttársak azt látják, hogy a Felcsút lesz a bajnok. Miért is ne lehetne?

Mészáros sporttársról mindenki tudja, hogy a munka megszállottja, különben hogyan is tudta volna a malacperselyben összespórolni azt a néhány milliárdot, kezdve az Ariston gázkazán bütykölésétől a Mátrai Hőerőmű nyereségessé tételéig.

Vagy veszteségessé tételén?

Miért is ne érdemelné meg ez a dolgos, derék ember, hogy az ő népszerű csapata végre megelőzze Kubatov sporttárs, Fradiját és az örökmozgó, hosszabb-rövidebb futásra bármikor kapható Garancsi sporttárs, Vidijét.

Magunk közt vagyunk, a bajnokság is a miénk. Az ország is a miénk. Minden a miénk. Ha akarjuk a Felcsút majd három góllal veri a Fradit, ha úgy döntünk, az MTK ikszel majd a Kisvárdával, a Budafok pedig legyőzi a Honvédot. Ők is a miénk. Egytől egyig. Egytől tizenkettőig.

Hogy a szurkolók hányingert kapnak ettől? Kit érdekel.

A Kádár-korszakban is álltak patrónusok a klubok mögött, pontosan tudta mindenki, ki segíti a Vasast, a Fradit, a Dózsát, a Honvédot. Kérdem én, Sporttársak, akkor nem volt vita a pártbizottságban, hogy ki legyen a bajnok? Na ugye! Minket ne foglalkoztasson a közvélemény hangulata, fogyjon a közpénz, keressenek havi öt-hat-hét-nyolc-tíz millát a semmirekellő futballisták, aztán majd úgyis megmagyarázzuk, miért estek ki a kupacsapataink már a rajt előtt.

Bátorak legyetek!

Ezt a gyönyörű magyar mondatot préselte ki magából Mészáros sporttárs, egy közelmúltban előadott nagy ívű és korszakos beszédében, amiben aztán szerényen elismerte, hogy sikeres ember. Vegyünk példát róla, sporttársak. Ne foglalkozzunk senkivel és semmivel. Az ellenzék úgyis csak a negatívumokat keresi. A futball férfias sportág, és mi legyünk erre büszkék, sporttársak. Legyünk büszkék, ahogy Deutsch Tamás irányítja az MTK-t, ahogy Kubatov Gábor erős kézzel vezeti a Ferencvárost, ahogy Garancsi István sikert sikerre halmoz a Fehérvárral, ahogy a Honvéd, a Kisvárda, a Budafok, és szinte már az összes első vagy másodosztályú klub Fidesz-irányítás alá került, és költi a közpénzt.

Már előre szomorú: Dibusz Dénes, a Ferencváros kapusa gólt kap a labdarúgó OTP Bank Liga 1. fordulójában játszott MTK Budapest–Ferencvárosi TC mérkőzésen az Új Hidegkuti Nándor Stadionban 2020. augusztus 14-én (fotók: MTI/Szigetváry Zsolt)

Milliókat, milliárdokat a semmire.

És megjegyezném, hogy Ilja Skurint még véletlenül se igazolja le egyetlen magyar klub sem, mert a szóban forgó huszonegy éves fiatalember, a CSZKA Moszkva labdarúgója azt merészelte mondani, hogy addig nem hajlandó pályára lépni a fehérorosz válogatottban, amíg az ország elnöke Aljakszandr Lukasenka le nem mond a tisztségéről. Mi ez, ha nem politika, sporttársak? Hogy kerül a futballba a politika, kérdem én? Drága miniszterelnök urunk ott fent a várban azon a kis balkonon, ahol olykor lenéz az ő népére, nem venné a bátorságot, hogy politikát csempésszen a világ legnépszerűbb sportágába. És ezt mi sem szeretnénk, sporttársak. A labdarúgás ne legyen olyan téma, mint a színművészeti egyetem, ahol egyre-másra nyilatkozik mindenki, és az árok egyre csak szélesedik, mélyül. Legutóbb egy Sodró Eliza nevű ifjú színésznő írt nyílt levelet Vidnyánszky Attilának, miközben sorra mondanak fel a korábbi oktatók.

Ezt ne hagyjuk!

A futballt ne engedjük át a politikának!

Legyetek bátorak!

És mi ehhez tartsuk magunkat!

Ez legyen a jelszó, és ha Szijjártó Péter külügyminiszter mondjuk egy jacht fedélzetén ücsörög öltönyben, mintha csak épp az irodájában végezné a melót, akkor nekünk pontosan tudni kell, hogy minden a szurkolókért, az emberekért történik.

  • A futball mi vagyunk.
  • Az ország is mi vagyunk.
  • Futbólia voltunk, vagyunk, leszünk. Kerül, amibe kerül – az adófizetőknek.
  • Aki nem szereti a Felcsútot, aki kétségbe vonja, hogy a külügyminiszter dolgozik a jachton, az nem igazi magyar.
  • És aki nem szereti a futballt, az is.
  • Sporttársak, a jövő a mienk.
  • Ahogy a múlt és a jelen is. Puskás Öcsi büszke lenne ránk, már csak azért is, mert olyan musicalt állítanak hamarosan színpadra, amitől feláll a szőr az ember hátán.

Legyetek bátorak!

Lukasenka barátunk is kiállt a nép elé, Belorussziában, és nekünk példát kell vennünk róla.

A demokrácia, a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás számunkra alap.

És ha a Felcsút mégiscsak bajnok lesz, az pontosan ezt bizonyítja.

Sinkovics Gábor

Nyitóképünkön a paksi Lenzsér Bence (balról) és az újpesti Gigic Petar a Paksi FC–Újpest FC labdarúgó-mérkőzésen, a Paksi FC új stadionjában az avatás napján, 2020. augusztus 15-én az OTP Bank Liga 1. fordulójában. Paks–Újpest 1–2.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: foci jegyzet labdarúgás NB I OTP Bank Liga Sinkovics Gábor vélemény