Hirdetés
Színes 2020. július 4. 13:46

Buli Sátorosbányán: így diszkóznak a szentjánosbogarak

Naná, hogy ez is arról szól!

Hirdetés

Tudományos körkép is jár Komka Péter remek fotójához, amelyet

itt nagyobb méretben is megnézhet!

A szentjánosbogarak egy hatalmas család valójában: kétezer fajuk trópusi és mérsékelt égövben él, Magyarországon három faj fordul elő. Közepes méretű 5–16 millimétere), gyengén kitinizált bogarak. Testük lapított, párhuzamos. Fejük a tor alá mélyen behúzódott, így felülről nem látható. A hímek szeme félgömb alakú, majdnem összeér, míg a nőstényeké átlagos fejlettségű. Csápjuk rövid, fonalas. Előtoruk félkörív alakú. Szárnyfedőjük a varratnál gyengén szétállott; a nőstények olykor szárnyatlanok. Potrohuk utolsó szelvényeiben világítószerv. Több fajnál jelentős ivari dimorfizmus megfigyelhető: itt a hímek szárnyasok, míg a nőstények szárnyatlanok, lárvaszerűek, azaz nem tudnak repülni.

Lárváik ragadozók; csigákat, apró rovarlárvákat fogyasztanak. Rövid életű imágóik éjszakai állatok, kifejletten nem táplálkoznak. A hímek repülve keresik meg a fűben, avarban rejtőző nőstényeket; az ivarok egymásra találását fajspecifikus fénykibocsátásuk (biolumineszcencia) segíti. Fényt a luciferin nevű pigment oxidációjával bocsátják ki, a folyamatot a luciferáz enzim katalizálta. A sugárzott sárga vagy zöld fény hullámhossza 510 és 670 nanométer közötti. Nemcsak az imágók, de a lárvák, bábok és tojások is bocsátanak ki fényt. A világítás hullámhossza és a felvillanások mintázata fajokra jellemző. Meleg nyári estéken, nedves réteken, erdőkben megfigyelhetjük a fű fölött keringő, és a fűben felvillanó morzejeleket. A szaporodási időszakban és nagy populáció esetén ez mesebeli látványt nyújt – mint Komka Péter fotóján is.

A szentjánosbogarak násza este 9 és 10 óra között zajlik. Az imágók egészen július végéig láthatók. A nőstény szentjánosbogár a teljes sötétség beálltakor (Magyarországon este 10 óra körül) kapcsolja be lámpását. Általában mozdulatlanul ül a talajon, legfeljebb a növényekre mászik fel, hogy fénye észrevehetőbb legyen. Potrohát néha jobbra-balra csóválja vagy felgörbíti, ez még inkább megkönnyíti a hím dolgát, amely repülve, a fényt figyelve keresi a nőstényeket; hatalmas, lefelé irányuló szeme éppen erre szolgál, és a nőstényt akár 50 méterről is észreveszi. Ha egy élőhelyen több szentjánosbogár faj is előfordul, ott a nőstények csak a számukra „érthető” szignálra válaszolnak. A hímeknek a fény ereje is nagyon fontos információ. Ezek a kódolt üzenetek nagyon fontosak a szaporodási időszakban, figyelembe véve annak rövid, csak kéthetes időtartamát.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: rovar Sátorosbánya szaporodás szentjánosbogár