Hirdetés
Hirdetés
Szegeden 2020. július 23. 16:25

Vajon mit érzünk olyankor, mikor ülünk egy kocsiban, ami önmagát vezeti?

Erre keresik a választ szegedi kutatók, akik olyan méréseket végeznek ehhez, amire az országban eddig nem volt példa. Most bemutatót is tartottak.

Hirdetés

Az önvezető autók megjelenése fokozatosan új helyzetet teremt az emberek életében. A Szegedi Tudományegyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, miként reagál az önvezető autóban ülő ember arra a jelenségre, hogy az autó önmagát vezeti. Olyan méréseket végeztek, amilyenekre eddig Magyarországon nem volt példa.

A SZTE Gazdaságtudományi Kara közel három éve foglalkozik az önvezető autók emberre gyakorolt hatásával. Új helyzetet teremtett, amikor összefogtak a SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán belül működő Pszichológiai Intézettel, hogy hazánkban merőben új módon vizsgálják meg: milyen hatást gyakorol az önvezető autó a benne ülő utasra.

Az önvezető autók technológiai fejlesztésére már eddig is dollár milliárdokat költöttek – mondta el a szeged.hu-nak Lukovics Miklós, az SZTE GTK docense, hozzátéve, hogy céljuk: társadalomtudományi eredmények társuljanak a kifejlesztett technológia mellé. Fontos, hogy emberközpontú legyen az önvezető autók fejlesztése – tette hozzá. A technológia önmagában keveset ér, ha azt nem fogadják el az emberek – vonható le az egyszerűnek tűnő következtetés.

Az eddigi kikérdezésre és szimulációra épülő kutatásokat mostantól a mérésekre épülők váltották fel. Ebben a SZTE oktatói úttörők. Két napra birtokba vették a vizsgálatokat végző egyetemi kutatók a szegedi repülőteret, ahol egy önvezető Tesla segítségével élésben tesztelték, hogy viselkednek az alanyok az utazás közben.

Azt már Volosin Márta, a SZTE BTK Pszichológiai Intézetének adjunktusa mondta el, hogy két nap alatt nyolc-nyolc tesztalanyt vizsgálnak, akik 18 és 35 év közöttiek. A szegedi kutatás újdonsága úgy foglalható össze, hogy egyszerre az agy elektromos tevékenységét mérő elektroenkefalográfiával (EEG) és  ezzel egyidejűleg szemmozgás-követéses méréssel vizsgálják az önvezető autóban ülő tesztszemélyek reakcióit.

Ilyen összetett vizsgálatot eddig nem folytattak hazánkban, amely mint megtudtuk: az ez irányú kutatás első állomása. Mindez hamarosan a ZalaZone tesztpályáján folytatódik. A két napos vizsgálat egyik tétje az is – árulták el a kutatók, hogy ez a módszer valóban alkalmas-e az eddig nem vizsgált, éppen ezért rejtve maradt pszichés folyamatok feltérképezésére és rögzítésére. 

A kísérleti személyek fejére több elektródát erősítettek, és ennek segítségével agy elektromos tevékenység által generált hullámokat rögzítik és elemzik. A szem mozgásának követésével is fontos információkhoz jutnak – avatott be a részletekbe Volosin Márta. Példaképpen említette meg, hogy az ember saját elhatározásból nem képes befolyásolni pupillájának tágulását, ami érzelmi reakciók kísérőjelenése. A szemmozgás, annak sebessége és iránya szintén fontos információkat hordoz a kutatók számára.

Az EEG-vel és szemkamerával ellátott kísérleti alanyokat egymás után ültették az autóba, és szegedi repülőtér zárt kifutó pályáján folytak a tesztelések. Ennél biztonságosabb környezetet aligha lehet biztosítani. Az önvezető autóban ülők biológiai reakciót rögzítették utazás közben. Alapvetően arra kíváncsiak a kutatók: milyen reakciókat vált ki a kísérleti alanyokból a jármű elindulása, gyorsulása, fordulása és megállása, miközben láthatják, hogy ezeket a műveleteket az autó valóban „önmaga” végzi el.

A kísérleti személyek nagyjából negyedórát töltenek az önvezető autóban – tudtuk meg. A vizsgálatok és mérések leginkább azért időigényesek, mert hosszú ideig tart, amíg felhelyezik egy-egy tesztszemély fejére EEG-méréshez szükséges elektródákat. 

A kutatók tisztában vannak azzal, hogy a tesztalanyok egymástól eltérő személyiségek, éppen ezért tesztet kellett kitölteniük az önvezető autóba ülőknek. Rengeteg olyan tényező lehet, ami alapvetően befolyásolhatja, hogy valaki egy autóban ülve, hogyan érzi magát – világította meg a hátteret Volosin Márta. A komplex vizsgálat szempontjából ezek a tesztek fontos kiegészítő mérések.

A kétnapos vizsgálat eredményeinek elemzésével néhány hét alatt végeznek a kutatók, és a kapott eredmények ismeretében következnek a ZalaZone tesztpályáján az újabb mérések és vizsgálatok. 

A kutatások az Európai Unió támogatásával folynak.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: autó közlekedés kutatás kutató pszichológia
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés