Hirdetés
Színes 2020. augusztus 2. 11:37 Forrás: MTI/wikipédia

Salgó vára mindig gyönyörű, de napfelkeltekor...

Így eddig kevesen látták a várromot.

Hirdetés

Nógrádmegyer közeléből fotózta Komka Péter, a Magyar Távirati Iroda fotósa Salgó várát. Nézzék meg nagyítva is a két lenti képet!

Mit kell tudni Salgó váráról?

A wikipédia szerint Salgóbánya kicsiny településének közelében, a Medves-fennsík 625 méter magas vulkáni csúcsát koronázza meg Salgó vára.

  • A várat a XII. században a környéket uraló Kacsics nemzetség Simon bán ágának tagjai építtették az 1241–1242-es tatárjárás utáni időszakban.
  • 1348-ban egy oklevél már említette Salgó várát, amelynek közelében feküdt a község.
  • 1411-ben a Szécsényiek kezén volt, akik ez évben osztották meg öröklött javaikat, e vár Salgó Simonnak jutott.

Még a XIV. század elején földesurai kénytelenek voltak meghódolni Csák Máté nagyúr előtt, de annak halála után még időben átálltak – a szétszaggatott országot egyesítő – Károly Róbert király táborába, így megtarthatták váruradalmukat. A nemes család általában a völgybeli jobbágyfalvaikban emelt kúriákban élt, csak háborús veszély esetén keresett menedéket a magasan büszkélkedő várban.

1439-ben újra említés van Salgó községről is, amely közvetlenül Salgó vára alatt, a későbbi Salgó-puszta helyén feküdt. 1450-től kezdve tíz esztendeig a harcedzett cseh husziták tartották megszállva Salgót, mígnem Mátyás király serege ostrommal kiverte őket. Tarján helység az egész középkorban a salgói vár sorsában osztozott és vámhely is volt. 1548-ban Bebek Ferenc volt a földesura, 1552-ben a vár Derencsényi Farkas kezében volt. I. Ferdinánd király e várba záratta be Bebek Ferencet lefogatása után, miután bebizonyosodott arról, hogy hamis pénzt veretett.

A XVI. század közepére már azt a vidéket is fenyegette az ország középső területeit elfoglaló török áradat. Salgó várát földesura, Derencsényi Farkas nemes úr igyekezett megerősíteni. Ekkoriban létesítették a nagyméretű, vastag falú ágyútornyot a kapu védelmére. Mindhiába az erős falak, ha az őrség „nyúlszívű”. 1554-ben a vár kapitánya Zagyva Ferenc volt, a várbeliek az egyik ködös őszi reggelen riadtan látták a szomszédos hegytetőről feléjük irányuló óriási ágyú körvonalait. Már jött is hozzájuk a törökök követe, hírül hozva, hogy Kara Hamza szécsényi bég hatalmas ágyújával szétlöveti a várat, hacsak fel nem adják, mert akkor szabad elvonulást biztosít nekik. A megriadt védők az első szóra feladták a várat, majd elhűlve látták, hogy az a bizonyos ágyú mindössze egy kerekekre rakott vastag fatörzs volt. A „furfangos pogány” így jutott Salgó várának birtokába. Benne is maradt egészen 1593-ig, amikor a királyi sereg vonult fel ellene. Először bezárkóztak a falai mögé, de miután az ostromtüzérség fejükre döntötte a lakótornyot, kénytelenek voltak feladni az ellenállást, ekkor Tiefenbach Kristóf és Pálffy Miklós visszafoglalták a várat törököktől.

A bevonuló győztes katonaság a maradék védőműveket is megsemmisítette, így a következő évszázadokban egyre jobban koptatta az időjárás a romokat.

A török hódoltság után gróf Volkra Ottó Kristóf birtokába került, akinek nem voltak örökösei, a halála után, a XVIII. század elején, báró Szluha Ferenc szerezte meg.

A várat az 1980-as években megkezdett régészeti feltárás és helyreállítás mentette meg a megsemmisüléstől. A fennmaradt várfal maradványokból következtetve a kutatók szerint a vár eredetileg három részre oszlott. A felső vár a kiemelkedő szikla tetején állt. A hosszan elnyúló középső vár körülvette a felső várat is. Az alsó vár helyét mára már csak az északnyugati oldalon fennmaradt néhány falmaradvány jelzi.

Még bővebb helytörténet a vár honlapján olvasható.

Kattintson ide, nézze meg nagyban a felvételt! (fotók: MTI/Komka Péter)
Kattintson ide, nézze meg nagyban ezt a fotót is!

 

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: helytörténet Nógrádmegyer Salgó vára