Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Művház
  • Nem akárkik játsszák az Akárkit: a REÖK közönségtalálkozóján két Kossuth-díjas is mesélt a darabról és Szegedről
Művház 2020. július 20. 21:06

Nem akárkik játsszák az Akárkit: a REÖK közönségtalálkozóján két Kossuth-díjas is mesélt a darabról és Szegedről

Képriport
– Csupa jó emlék fűz Szegedhez, ezért is tartom a világon az egyik legszebb városnak – mondta Hegedűs D. Géza ma délután a Reök-palotában tartott közönségtalálkozón, ahová a pénteki Dóm téri, Akárki című moralitásjáték bemutatója előtt várták az érdeklődőket.

Hirdetés

Pénteken este mutatja be az idén a járványveszély miatt kényszerűen „csökkentett üzemmódra kapcsolt” Szabadtéri Játékok az Akárki című moralitásjátékot. A megszokottnál kisebb színpadon és ezerötszáz néző előtt debütál a darab, amellyel annak idején, kilencven éve útjára indult a dóm téri játékok.

A darab rendezője, Bodolay Géza a közönségtalálkozón elmondta, a több mint ötszáz éves misztériumjáték keletkezésének pontos idejét és szerzőjét sem ismerjük, a színháztörténetbe Jedermann néven vonult be, és különös érdekessége a darabnak, hogy száz évvel ezelőtt ezzel indult el a Salzburgi Ünnepi Játékok, ahol azóta is minden évben műsorra tűzik.

A szegedi Dóm téren kilencven éve szintén ezzel vette kezdetét az ünnepi játékok története, akkor Magyar Passió néven Vojnovics Géza szövegével Hevesi Sándor állította színpadra. Az igazi színháztörténeti kuriózummal így most kilencven éves adósságát törleszti a Szabadtéri Játékok. Bodolay kitért arra is, hogy a darab másik különlegessége a díszlet lesz: a Schulek Frigyes által tervezett, idén 90 éve felszentelt székesegyház adja ugyanis a misztériumjáték hátterét.

Kattintson fönti képünkre, nézze meg Menyhárt Luca galériáját!

A darabban két Kossuth-díjas színművész – Hegedűs D. Géza és Zsótér Sándor – is színpadra lép. Mindketten erősen kötődnek városunkhoz, hiszen Zsótér 1996-tól három éven keresztül a szegedi színház rendezőjeként dolgozott. 

– Sűrű a viszonyom a szegediekkel, 34 éves koromban kerültem ide a városba, és igazából Király Levente miatt volt fontos számomra a szegedi színház. Nagy élmény volt találkozni egy ilyen nagyformátumú, tapasztalt művésszel. Sokat tanultam tőle. Akkor megtapasztaltam, a szegedi színháznak és a városnak is van egy sajátos szelleme, ami erőt ad az embernek az alkotáshoz, a munkához – mondta a Dóm téri előadás címszerepét játszó Zsótér.

Hegedűs D. Géza is több szegedi élményét tudta feleleveníteni a találkozón. Először Szinetár Miklós hívta a Dóm térre játszani 1976-ban, amikor Bánsági Ildikóval, Lukács Sándorral Az ember tragédiájának főszerepeit játszották el. Ádám megformálása után Szinetár később visszahívta az Antigonéba is.

– Nagyon érdekes vállalkozás volt, amikor Novák Ferenc meghívott a Hegyen völgyön lakodalomba. A nemzetközi néptáncfesztiválon én vezethettem végig amolyan narrátorként tizenkét nemzet táncainak kultúrtörténetén a nézőket.

Utoljára két évvel ezelőtt kötötte munkája a Dóm térhez a Kossuth-díjas művészt, akkor Shakespeare Rómeó és Júliáját állította színpadra, nagy sikerrel. Most pedig a Halál és a Bölcs szerepében mutatkozik majd be.

A pénteki bemutatón a Jótett és az Angyal karakterét Gidró Katalin ölti magára. A további szerepeket is ismert szegedi, vagy szegedi kötődésű színészek játsszák: Istenként és Testvérként Kosztolányi József, Szépségként Sebők Maya, Barátságként és Erőként Sorbán Csaba, Rokonként és Józanságként Balog József, valamint Vagyonként és Öt érzékként Farkas László Róbert lép színpadra.

A rendező, Bodolay Géza szerint a főszereplő neve is azt mutatja, hogy az Akárki személye lényegtelen: Akárki mi magunk vagyunk, az ember.

A darabban pedig a legkülönbözőbb emberi tulajdonságok, erények és bűnök nyernek majd megszemélyesítést, hogy a végén kiderüljön, egyikük sem megfelelő társ a túlvilágra.

– A próbák során derült ki számomra, hogy mennyire is modern kor volt a reneszánsz, mert az akkori kor gyermekei bátran és nyíltan szembe mertek nézni a halállal, miközben ma higiéniai kérdésnek tekintjük rá, és igyekszünk a polgári életünktől minél jobban távol tartani. A halál mindig váratlan, amikor jön, nagyon rövid idő alatt kell végig gondolnunk, mi minden játszódott is le a születésünk és halálunk közötti időben, az életben. Ebben a moralitásjátékban semmi másról nincs szó, minthogy végigvezetjük a nézőket az elmúlás útján, a születéstől a halálig. A régi kultúrákban a halált éppen úgy megünnepelték, mint a születést, mára pedig teljesen eltávolodtunk még ennek a gondolatától is. Pénteken este azzal is szembesíteni szeretnénk a nézőket a Dóm téren, hogy a halál az élet elengedhetetlen része – mondta a közönségtalálkozó végén Hegedűs D. Géza.

rag

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Akárki közönségtalálkozó REÖK Szegedi Szabadtéri Játékok színház
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés