Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Túl a városon
  • Hatszázmilliárd forintért második fővárost szeretnének csinálni Debrecenből – mit szól ehhez Magyarország? Bod Péter jegyzete
Túl a városon 2020. július 22. 10:33

Hatszázmilliárd forintért második fővárost szeretnének csinálni Debrecenből – mit szól ehhez Magyarország? Bod Péter jegyzete

Korántsem kapott akkora nyilvánosságot, mint amekkorát megérdemelt volna az a kormányzati terv, hogy Debrecen 2030-ig 600 milliárd forintos központi fejlesztési forrást kap. A célt nem is nagyon titkolják: amolyan második fővárossá szeretnék tenni Hajdú-Bihar megye székhelyét.

Hirdetés

Azon komolyan érdemes elgondolkozni: van-e értelme egy ilyen tervnek, mert hirtelenjében egyetlen érvet sem tudnék – a legnagyobb jó szándék mellett sem – felsorolni, miért kellene egy „második főváros” Magyarországnak. Nem gondolom, hogy értelmes válasz adható arra a kérdésre, mit jelent a második főváros kifejezés.

Ezzel párhuzamosan az sem világos, a hazai hagyományos régióközpontok közül – Debrecen, Pécs, Szeged –, miért éppen Debrecenre esett a választás. Arról sem tudok, hogy erről a kérdésről bármilyen szakmai és lakossági vitát kezdeményeztek volna-e. A Nemzeti Konzultáció kérdéssorában szerepeltethették volna az alábbi kérdés:

„Egyetért Ön azzal, hogy jelentős anyagi ráfordítással második fővárossá tegyük Debrecent?”

Nem tették, noha ez valódi eldöntendő kérdés lett volna.

Eltorzított régiófejlesztés

Nincs mód kitérni mindenre, ám a legfontosabbakat igyekszem összeszedni. Fontos leszögezni, hogy amennyiben megszületett az a döntés, hogy tíz év alatt 600 milliárd forintot kíván költeni a kormány a nagyszabású, akkor ez teljes mértékben eltorzítja a hazai vidék- és régiófejlesztést.

Nyilvánvalóan ennyi pénzt csak mások kárára lehet kinyerni a központi költségvetésből. Sem most, sem a jövőben nincs olyan ésszerű érv, amely indokolná, miért kellene kiemelten fejleszteni egy magyarországi régióközpontot, lényegében minden más település rovására. A helyénvaló kérdés mégiscsak az: mit szól ehhez Magyarország, a helyi önkormányzatok és más régiók.

Debrecen régóta „bezzeg város” Magyarországon.

Már korábban is aránytalanul nagy fejlesztések zajlottak le a városban, amelyek megvalósítása egybe esett az első Orbán-kormány hivatali idejével. Itt épült meg a Főnix Csarnok, mert 2002-ben hazánk adott otthont a tornász világbajnokságnak, de világossá vált, hogy a budapesti Papp László Sportaréna addigra nem készül el.

Az ultramodern, hétezer néző befogadására alkalmas csarnok helyszínkijelölése indokolatlan volt Debrecenben, ahol egyetlen olyan csapatsport sincs a mai napig, amely bajnoki mérkőzéseit itt játszaná. Veszprémben és Szegeden ez adott volt akkor is. Mindezt csak annak szemléltetésére szántam, hogy Debrecen kivételezett helyzetére rávilágítsak.

Kútba esett a Modern Városok Program is

Túl azon, hogy valójában semmi nem indokolja egy második főváros létrejöttét, számtalan pénzügyi kérdés merül fel, amelyek társadalmi, gazdasági és kulturális hatásai tovagyűrűzőek. A Modern Város Programja (MVP) keretében valamennyi megyeszékhely és megyei jogú városok fejlesztési tervét összegyűjtötték, és különösebb válogatás nélkül a kormány rábólintott ezek finanszírozására és kivitelezésére.

Nem kellett közgazdásznak lenni, hogy világossá váljon, hogy a kormány által elfogadott 250 fejlesztési tervet magában foglaló 3500 milliárd forintos fejlesztési igénynek megközelítőleg sincs meg a költségvetési fedezete. A Magyar Közlönyben utólag forráshiányra hivatkozva a 250 terv nagy részét egyszerűen kihúzták a fejlesztési listáról, lásd még szegedi déli Tisza-híd, vagy a 4-es villamos pályájának a fejlesztése, amelyet most Szeged igyekszik a lehetőségeihez képest megoldani. A hangzatos nevű programról utólag kiderült, eredeti formájában nem több egyszerű politikai lufinál. A kevés folyamatban lévő beruházások között szerepel a szegedi kézilabdacsarnok és az új fedett uszoda építése.

EU-s alapelvvel ellentétes

Felmerül a kérdés, honnan lesz pénz Debrecen grandiózus fejlesztésére? A koronavírus-járvány miatt meredeken esett az ország gazdasági teljesítménye, csökkennek az EU-tól érkező fejlesztési források. Ezek mellett erősen kérdéses, mikor talál újra magára a magyar gazdaság. Jelentős adóbevételek nélkül nincs hatásos fejlesztéspolitika. Ez utóbbihoz éppen az a három dolog kell, ami a háborúhoz: pénz, pénz és még egyszer pénz.

Egyetlen régióközpont és vele egy régió kiemelt fejlesztése teljes mértékben ellentmond az unió egyik legfontosabb szakpolitikájának, a területi kiegyenlítést szolgáló régiófejlesztésnek. Ma Magyarországon kizárólag a Budapestet és Pest megyét magában foglaló központi régió fejlettsége közelít az EU-átlagához. A többiek ettől jócskán elmaradnak, még a magyar mércével jó helyzetben lévő Közép- és Nyugat-Dunántúl is.

Hogyan képzelhető el a Dél-Dunántúl, a Dél-Alföld és Észak-Magyarország felzárkóztatása, ha a fejlesztési pénzek jelentős részét a Debrecen központú Észak-Alföldre kívánják vinni?

A területi kiegyenlítés az egyik alap célkitűzése az EU-nak, ami akkor is szép terv, ha eredeti formájában bizonyára nem megvalósítható. A cél éppen az volna, hogy hosszabb távon közel azonos fejlettségű régiók alkossák az unió államait. Ettől nagyon messze vagyunk, de a Brüsszelből érkező fejlesztési források éppen azt szolgálják, hogy csökkentsék a meglévő különbségeket. De mit lehet akkor tenni, ha ezt a szándékot éppen egy nemzeti kormány blokkolja és lehetetleníti el? Debrecen második fővárossá tétele kimondatlanul ezt is jelenti.

Debrecen, a kormánynak kedves

Egyértelműen politikai szándékok húzódhatnak meg a második főváros programja mögött. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter nem is olyan régen elmondta, hogy 2011-ben valóban felmerült annak a lehetősége, hogy a főváros Budapest helyett Debrecen lesz. Mindez megmaradt a kormányzati fantáziálás birodalmában. Bár valamit jelez, hogy az ötlet egyáltalán felmerült. Hatalmi-politikai szempontból nagy változást hozott 2019. október, amikor nem csupán a főváros esett el Fidesznek az önkormányzati választáson, de az a Pécs is, amely régi bástyája volt a kormánypártnak. Szegedet emberemlékezet óta nem vezette a Fidesz, Győr pedig a Borkai-botrány miatt sokat veszített jelentőségéből – legalábbis politikai értelemben. Megyeszékhelyek és hazai középvárosok sokaságában kellett kapitulálnia a Fidesznek az összefogást választó ellenzék előtt az elmúlt ősszel. A kormánypárt hatalmi hegemóniája egyértelműen megtört az önkormányzatok szintjén.

Bizonyára ezek a körülmények is hozzájárultak ahhoz, hogy az Orbán-kormány úgy gondolja, helyzetbe kell hoznia Debrecent. Azzal, hogy a BMW ott fog gyárat építeni, komoly mértékben felértékelődött a város. Azzal pedig szinte mindenki tisztában lehet, hogy kormányzati akarat nélkül nem ott létesít gyárat a német cég. A cívisvárosban olyan fürdőfejlesztés valósult meg az idén, amelyre többet költöttek, mint amennyi a Lánc-híd felújításához szükséges. Ugyancsak itt található az ország második legforgalmasabb repülőtere, amely logisztikailag is egyedülálló helyzetbe hozza Hajdú-Bihar megye székhelyét.

A város fideszes polgármestere, Papp László nemrég az ATV-ben nyilatkozott. A valódi kérdéseket kerülő interjúban elhangzott, hogy Debrecen lakosságszámát legalább százezer fővel kell növelni. Ám arról egyetlen szó sem hangzott el, miként és honnan. A városvezető ennek kapcsán annyit árult el, hogy a Lipcse lakossága ennyivel növekedett miután megtelepedett ott a BMW. Lipcse jelenleg hatszázezer lakosú, az utóbbi években valóban nőtt a lakosságszáma, de ebben messze nem kizárólag a bajor autógyár játszott szerepet. Még ennél is érdekesebb volt, ami nem hangzott el. Valójában mit terveznek megépíteni 600 milliárd forintért?

A terv politikailag visszafelé sülhet el

Külön kérdés, hogy egy város fejlesztése mennyiben mozdítja elő egy megye és még tágabban, egy régió fejlődését. A közöttük lévő kapcsolat egyáltalán nem olyan magától értetődő, mint azt az idevonatkozó kormányzati elképzelések láttatni szeretnék. Könnyen kiderülhet, hogy régiófejlesztésnek szeretnék beállítani, ami nem más, mint városfejlesztés. Az előbbi szebben hangzik, de ettől nem válik igazzá.

Tíz év beláthatatlanul hosszú idő a politikában. Nem biztos, hogy érdemes ilyen időtávra tervezi. Ha a következő parlamenti választáson veszít a Fidesz (ami nem kizárt), akkor ebből a hagymázas tervből aligha valósul meg bármi is. Nem tartom kizártnak azt sem, hogy amennyiben a nyilvánosság előtt ismertté válik a második főváros terve, akkor jelentős politikai kárral kell számolnia a Fidesznek. Miért örülne Debrecen kiemelt fejlesztésének egy gyulai, kiskunfélegyházi, miskolci, kaposvári vagy egy tatabányai polgár? Különösen annak fényében, hogy az ő városa és az ő régiója kasszájából fog hiányozni az a pénzt, amit a kormány Debrecennek szán.

Lehet, hogy ez az egyoldalú terv ad majd remek fegyvert az ellenzék kezébe. Különösen azokon a településeken, ahol az önkormányzat nem kormánypárti. Igazán nem akarok demagóg lenni, de több mint 9 millió ember torkán nehéz lenne lenyomni, hogy városában és községében azért nem valósulnak meg fejlesztések, mert a pénzeket Debrecenbe csoportosítják át. Arról nem is beszélve, hogy semmi nem indokolja a kelet-magyarországi város megkülönböztetett fejlesztését. Leszámítva a jelenlegi kormány politikai rokonszenvét. Ám ezt átgondolt fejlesztéspolitikának nem lehet nevezni, hatalmi arroganciának és gőgnek annál inkább.

És mi mondható el a kormány önkormányzatokat érintő pénzügyi elvonásairól? A járványhelyzet elleni védekezés költségeiből a helyhatóságoknak is ki kell venniük a részüket – indokolták, amikor elvonták a településektől egyebek mellett a súlyadót. Mindez a központi költségvetés szintjén csekély összeget jelent. Noha nyilvánvaló, hogy az intézkedés egyetlen célja a helyhatóságok pénzügyi gúzsba kötése. Mégis igyekezzük csak egy pillanatra komolyan venni az elvonást magyarázó érvet.

Ha a súlyadóból befolyó összegre szüksége van a kormánynak, akkor honnan lesz pénz a 600 milliárd előteremtésére?

Bod Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Bod Péter Debrecen fejlesztés járvány jegyzet koronavírus Orbán-kormány pandémia vélemény világjárvány
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés