Szegeden 2020. augusztus 4. 14:33

Egyre több lesz a trópusi éjszaka Szegeden

Nemrég indította el Szeged önkormányzata azt a szemléletformáló kampányt, amely a klímaváltozás elleni védekezés fontosságára hívja fel a figyelmet. A Szeged Vision projekt részeként tartottonline előadást Gál Tamás klimatológus a globális felmelegedés veszélyeiről. Ennek a legfontosabb gondolatait foglaltuk össze.

A klímakutatás külső szemlélő számára nem egy izgalmas filmsorozat, hanem inkább unalmas bogarászás az adatok között – mutatta be előadásának elején Gál Tamás azt a munkát, melyet kollégáival végez. A klímaváltozást ugyanis modellek futtatásával, adatsorok összehasonlításával lehet legjobban mérni, így a klimatológus jellemzően egy szobában ül, és nézi a számítógépe monitorját. Ettől még rendkívül fontos és izgalmas az, amit a kutatók csinálnak ezekben a szakmai műhelyekben.

Arra a kérdésre, hogy ha mindig volt klímaváltozás, akkor most miért kell kiemelten figyelni erre a jelenségre, a következőket mondta a kutató: A mostani éghajlatváltozás főként azért különbözik a korábbiaktól, mert az emberi tevékenység hatásaként kell értelmeznünk. A szén-dioxid és más üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátása rendkívül meggyorsítják a légkör felmelegedését. A melegedés mérésekkel igazolt tény, ami Magyarországon az elmúlt évtizedben több mint 1 Celsius-fok átlaghőmérséklet emelkedést eredményezett. A sarkvidékek területén ez a folyamat még ennél is gyorsabb.

A metán légkörbe kerüléséért elsősorban a mezőgazdasági jellegű tevékenységek felelősek. A szarvasmarha tenyésztésről, vagy a rizstermesztésről például nem az jut elsőként az eszünkbe, hogy ezekkel növeljük a légkörbe jutó káros gázok mennyiségét, pedig jelentősen hozzájárulnak a bolygó lékörének felmelegedéséhez. Ez egy ördögi kör, hiszen minél több élelmiszert kell megtermelnie az emberiségnek, annál több üvegházhatást kiváltó gázt juttat a légkörbe.

Az, hogy melegebb van, azt is jelenti egyben, hogy több az energia, és ez a többletenergia váratlan időjárási jelenségeket fog generálni. A társadalmak stabilitását is az határozza meg, mennyire kiegyensúlyozott a klíma a Földön, ezért rendkívül fontos tennünk valamit azért, hogy ez a kedvezőtlen folyamat lelassuljon, esetleg megálljon. Egy globálisan mért másfél fokos felmelegedés ugyanis szinte beláthatatlan következményekkel járhat. Gondoljunk csak arra, hogy Szibéria északi részén a napokban 30fok feletti hőmérsékletet mértek, ami teljesen felborítja az ottani élővilágot, ráadásul erdőtüzeket idéz elő. Ez csak egyetlen régiója a Földnek, ahol a globális átlag fölött emelkedik a hőmérséklet.

A legsúlyosabb helyzetet azonban a sarkvidékek felmelegedése idézheti elő. A jégsapkák elolvadásával jelentősen nő az óceánok vízszintje, ugyanakkor a fagyott talajból felszálló metán tovább erősíti a légkör felmelegedését. Vannak már olyan vélemények, melyek szerint a másfél fokos hőmérséklet növekedés bekövetkezik a mostani évtized végére. Célunk az, hogy ez csak az évszázad végére következzen be – mondta Gál. Nagyon súlyos különbségek vannak a másfél és két fokos emelkedés között, például a koralltelepeknek az utóbbi esetben a 99 százaléka pusztul el, míg „csak” másfél fok esetében nyolcvan százalékos a pusztulás. Ez hatalmas különbség, igaz, katasztrofális következményekkel jár mindkét opció.

Szeged esetében persze sokkal közvetlenebbül éljük meg a klímaváltozás hatásait, mint egy koralltelep esetében, ezért Gál Tamás részletesen mesélt előadásában a helyi kutatásokról is. A városok sokkal lassabban hűlnek, mint a környező területek, így éjszaka melegebb van, mint máshol. Ez azt jelenti, hogy éves átlagban Szeged 1 fokkal melegebb, mint a városon kívüli területek. Szegeden ezért öt–tíz éjszaka is van, amelyek esetében nem megy a hőmérő higanyszála 20 fok alá. Ezt már trópusi éjszakának hívják. Ez a modellek szerint akár húsz éjszakára is nőhet az évszázad végére. Ez nagyon megterheli az emberi szervezetet, ráadásul hosszú aszályos időszakok váltakoznak villámárvizekkel, ami megnehezíti az életkörülményeinket.

Emellett egyre sűrűbben lesznek porviharok, és három évtized múlva kiszáradhat a Tisza. Már most komoly gond a szállópor, ami egyre nagyobb problémát jelent majd. Szeged nagyon meleg és nagyon száraz város már most, de a többi magyar város is hasonló lesz néhány év múlva, sőt a jóval északabbra lévő Krakkó éghajlata is hasonló lesz, mint most Szegedé. Nem nehéz elképzelni, hogy ennek milyen komoly gazdasági következményei lesznek. Például a hagyományos gyümölcsöket, gabonákat, zöldségeket nem tudjuk termeszteni, így azok, akik ezekből a terményekből élnek, új munka után kell, hogy nézzenek. Ha alacsony lesz a Tisza vízállása, teljesen átalakul az élővilága, a hajózás nehézzé válik, kevesebb vízfelület fog elpárologni. Ez egy érzékeny, globális környezet, melyben gyorsan megbomlik az egyensúly.

Gál Tamás beszélt arról is, hogy Szegeden a városi vezetés sokat tesz a klíma gyors felmelegedése ellen. Sok környezetvédelmi és fenntarthatósági beruházás zajlott az utóbbi években. Ezek közül említhető a helyi lakótelepek hőszigetelési programja és az ennek folytatásaként beindult geotermikus program is jó hatással lesz a klímára. Ebbe a kategóriába sorolhatóak a város nagy közlekedésfejlesztési programjai, melyek közül kiemelkedett az, amely az elektromos tömegközlekedés fejlesztését célozta. Az önkormányzati intézményrekonstrukciók során mindig hangsúlyos szempont volt a környezettudatosság. Szegedet nyugodtan nevezhetjük Magyarország legzöldebb városának, ami példát adhat a többi településnek is, hogyan lehet helyben csökkenteni a klímaváltozás hatásait.

Nézze meg a teljes beszélgetést!

Szincsok György

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Gál Tamás globális felmelegedés klíma klímakatasztrófa klímaváltozás Szeged Vision