Hirdetés
Szegeden 2020. augusztus 10. 20:22

Hőség elleni védekezés: érdemes igénybe venni a természet segítségét!

A Szeged Vision online előadássorozatának legújabb részében Gulyás Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusa beszélt azokról a természetalapú megoldásokról, amelyek segítségével csökkenthetjük a városok nyári forróságát. Az alábbiakban a hétfő délutáni előadás rövidített változatát olvashatják.

Hirdetés

Gondolták volna, hogy a szegedi belvárosi tereken olykor nyolc Celsius fokkal többet mutat a hőmérő, mint mondjuk az innen néhány kilométerre fekvő repülőtéren? Ezt a példát arra hozta előadása elején Gulyás Ágnes, mennyit számít a sok aszfalt, a rengeteg beton, és természetesen a növények hiánya. Szeged ennek ellenére kifejezetten jól áll a városi „hot spotok” elleni védekezés területén. A körtöltésen belüli területnek ugyanis közel harminc százaléka lombkoronával borított, ami a magyar és nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas szám. Párizs esetében például ez az arány mindössze tizenegy százalék.

A természet kitalálja helyettünk is, hogyan birkózzunk meg azzal a helyzettel, hogy a városi környezetben lassabban távozik el éjszaka az a hőmennyiség, amely nappal felforrósította az utcákat, tereket, épületeket. Egyrészt a víz segít nekünk, másrészt a légmozgás. A vízfelületeket tehát egyrészt növelni kell, másrészt meg kell kötni a lehulló csapadékot. Ebben a fák segítenek a legtöbbet, hiszen, ha veszünk például egy, az udvarunkon álló diófát, az megköti a nedvességet, kellemes árnyat ad, ráadásul diót szüretelhetünk róla.

Ha azonban valakinek nincs saját udvara, mert egy lakótelepen lakik, olykor 40–42 Celsius fokos környezetben kénytelen közlekedni. Fokozza a problémát, ha egy játszótéren futkorászó gyerekről van szó, aki észre sem veszi, hogy mennyire kiszáradt a fizikai megterhelés és a mozgás kettős hatásától. Gulyás Ágnes kutatócsoportja sokáig vizsgálta egy Retek utcai játszótér nyári hőmérsékleti változásait, és arra jutottak, hogy csak fák és egyéb növények telepítésével lehetne valamit javítani a helyzeten. Az emberek komfortérzetén rengeteget ront ugyanis az úgynevezett hőstressz, ami nyomasztóan hat a fizikai és szellemi állapotunkra.

Érdemes hát nagy lomkoronájú fákat ültetni, mert segítségükkel a jobb közérzetet biztosító környezet alakítható ki egy nagyváros sűrűn lakott körzeteiben is. Probléma viszont, hogy a felső vezetékek miatt ezeket rendszeresen meg kell csonkítani, a földben futó különböző közművek pedig arra kényszerítik a telepítőket, hogy ezektől megtartsák az előírt távolságot. A fákra leselkednek más veszélyek is, így például a nagyra nőtt japán akácokat a viharos erejű szél könnyen eltöri, vagy akár gyökerestül kifordítja a földből. A vadgesztenye pedig egy rendkívül kedvelt fajta volt még évekkel ezelőtt, mígnem egy molyfajta el nem kezdte pusztítani a teljes európai állományt.

Fontos, hogy a fáknak biztosítsuk a folyamatos vízutánpótlást, így a körbebetonozott csemetéknek nem igazán marad esélyük a túlélésre. Szegeden kiváló példa azonban a felújított Gutenberg utca faállománya, amely beszivárogtató rendszeren keresztül kapja a nedvességet biztosító vizet. Ugyanígy ügyeltek a fák igényeire a szintén nemrégiben megújult Szent István téren is, így az ide telepített példányok hosszú életűek lehetnek. Gulyás Ágnes ezeken kívül megemlítette a szintén felújított Somogyi utcát is, ahol szintén szépek és egészségesek azok a fák, amelyeknek biztosítják a folyamatos vízutánpótlást.

De nem csupán a fák segítenek nekünk a környezetünk élhetőbbé tételében, hiszen a szárazságtűrő, zömében a mediterrán térségből származó növényeket olyan terekre, utcákra ültethetjük, ahol egyébként nagy a forgalom, sok a szálló por, és természetesen nyáron rendkívül meleg van. Ilyen a Somogyi utca folytatásában a Dugonics téri körforgalom, ahol zömében fűszernövények pompáznak a középen lévő ágyásban. Ráadásul a levendula, a zsálya, a különböző mentafajták ide vonzzák a rovarokat, ami szintén fontos körülmény a városi élővilág körforgásának fenntartásában.

A növényeket érdemes keverni, hogy ezzel a mesterségesen előállított biodiverzitással is segítsük a beporzást végző rovarok munkáját. Gulyás Ágnes mutatott olyan épületet is, amelynek tetejére érdemes lenne tetőkertet telepíteni, mert egyrészt nyáron hűtené, télen fűtené azt, másrészt egy olyan forgalmas szegedi közlekedési csomópontban van, ahol jelentősen csökkentené a szállópor koncentrációját. Ez az egykori Centrum Áruház teteje, amely ma csupasz betonfelület, így jelentősen hozzájárul a belvárosi utcák felmelegedéséhez.

A gyepesítés is jó megoldás, hiszen ez a felület nem nyel el annyit hőt, mint a beton vagy az aszfalt, ám gondoskodni kell a locsolásáról, és lehetőleg ne nyírjuk sűrűn, mert a magasabb fű jobban őrzi a talaj nedvességét. Szegeden sok helyen törmelékes a talaj, ezért érdemes talajcserét vagy talajjavítást végezni, mielőtt növények telepítésébe kezdünk. Az SZTE oktatója sok olyan példát említett előadásában, amikor szegedi iskolák diákjai, civil szervezetek vagy helyi lakóközösségek tisztítottak meg területeket, majd ültettek fákat, virágokat vagy fűszernövényeket saját környezetük közelébe.

Szincsok György

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: hőség Szeged Vision Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék Szegedi Tudományegyetem SZTE