Hirdetés
Túl a városon 2020. augusztus 2. 13:37

Ma 76 éve gyilkolták le az auschwitz-birkenaui tábor utolsó cigány lakóit

Augusztus 2-a roma holokauszt emléknapja, 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóra az utolsó 3000 cigányt is betuszkolták az auschwitz-birkenaui tábor gázkamráiba az SS-katonák.

Hirdetés

A mai napig nem lehet tudni, hogy hány magyar romát szállítottak a gettókból a haláltáborokba, és ott mennyit végeztek ki a nácik a második világháború idején. A Cigány Világszövetség 1972-ben, párizsi konferenciáján döntöttek úgy, hogy az 1944. augusztus 2-a éjfél előtt nem sokkal megkezdődött utolsó tömeggyilkosság emlékére minden évben ezen a napon gyászol a roma és cigány közösség.

A történészek többsége szerint a második világháború idején mintegy másfél millió romát és cigányt gyilkoltak meg.

Cigányok ellenni atrocitások nemcsak a második világháború idején voltak. Magyarországon már 1916-ban, Tisza István miniszterelnöksége idején belügyminisztériumi rendeletet hoztak, ami munkatáborokba kényszerítette a vándorcigányokat. 1928-ban egy rendelet cigányok elleni razziákat írt elő, ekkor Bethlen István volt a miniszterelnök. Nem volt ez másként a Darányi- és Imrédy-kormányok idejében sem, 1938-ban a cigányságot össztársadalmilag megbízhatatlannak minősítették, ezzel hivatalosan is kirekesztették a magyar társadalomból.

A megbélyegzés menete hasonló volt a zsidósághoz, a vége nagyjából ugyanaz lett: akit tudtak, munkatáborokba szállítottak a holokauszt idején. Már 1944 tavaszán elhurcoltak kisebb csoportokat Németországba, a többségüket 1944 októbere után, a nyilas hatalomátvételt követően, Szálasi Ferenc jóváhagyásával gyűjtötték össze a komáromi erdőben, ahonnan több haláltáborba vitték őket. Az  auschwitz-birkenaui haláltábor mellett Dachauba és Bergen-Belsenbe is hurcoltak magyar cigányokat.

Európa Tanács: az áldozatokra emlékezés segíti a romákkal szembeni rasszizmus és diszkrimináció elleni küzdelmet

A strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet honlapján közzétett közleményében az emberi jogi biztos kiemelte, a folytatódó küzdelem elengedhetetlen a romaellenes megnyilvánulások visszaszorítása és emberi jogaik védelme érdekében.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus okozta világjárvány a romák fokozott sebezhetőségére, emberi jogaik sérülékenységére világított rá. A kényszer-kilakoltatások, a társasdalom széles rétegeiben terjedő gyűlöletbeszéd és a romákat célzó diszkriminatív rendőri visszaélések nem álltak le. Ezért arra szólította fel az Európa Tanács tagországainak kormányait, hogy a válság idején is fordítsanak gondot a roma kisebbségek szükségleteire, és biztosítsanak számukra egyenlő védelmet.

A megbékélés és a bizalom előmozdítása érdekében elengedhetetlen a múlt feltárása és a vonatkozó információk megismertetése a társadalommal – tette hozzá közleményében az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Vera Jourová jogérvényesülésért felelős biztos, valamint Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos közös nyilatkozatban kiemelte: Európa erkölcsi kötelessége emlékezni a náci időszak minden üldözöttjére, köztük a romákra, akik a mai napig rasszizmussal és hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek.

Európának kötelessége megvédeni kisebbségeit nyitottsággal, elfogadással, a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények felszámolásával. A kirekesztést az emberi méltóság tiszteletben tartásával, és a holokauszt oktatásával kell felváltani.

Az Európai Bizottság arra szólít fel minden tagállamot, hogy tegyenek ígéretet a romákat sújtó rasszizmus és a diszkrimináció minden formájának megszüntetésére. Kötelezzék el magukat egy új uniós roma stratégia keretén belül megvalósuló befogadó társadalom kialakítása mellett, hogy általa a társadalmi igazságosság és az egyenlőség megvalósulhasson.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: cigányság emléknap Európa Tanács II. világháború népirtás roma holokauszt