Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Túl a városon
  • Kullogunk csak a statisztikai átlagkereset után: a műszakiak és a tudósok keresnek most a legjobban megyénkben
Túl a városon 2020. július 20. 17:32

Kullogunk csak a statisztikai átlagkereset után: a műszakiak és a tudósok keresnek most a legjobban megyénkben

Fényévekre vagyunk a KSH által nemrégiben bejelentett átlagbérhez képest: ők áprilisban 400 ezer forint fölötti bruttó bért mértek. Csongrád-Csanádban az első negyedév végén a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 323 ezer, a nettó 215 ezer forint volt – de a többség még erről is csak álmodik.

Hirdetés
Hirdetés

A statisztikusok szerint a bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 9 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi értéket, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme azonban most is kevéssel elmaradt az országostól. A megyei keresetek nagysága közel 16 százalékkal alacsonyabb volt, mint országosan.

  • A versenyszférában 8,8 százalékkal, 317 ezer forintra, a költségvetési szférában 9,7 százalékkal, 337 ezer forintra emelkedtek a keresetek.
  • Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 9,7, a szellemieknél 8,1 százalékkal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 261, az utóbbiak 390 ezer forintot kerestek.
  • Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 332 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 221 ezer forintot tett ki. 
  • A keresetek egyaránt 11,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. 
  • A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 266, a szellemieké 402 ezer forintra nőtt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 339 ezer, a nettó átlagkereset 225 ezer forintra emelkedett.

Nettó keresetek alakulása nemzetgazdasági áganként Csongrád-Csanád megyében (2020. I. negyedév / forint)

Tudományos és műszaki tevékenység: 281.160
Információ és kommunikáció: 274.050
Pénzügyi szolgáltatás: 271.215
Közigazgatás: 242. 089
Oktatás: 239.460
Feldolgozóipar: 230.375
Kereskedelem: 195.761
Építőipar: 193.683
Mezőgazdaság: 182.432
Ingatlanügyletek: 182.170

Most akkor, igaz, vagy nem igaz, hogy ilyen jól keresünk?

Az adatok értékelésénél fontos figyelembe venni, hogy ezek az átlagbérre vonatkoznak, nem pedig az úgynevezett mediánjövedelemre. Emiatt van az, hogy ahol nagyok a fizetések közötti különbségek, ott alig fog valaki a megadott átlagbér közelében keresni: a sokat kereső kisebbség ugyanis felviszi az átlagot. A mediánjövedelem viszont annak a bérét jelenti, aki száz emberből épp közepes szinten keres.

Hogy könnyebb legyen elképzelni, gondoljunk arra, mi történik, ha száz embert keresetük alapján sorba állítanak: a középen állótól balra mindenki kevesebbet, jobbra pedig mindenki többet keres. Aki pedig középen áll, ő képviseli az úgynevezett mediánt.

A mediánjövedelem valójában sokkal hitelesebben tükrözi a bérből és fizetésből élők valódi kereseti viszonyait, mint az átlagbér. Minél nagyobb az olló az átlagbér és a mediánbér között, annál igazságtalanabb egy országban a bérstruktúra.

Nem is csoda, hogy a Központi Statisztikai Hivatal csak nagyon ritkán közli a mediánbért.

rag

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: átlagbér átlagfizetés fizetés jövedelmi viszony Központi Statisztikai Hivatal KSH statisztika

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés