• Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Egy emblematikus épület, két jellegzetes lejtő, két megmászandó oroszlán: mennyit változott a XX. században a Móra Ferenc Múzeum?
Szegeden 2020. augusztus 15. 18:08

Egy emblematikus épület, két jellegzetes lejtő, két megmászandó oroszlán: mennyit változott a XX. században a Móra Ferenc Múzeum?

Húsz hónapig volt zárva, augusztus 14-én újra megnyílt a szegedi Tisza-part legjellegzetesebb épülete, a Móra Ferenc Múzeum. De milyen volt a XX. század elején az épület, milyen volt a környezete? Tíz fotón megmutatjuk!

A Fortepan archívumában néztünk szét, vannak képeink a kis- és a nagymúzeumról is! 1904-ben indulunk, 1964-ig utazunk.

Fönti nyitóképünk 1904-es. Ekkor még Rudolf térnek hívták a Roosevelt teret, ahonnan a felvétel készült, még megvolt a gyönyörű híd, amelyet aztán, ismert, belerobbantottak a folyóba. Tömörkény István ekkor lesz az intézmény igazgatója, ő volt az, aki létrehozza a néprajzi gyűjteményt. És ebben az évben érkezik a névadó is: Móra Ferencet 1904-ben veszik fel a természetrajzi tár kezelésére és egy kiállítás elkészítésére. Még ebben az évben könyvtárosi besorolást kap.

1908-ban vagyunk. Kockakő, párban járó szolgálólányok, egy hanyagul otthagyott talicska. A bokrokat nem hagyták nőni, nézzék meg majd újra nyitóképünket, azon is (körülbelül) ekkorák a növények (fotó: Fortepan/Schmidt Albin) Kattintson ide a nagyobb fotóért!
1940., eltelt egy emberöltő, és befásodott a múzeum parkja. A lépcső és a lejtő oldalán repkény, a formára vágott bokrok helyén pad. De változtak a kandeláberek is. A hirdetés iránymutatás: a Tiszai Recoon Fürdőbe a folyópart irányába kell menni. Ekkor már négy éve közgyűjtemény a múzeum, amelyet ekkor Csallány Dezső régész vezet (fotó: Fortepan/Somlai Tibor) Kattintson ide a nagyobb fotóért!
A Budapesti Kórus tagjai állnak össze egy képpé a múzeum lépcsőjén. „Egyre közelebb” hazánkhoz is a második világháború. A front érkeztével szükségóvóhellyé nyilvánítják a múzeum földszintjét, sőt a vármaradványt is. A kultúrpalotát komoly károk érik – a főbejárat egyik oszlopa ki is dőlt... (fotó: Fortepan/Lissák Tivadar) Kattintson ide a nagyobb fotóért!
1947. Azért még vannak sebek az épületen, a lépcsőn különösen, de a kidőlt oszlop ekkor már a múlté. Ez még egy kismúzeumos felvétel (fotó: Fortepan/Kozma János) Kattintson ide a nagyobb fotóért!
Ebből a szögből is látszik a hosszabbítás: 1954. január 5-én elkezdték kibővíteni a múzeum épületét – mind a két oldalra építkeztek, három-három ablaknyi a „növekmény”. A munkával 1955. június 14-ére végeztek. A fotó készültekor már látogatható volt az irodalomtörténeti és az első régészeti állandó kiállítás (fotó: Fortepan/Nagy Gyula) Kattintson ide a nagyobb fotóért!
1962. Ebben az esztendőben megnyílik az állandó természettudományi kiállítás és lesz még egy fontos kultúrpolitikai változás: a múzeum a Csongrád megyei tanács kezelésébe kerül. A repkény, a rózsák, de az egész Móra-park már ismerős (fotó: Fortepan) Kattintson ide a nagyobb fotóért!
1963. Végre egy fotó a másik oldalról, a folyópart felől! Ami manapság elképzelhetetlen: autóval felhajtani a bejárathoz. A lökhárító és a hűtőrács alapján Wartburg 311-esre tippelünk. Izgalmas a hirdetőoszlop is a kép bal oldalán, de sajnos nem lehet, láthatóan, olvashatóan ránagyítani a plakátokra (fotó: Fortepan/Nagy Gyula) Kattintson ide a nagyobb fotóért!
1964. Közös fotó a kőoroszlánnal – mindig hatalmas kihívás. Könnyű oda mászni, mégis elég félelmetes. De a bátrak rendre megcsinálják (fotó: Fortepan/Vaskúti György) Kattintson ide a nagyobb fotóért!
1964. Nagyapa fotózza az unokáit, miközben lehet, a leányzó épp azt mutatja, hány éves (fotó: Fortepan/Németh Tamás) Kattintson ide a nagyobb fotóért!

Garai Szakács László

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Fortepan helytörténet Móra Ferenc Múzeum