Hirdetés
Színes 2020. június 29. 09:47 Forrás: Szegedi Tükör

Afganisztán hadügyminisztere lett az egykori szegedi detektívből

Két éve kutatja Farkas András egykori szegedi detektív életútját Béres-Berényi Dorottya, aki a Szegedi Tükörnek beszélt arról, hol tart. A Szegedről elszármazott nyomozó Abdullah kán néven Afganisztán hadügyminisztere volt az 1930-as években. Mintha Rejtő Jenő írta volna a kalandokkal teli élettörténetet.

Hirdetés

– Két éve beléptem egy amerikai–magyar családfakutató-csoportba a Facebookon, mert nekem is kivándorolt néhány rokonom Amerikába. Itt gyakran segítettem a csoporttagoknak a fordításokban. Betty Farkas-Hart posztja felkeltette a figyelmemet, mivel szerepelt benne Szeged neve. Felvettem a kapcsolatot Bettyvel, aki segítséget kért a dédapja, Farkas András utáni kutatásban – idézte fel kutatásának kezdetét Béres-Berényi Dorottya, aki angoltanárként dolgozik egy vásárhelyi iskolában.

– Két éve még a szegedi egyetemen tanultam, ezért az egyetemi könyvtárban volt hozzáférésem az Arcanum Digitális Adattár adatbázisához, így utána tudtam nézni Farkas Andrásnak. Amikor idén június elején az Arcanum Digitális Adattár pályázatot hirdetett, amelyben kérték, osszuk meg a legizgalmasabb kutatásunkat, úgy döntöttem, benevezek Farkas András kalandos élettörténetével – mesélte Dorottya.

Farkas András (forrás: Kis Újság)

Detektívként dolgozott Szegeden

– Betty Farkas-Hart az Egyesült Államokban él, és nem tud magyarul, de nagyon érdekli a származása, a családja története. Az érdeklődés a nagyapjától ered, aki jelenleg Franciaországban él, de Szegeden született, 1927-ben. Farkas André 1944-ben hagyta el Magyarországot, az oroszok miatt. Franciaországba menekült, ahol csatlakozott az idegenlégióhoz. 1946-tól harcolt az indokínai háborúban, ahol elvesztette a jobb alkarját. A nagyapa, Farkas André egész életében az édesapja után kutatott. Nem igazán volt emléke róla, fotók se maradtak fenn, ezért elkezdte kutatni a családjuk eredetét. Kiderítette, hogy az apja, Farkas András egy kis erdélyi faluban, Fugadon született, részt vett az első világháborúban, detektívként Szegeden dolgozott, majd Füzesgyarmaton lett tűzoltó. Farkas André pár éve körútra indult a fiával, hogy felkutassa a családja gyökereit. Ekkor jártak Magyarországon és Erdélyben.

Hadifogság, vándorlás, Afganisztán

– Farkas András életútját az Arcanum adatbázisában található újságcikkekből, az általa írt levelekből és a család által közölt információkból ismerhettem meg. Ezek szerint tizenhét évesen elszökött otthonról, és tengerésznek állt, majd átkerült a szárazföldi alakulatokhoz. A háborúban orosz hadifogságba esett, ahonnan megszökött, majd hosszú ideig vándorolt. Ekkor jutott el Afganisztánba is, ahol több hónapot töltött. Az afgánok oldalán harcolt az angolok ellen, majd hazatért Magyarországra, ahol detektívként dolgozott Szegeden. 1924-ben megnősült, született két gyermeke, majd családjával Füzesgyarmaton telepedett le, ahol tűzoltóparancsnok lett.

Újságcikk a Kis Újság 1932. augusztus 28-i számából

Bujdosó betyárként járta a Himaláját

– Farkas András 1928-ban ismét kiutazott Afganisztánba, ezúttal azért, hogy Kőrösi Csoma Sándor kései követőjeként „a magyarok őseit kutassa” az afgán törzsek között. Az indulása után nem sokkal azonban kitört a polgárháború Afganisztánban, így nem tudott bejutni az országba. Pénze hamar elfogyott, s lerongyolódva, éhesen, gyalog és betegen vándorolt a vad vidékeken. Útjáról a magyarországi ismerőseinek küldött leveleiben számolt be. „Rettenetes hosszú utat tettem meg, olyat, amelyre otthon nem számítottam, tudniillik kitört az afgán forradalom, s én mint egy bujdosó betyár jártam a Himaláját, a Pamírt, rettenetes hóban, hidegben, célom lévén az Afgániába való bejutás.”

Titkos iratok Farkas Andrásról

– Betty Farkas-Harttal azóta is tartom a kapcsolatot, és folytatom a kutatást. Pár napja felhívták a figyelmem az India Hivatal politikai és titkos irataira, azokra, amelyekben Farkas András afganisztáni tevékenységéről vannak információk. Az érdekesnek ígérkező iratanyagot a British Libraryben őrzik. A pandémia miatt még zárva van a könyvtár, de ha kinyit, érdeklődni fogok a dokumentumok iránt – mondta Béres-Berényi Dorottya.

Bolyongásai során eljutott Perzsiába, a mai Iránba, is, ahol első éjszakáját egy csendőrőrsön töltötte három perzsa csendőr társaságában. Nem jött álom a szemére – attól félt, hogy ha elalszik, kirabolják vagy megölik. Az egyik csendőr a kenyérzsákja mélyéről egy pipát és ópiumot vett elő, amellyel Farkast is megkínálta. Erről az élményéről levelében az alábbiakat írta: „Kínál engem is, nem merek hozzányúlni, de ajánlja, jól fogok aludni, s én nekifogtam, szívtam, szívtam sokat, sokat s percek múlva elhagyott a gond, a bánat, a holnap, csak szépet, kedveset láttam, otthon éreztem magamat, otthon, kis meleg szobámban, feleségem mellett, hallottam kicsinyeim csacsogását s én nevettem, boldog voltam, a világ legboldogabb embere.”

1949-ben nyilvánították halottá

– Farkas András végül eljutott Afganisztánba, ahol gyorsan váltották egymást a fejedelmek. A korabeli cikkek alapján Farkas András is bátran helytállt a harcokban. A felkelés sikeres volt; az uralkodót, Amanullah kánt a felkelők elűzték, a győztes, új uralkodó, Mohammed Nadir Shah, pedig hálája jeléül hadügyminiszterré nevezte ki Farkast. Már csak egy dolog hiányzott a boldogságához: hogy a családja is kövesse őt Afganisztánba és ott együtt új életet kezdjenek, ám ez végül sosem valósult meg.

Betty Farkas-Hart, a nagypapa, Farkas André és a Farkas család legifjabb tagjai. Családi fotó

1933-ban a királyt meggyilkolták, és Farkas Andrásnak nem volt tovább helye Afganisztánban. Nem tudjuk, mi történt vele ezután, de a Magyar Közlönyben megtaláltam, hogy 1949-ben holttá nyilvánították. Utolsó ismert lakhelye Iránban Kermansah település volt.

Szabó C. Szilárd

Forrás: Béres-Berényi Dorottya a legtöbb cikket a Kis Újság, a Békésmegyei Közlöny és a Szegedi Új Nemzedék újságban találta Farkas Andrásról. Nem mindig volt egyszerű a kutató feladata, mert a cikkek olykor ellentmondásosak voltak.Farkas Andrást néha Andorként, máskor Antalként és André F. Arkazként emlegették. A kutató szerint azonban a szövegkörnyezetből kiderült, hogy Farkas Andrásról van szó, s vélhetően csak elírták a nevét.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Afganisztán Szegedi Tükör