Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2020. június 26. 14:44

Minden növény megsínylette az időjárást

Az év első felében a növénytermesztésben komoly károk okozott az időjárás. A tavaszi fagyok, a két hónapos aszály és az elmúlt hetek csapadékos időjárása jelenős problémát okozott a gazdáknak.

Hirdetés

Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara osztályelnöke elmondta, a szántóföldi növénytermesztés szempontjából már a téli időjárás sem volt optimális: nem volt hó, és az enyhe idő miatt a kórokozók, kártevők is alig pusztultak. A tavasz is a szokásosnál korábban érkezett meg, ráadásul egy több mint tíz hétig tartó szárazságot hozott magával, amelyet az őszi vetésű kultúrák meg is sínylettek. Az elmúlt időszakban 30-80 mm közötti eső esett, azonban sokszor csak egy kis területre összpontosult, ahol egyszerre óránként 20-30 milliméter körüli csapadék hullott, amely néhol már károkat is okozott.

Az eső egyes gabonák fajtáknál még segíthetett, ugyanakkor a repceállományok állapotát már nem tudja befolyásolni, így a repce termésmennyiségében akár 30 százalékos kiesés is várható. Búzából közepes termésre van kilátás. Az aratás a hagyományos időpontban, Péter-Pál napja körül indulhat meg a korai őszi árpák vágásával. A kapás növényeknek jót tett a csapadékos időjárás, azonban a napraforgó növényvédelmi munkáit nehezítette az esőzés - tette hozzá.

Mártonffy Béla, a NAK kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke szintén azt emelte ki, hogy a kertészeti kultúrák számára is kedvezőtlen volt az elmúlt hónapok időjárása. Az enyhe tél a kórokozókat, kártevőket alig gyérítette, a korán beköszöntő tavasz miatt hamar elindult a gyümölcsfáknál a rügyképződés. A gyümölcsök virágzásának időszakában szinte heti rendszerességgel érkeztek fagyok, így minden gyümölcsfajt károsított a hideg időjárás.

Emiatt a szokásos termésmennyiség felére, 500 ezer tonnára lehet számítani idén gyümölcsből.

A március végi fagy a kajszibarackfákat gyakorlatilag a teljes virágzás állapotában érte el, az összes virág elfagyott, termés az idei évben nem lesz. Volt ahol jelentős vadkár gyérítette az állományt, a kétéves csemetéket az őzek kiették, így azok újratelepítése szükségessé vált.

A meggy tekintetében leginkább a monília fertőzéssel és a cseresznyelégy kártételével küzdöttek a termelők. A mostani, az átlagosnál hűvösebb, csapadékos időjárás a cseresznyénél és a meggynél repedést, így minőségromlást idézhet elő. Az aszály a termés méretében mutatkozik, kisméretű szemek jellemzőek. A tavalyinál gyengébb termés várható.

A szabadföldi zöldségkultúrákban a tavaszi aszály késleltette a mag kelését és a palánták fejlődését. Emiatt, illetve a hűvös éjszakák miatti hőösszeg-hiány következtében az átlagosnál 7-10 nappal később érnek a növények. Ez bizonyos kultúrák esetében hátráltathatja a másodvetéseket. Ugyanakkor a mostani esőzések a szántóföldi zöldségekre kedvezően hathatnak, részben ellensúlyozhatják az aszály káros hatásait.

Az aszályos tavasz után az elmúlt hetekben a hirtelen lezúduló nagy csapadék mennyiség, a felhőszakadások okoznak gondokat a növénytermesztésben. A legtöbb szántóföldi növénynek óriási szüksége volt a csapadékra, ami időben és térben rendkívül egyenetlenül elosztva, de végül is június első felében mindenhova megérkezett. A talajok a legtöbb helyen jelentős mértékben töltődtek nedvességgel.

Az őszi vetésekre elég későn érkezett a csapadékos idő, a búza az aszályos tavasz során sokfelé nem bokrosodott meg eléggé, a repce pedig nem hozott elég oldalhajtást, így ritkásak az állományok, kevesebb lesz a termés. A kapás növények is nehezen, vontatottan keltek, de az elmúlt bő két hétben rohamos fejlődésnek indultak, előbb a napraforgó, majd a melegnek köszönhetően a kukorica állományok is. Ugyanakkor a gyomosodás is megindult, és a meleg, nedves idő, a magas páratartalom a növényi kórokozók elszaporodását is segítette, főként a gyümölcsösökben van szükség igen intenzív védekezésre.

Az őszi búzának a csapadék már későn érkezett, a virágzás időszakában volt csapadék, ennek következtében a kalászok felső része terméketlen maradt nagyon sok állományban. Az őszi árpa jobban bírta az aszályt, de itt is alacsonyabb termésátlag várható. Az időjárás miatt gyengébb termés várható rozsból (2,5 t/ha) és zabból (2,7 t/ha) is.

Az őszi káposztarepce állományok, kevés kivételtől eltekintve, gyenge-közepes képet mutatnak. Az elmúlt évben a vetés időszakában kezdődött az aszályos periódus. A szárba indulás, virágzás időszakában tovább folytatódott a szárazság, ennek következtében kevés mag fejlődött. További veszélyt rejthet a mostani zivataros időjárás, hiszen a repce érzékeny a szélsőséges, esetleg jégesővel tarkított időre.

A magborsót az idei év tavaszán szintén száraz földbe vetették a gazdák. A tavaszi csapadékszegény időjárás nem kedvezett a növény fejlődésének. Sok esetben a zöldborsó termesztése intenzív, öntözött területen történik, így a csapadékhiányos időjárás nem befolyásolja a termést. 

A vöröshagyma fejlődése igen vontatott volt. Volt, ahol március végén kifagyott az állomány. Ez után az aszály, majd a sok csapadék tizedelte az állományokat.

Az Agrárkamara tájékoztatása szerint a megyében jégeső 32 hektárban, a felhőszakadások 50 hektárban, a viharok 38 hektárban, a belvizek pedig 131 hektárban tettek kárt.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: búza időjárás kajszibarack meggy mezőgazdaság Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés