Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Művház
  • Bíró-Balogh Tamás szegedi irodalomtörténész: Aczél Györgynek Radnóti Miklós volt a keresztapja
Művház 2020. augusztus 16. 11:53

Bíró-Balogh Tamás szegedi irodalomtörténész: Aczél Györgynek Radnóti Miklós volt a keresztapja

A Radnóti Miklós újabb dedikációi és levelei című új kötet két korábban megjelent könyv frissítése: a 2016-os Könyvvel üzenek néked című dedikációs gyűjteménynek és a 2017-es Különben magyar költő vagyok című levelezéskönyvnek. Az azóta előkerült darabokat rendezte sajtó alá Bíró-Balogh Tamás szegedi irodalomtörténész.

Hirdetés

– A dokumentumtípusok jellegéből adódóan soha nem lehet kijelenteni, hogy a teljeset, az összeset ismeri a kutató, hiszen mindig felbukkan egy-egy levél vagy dedikáció Radnótitól. A most megjelent könyvbe kilencven új dedikáció és négy új levél került, amelyek az előző gyűjteményekben nem szerepeltek – mondta a korábbi köteteket is jegyző irodalomtörténész.

Az újabb dedikációk és levelek egy része úgy került elő, hogy magántulajdonosaik meglátták a két megjelent kötetet, és jelentkeztek, majd elküldték a másolatokat. Árveréseken is tűntek fel újabb kézjegyek, és a kutatónak sikerült olyan örökösöket is felkutatnia, akikről már korábban sejtette, hogy dedikáció lehet a birtokukban. 

Mester és tanítványa

A kilencven közreadott dedikáció nem ennyiféle címzettől származik. A szakember elmagyarázta: akadt olyan tulajdonos, például Piláthy György örököse, aki kilencet birtokol. Radnóti naplójából tudni lehetett, hogy kapcsolatban állt az író-műfordítóval, de csak később sikerült megtalálni az örökösét.

Vannak nagyon érdekes új elemek Radnóti kapcsolathálózatában. Előkerült például három új dedikáció, amelyet Aczél Györgynek címzett, aki évtizedekkel később a kádári kultúrpolitika első embere lett. A pályája viszont amatőr versmondóként indult, és mint ilyen, felkereste Radnótit, hogy lássa el isnstrukciókkal a versei előadásával kapcsolatban.

Kapcsolatuk kezdete nem mondható kiegyensúlyozottnak, mert Radnóti nem szerette Aczélt, idővel azonban egyfajta mester-tanítvány viszony alakult ki köztük, ami ennél is mélyebbé érett. Ráadásul később Aczél az (illegális) kommunista pártbeli összeköttetései révén igyekezett megmenteni Radnótit a zsidóüldözéstől. Hamis iratokat is felkínált neki, próbálta elbújtatni, ám a költő nem élt ezzel a lehetőséggel.

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplójában nyomon követhető, hogyan alakult át Aczél az „ellenszenves zsidó ripacsból” „Miklós megmentőjévé”. Bizonyosan ennek a következménye, hogy amikor Aczél György (eredeti nevén Appel Henrik) kikeresztelkedett, Radnóti lett a keresztapja.

Ami kimaradt

– Az új gyűjtés három éve alatt egyetlen kétes hitelű dedikációval találkoztam: ez a Járkálj csak, halálraítélt! című kötetben található, amelyet Radnóti állítólag így dedikált Sík Sándornak: „Sík Sándornak Igaz ragaszkodással Radnóti Miklós 1936. karácsony” – árulta el az irodalomtörténész. – Első ránézésre akár valódi is lehetne, csakhogy az íráskép ugyan hasonlít Radnótiéhoz, de eltér attól. Mintha valaki nagyon szépen akarta volna lemásolni. Pedig épp a névaláírás az, amelyet legjobban begyakorol a szerző, hiszen azt írja le legtöbbször. Másrészt: Radnóti 1933-tól minden Síknak adott ajánlásába beleírta a „fiúi” jelzőt, csak neki, senki másnak, ezzel is egyedivé téve kettejük kapcsolatát. Harmadszor pedig ismerjük a kötet ténylegesen Síkhoz eljuttatott példányát, amelyet a piarista rend központi könyvtára őriz. Az ajánlása: „Sík Sándor professzor úrnak fiúi szeretettel és tisztelettel küldi Miklós” – idézte a kutató.

Cigaretta, likőr, irodalom

Más jellegű ez a kötet, mint a megjelent Radnóti-dedikációgyűjtemény. Az új kötetbe fotó nélkül ugyan, de az eddigiekhez híven csak hiteles ajánlásokat vett fel az irodalomtörténész, kétes hitelűeket nem. A költő pályájának elejétől a végéig megtalálhatók benne kézjegyek, melyek közül a koraiak szolgálnak a legtöbb érdekességgel. Amikor például Radnóti még nem rendelkezett önálló kötettel, csak a Jóság című antológiában jelentek meg versei, megköszönte egyik szerzőtársának a szíves vendéglátást, és rögzítette: cigaretta, likőr, irodalom. Később pedig egy mecénásának hálából egy egész oldalas verses ajánlást írt.

Lappanganak még

Bővült egy régebbi kapcsolat története: a költő Diósszilágyi Évának – aki egyetemi évei alatt az egyik hölgyismerőse volt Szegeden, illetve Makón – ajándékozta egy másik szerző könyvét. Előkerült egy újabb Sík Sándornak szóló ajánlás. Felbukkantak teljesen új szereplők is, akikről eddig nem tudták, hogy Radnóti dedikált nekik; és feltűntek olyan lappangó kézjegyek is, amelyekről már létezett információ, hiszen a címzettjük Radnóti kapcsolathálózatának legbelsőbb köréhez tartozott. Így például Péter András, aki a Franklin Kiadó meghatározó vezetője volt, és tőle nem került elő mindezidáig semmi, lappangott valahol a hagyaték. Most sikerült megszerezni belőle egy darabot, ez okot arra a reménységre, hogy majd napvilágra kerül a többi is. 
– Csak remélni tudom, hogy a hagyatékok mozognak, a könyvek járják a maguk útját, és ezáltal újabb dedikációk lesznek fellelhetők; persze nem biztos, hogy a mostani intenzitással – fűzte hozzá az irodalomtörténész.

Azt lehetett tudni, hogy a pár éve megjelent dedikációgyűjteménynek még jó ideig nem lesz második kiadása, de a kutató úgy gondolta, hogy az azóta felgyülemlett anyagot érdemes az olvasók és a könyvszakma elé tárni. A kötet szerzői kiadás; Bíró-Balogh Tamás a szegedi önkormányzattól 200 ezer forint könyvkiadási támogatást kapott az összeállítására, és a Szegedért Alapítvány is támogatta kutatói ösztöndíjjal. Kereskedelmi forgalomban nem kapható, csak a szerzőnél elérhető.

Dombai Tünde

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Bíró-Balogh Tamás Radnóti Miklós Aczél György dedikáció irodalomtörténet
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés