• Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Revolver dördült a Demke-palotában – hiába vigasztalták a szegedi órást, nem akart mindent elölről kezdeni
Szegeden 2020. augusztus 2. 17:04 Forrás: Szegedi Tükör

Revolver dördült a Demke-palotában – hiába vigasztalták a szegedi órást, nem akart mindent elölről kezdeni

Szerdán reggel hét órakor főbe lőtte magát Szegeden, a DMKE-palotában a kitűnő hírnévnek örvendő Brauswetter János-féle óráscég főnöke, Brauswetter Ottó. A szegediek által kedvelt és tisztelt férfi öngyilkossága nagy megdöbbenést keltett a városban. De ki volt Brauswetter Ottó, akinek a halálhíre így megrázta száz éve Szegedet?

Brauswetter Ottó ereiben hugenotta vér is csörgedezett. Családjának eredeti neve Bellon volt, egyik ősük Lyonból menekült Königsbergbe (a mai Kalinyingrádba), ahol áttért a katolikus hitre. Így lett a család németesített neve Brauswetter.

János

Brauswetter Ottó nagyapja borbély volt. Johann Carl Brauswetter az 1700-as évek végén érkezett Breslauból (a mai Wrocławból) Szegedre, ahol 1807-ben feleségül vette Auer Annát a Szent Demeter-templomban. Nászukból egy gyermek született 1817-ben, János, aki órásmester lett. Németországban és Svájcban tanult, majd a mesteroklevél megszerzése után hazajött Szegedre, ahol 1847-ben céget alapított, órásboltot nyitott az Oskola utcában, majd a forradalom kitörésekor nemzetőrnek állt. A szabadságharc leverése után már csak a munkájának és a találmányainak élt. A legnagyobb sikert remontoir ingaórájával érte el. Az 1879-es nagy árvíz után felújított szegedi városháza tornyának világító óráját Brauswetter János tervezte. Óraművészként, a magyar órás-iparos világ egyik legérdemesebb alakjaként emlegették Brauswetter Jánost. Komoly eredményeket ért el itthon és külföldön, több díjat is nyert nagy kiállításokon Münchenben, Párizsban, Londonban. A híres szegedi órásmesternek hat gyermeke született. Az üzletét előbb Vilmos, majd Ottó fia vitte tovább. Brauswetter János 86 évesen, 1903-ban halt.

Brauswetter Ottó órásmester építtette Magyar Ede terve alapján az 1890-es években a képen látható villát a Horgos melletti Kamaráserdőn. Bartók Béla is megszállt benne

Vilmos

Brauswetter Vilmos kitűnő oktatást kapott Svájcban, a Le Locle-i órásiskolában. (Le Locle-ban alapította meg az első Doxa-gyárat az Aubry család – a szerk.) A Vilmos által készített kronométeróra járt a legpontosabban az órák közül az 1873-as bécsi világkiállításon, amivel nemcsak a Brauswetter névnek, hanem a magyar iparnak is becsületet szerzett. Vilmos feltalált egy, a magyar királyi posta által használatba vett Morse-rendszerű távíró gépet is. Kétszer nősült, egy ideig Aradon volt üzlete.

Ottó

Vilmos Aradra költözése után a cégalapító legkisebb gyermeke, az 1857-ben született Brauswetter Ottó vette át az üzletet. Közel ötvenéves volt, amikor feleségül vette Janacsik Johannát. Két lányuk született, Ilona Párizsba, Vilma pedig Belgrádba ment férjhez. Kiváló szervező volt, aki jól értett a marketinghez. A cég jelentős részben neki köszönhette anyagi virágzását. A részletfizetésre adott, illetve a – repülés és belföldi fuvarozás fejlődésével – postai utánvéttel rendelt Brauswetter-óráknak már Amerikában is nagy keletje volt. Ez nemcsak a cég forgalmát lendítette fel, hanem világszerte ismertté tette a Brauswetter-órákat. A szegedi óráscég 1914-ben érte el a legnagyobb forgalmat. Majd jött a háború. Be kellett szüntetni a részletfizetéses üzletet, behozatali tilalmat rendeltek el, ami súlyosan érintette a céget, amely Svájcban gyártatta az alkatrészeket. A szegedi műhelyben huszonnégy segéd végezte akkoriban az órák izzasztását és fagyasztását. Ottó lovakat tartott, vadászott, sportolt. A DMKE-palotában (ma ismert nevén az Irinyi-épületben) lakott, de villája is volt a Horgos melletti Kamaráserdőn, és neki volt az első automobilja Szegeden.

 

Brauswetter Ottó az első világháborúban annyira bízott az Osztrák−Magyar Monarchia győzelmében, hogy magyar koronában tartotta hatalmas vagyonát, várva annak erősödését. A háború befejeztével azonban elértéktelenedett a korona, és összecsaptak a feje fölött a hullámok. Hiába vigasztalták rokonai, barátai azzal, hogy kiheveri majd a veszteséget, csak azt hajtogatta, egy életet áldozott fel cégük jó hírneve érdekében, és most mindent elölről kellene kezdenie, ha lenne hozzá ereje és életkedve. Nem volt. Hatvankét évesen, 1919. május 14-én, szerda reggel hét órakor főbe lőtte magát a DMKE-palotában.

Brauswetter Ottót kedvelték, tisztelték és becsülték Szegeden, különösen az iparban végzett munkája miatt. A kereskedők szövetsége alapítványt létesített emlékére az órásmesterséggel foglalkozók segélyezésére.

Már nem várakozik a kriptánál a lepelbe burkolózó nőalak

Már nem várakozik a Brauswetter és a Frankó család kriptájánál a holtak világába nyíló ajtó előtt a lepelbe burkolózó nőalak. Három éve lopták el az életnagyságú szobrot a Belvárosi temetőből. Az ügyészség tájékoztatása szerint vádat emeltek egy férfivel szemben többrendbeli lopás bűntette és más bűncselekmények miatt, köztük a Belvárosi temetőben elkövetett cselekménnyel összefüggésben. A járásbíróság tavaly a vádlottat az ellene emelt valamennyi bűncselekmény miatt emelt vád alól bizonyítottság hiányában jogerősen felmentette.

Telefonáljon!

Ha úgy érzi, segítségre van szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 62/116-123 vagy 06-80/820-111 telefonszámot!


(Írásunk a Szegedi Híradó, a Délmagyarország és a Borsszem Jankó korabeli cikkei, valamint a magyarorak.hu szövege alapján készült.)

Szabó C. Szilárd

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Brauswetter Ottó helytörténet kripta órásmester