• Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Leveleznek a minisztériumok az orvosokkal: totális központosítás terve is felrémlik az egészségügyi dolgozóknak szánt kérdőívből
Szegeden 2020. július 29. 16:13

Leveleznek a minisztériumok az orvosokkal: totális központosítás terve is felrémlik az egészségügyi dolgozóknak szánt kérdőívből

Legalábbis ezt állítja Kanka Andor, a Csongrád-Csanád Megyei Orvosi Kamara elnöke, aki szerint, fontos hogy a kormány komolyan elkezdett foglalkozni az egészségügy rendbetételével, bár a Nemzeti Konzultáció színvonalát idéző, önmagukat igazoló felvetések is szerepelnek az egészségügyben dolgozóknak kiküldött kérdőívben.

„A jobb és még eredményesebb védekezés, a hatékonyabb egészségügyi ellátás érdekében az egészségügyi rendszer áttekintését, és megújításának előkészítését határoztuk el” – olvasható Kásler Miklósnak az egészségügyért is felelős miniszter, valamint Pintér Sándor belügyminiszter közösen aláírt levelében, amelynek címzettje a hazai egészségügyben dolgozó közel 140 ezer munkavállaló. Egészségügyi vezetők, orvosok, háziorvosok, valamint az egészségügyben dolgozó diplomások és szakdolgozók.

A kérdőívhez mellékelt levélből kiderül, hogy a munkát az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és a Belügyminisztérium (BM) hazai és nemzetközi szakértők bevonásával kezdte el, köztük a szlovák egészségügy átalakítását előkészítő tanácsadó céggel, a Boston Consultinggal.

A kérdőívet név nélkül tölthetik ki az érintettek, de ez nem kötelező. Bizonytalan, hányan fognak válaszolni a kérdésekre – az egészségügyben járatos forrásaink egybehangzóan ennek a véleményüknek adtak hangot.

Az minden esetre tény, hogy

a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szent-Györgyi Albert Klinikai központjának vezetője, Lengyel Csaba a kérdőív kitöltését sürgető levében (ez lapunk birtokába jutott) már „kötelezettségként” említi annak kitöltését.

 

Az általunk megkérdezett megyei orvosi kamarai elnök mindennek kapcsán megjegyezte: valószínűleg nem lehet reprezentatívnak tekinteni a felmérést, mert leginkább azok töltik ki, akikben már megfogalmazódott a változás szükségessége és még bíznak abban, hogy kormány képes lesz előremutató és szakszerű, valóban a lakosság egészségét szolgáló intézkedésekre.

Ugyanakkor elmondta azt is:

értékelendő a gesztus, hogy az egészségügy tervezett átalakításához kikérik az ágazatban dolgozók véleményét.

Nem hallgatta el, hogy szerinte a Fidesz 2010 kormányzati szerepbe kerülése óta semmilyen érdemi átalakítás nem zajlott le a magyar egészségügybe. Leszámítva, hogy államosították, vagyis elvették az önkormányzatoktól a kórházakat. Ezek működése ennek következtében nem javult, hanem romlott – tette hozzá.

A kérdőívnek különösen azokkal a részeit tartja aggályosnak Kanka Andor, amelyek a betegút-szervezés egységesítésére, az egészségügyért felelős miniszter irányítási jogkörének erősítésére és a fenntartói háttér erősítésére vonatkoznak.

Kanka Andor a Szeged Televízió stúdiójában

Szerinte ezekből elég világosan a totális központosítás elképzelése olvasható ki, ami az önkormányzatok szerepének további gyengítését jelenti, és azzal járhat, hogy az ellátás szervezésében a helyben lakók érdekei kevésbé jelennek majd meg.

Ebben az esetben arról van szó, hogy állami fenntartásúvá tegyék azokat a rendelőintézeteket, amelyeket jelenleg az önkormányzatok tartanak fenn. Ez a lehetőség magában rejti, hogy a rendelőintézetek vezetőinek kinevezése is állami hatáskörbe kerülhet. A kamarai elnök szerint semmi nem szól egy ilyen megoldás mellett. Úgy látja, hogy az államosított kórházak esetében nem lett olcsóbb, sem hatékonyabb a gyógyítás. Ráadásul a gyógyító-intézmények elvesztették szakmai önállóságukat.

A kérdéssor arra enged következtetni, hogy a kormány akár egyetlen intézménybe vonhatja össze egy-egy megye valamennyi kórházát és egészségügyi szolgáltatóját. Ezzel olyan mamutintézmények jönnek létre, amelyek irányítása és gazdálkodása bürokratikusabb és átláthatatlanabb lenne.

Kanka Andor ennek kapcsán arra utalt, hogy a nemzetközi szakirodalomban elfogadott nézet, hogy méret-gazdaságosság szempontjából 300-600 ágyas kórházak működtethetőek a legoptimálisabban.

A megyei kamarai vezető szerint fontos szakmai kérdés: mit kell, és mit nem kell központosítani a hazai egészségügyben. Ebbe beletartozik, hogy egy-egy kórháznak milyen osztályokat kell fenntartania és milyeneket nem. Valamint azt is, hogy a szakmai szempontok és a biztonságos ellátás elsődlegességére törekedve kellene meghatározni az osztályok méretét és ágyszámait. Ezzel szorosan összefügg, hogy megoldást kellene találni a gyógyító munkában az idős- valamint a krónikus ellátás égető kérdéseire. A kérdőívből az válik világossá, hogy ebben az ügyben is keresik a megoldást, amit rendkívül előremutató kezdeményezésnek értékelt a megyei kamarai elnök.

Kanka Andor üdvözlendőnek nevezte, hogy a kormány elhatározta magát az egészségügy rendszerének megváltoztatására. Ugyancsak elismerőleg szólt arról, hogy a kérdőívben az egészségügyi ellátás minőségének javítását is célként fogalmazták meg.  

A Magyar Orvosi Kamara kezdeményezését látta viszont a kérdőívnek azokban a részeiben, amelyben arra kérdeznek rá: a hálapénz megszüntetéséhez elegendő volna-e, ha a fejlett nyugati országok jellemző béreket kapnák GDP-arányosan a hazai orvosok, gyógyszerészek és az egészségügyi szakdolgozók. Valamint abban is, hogy kellene-e szankcionálni a hálapénz elfogadását, amennyiben emelkednének az orvosi bérek. Az ezekre a kérdésekre adott válaszok eredményét kiemelt érdeklődéssel várja.

B. P.

(Nyitókép: Pintér Sándor belügyminiszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az országgyűlésben; fotó: MTI/Máthé Zoltán)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Belügyminisztérium béremelés egészségügy Emberi Erőforrások Minisztériuma fizetés Kanka Andor Kásler Miklós Magyar Orvosi Kamara Orbán-kormány Pintér Sándor államosítás hálapénz orvosbér rendelő egészségügy központosítása