Túl a városon 2020. június 24. 14:15

Hazai egyetemek: mit jelent a gyakorlatban az alapítványi működés? Háttérbe szorulhatnak a szenátusok

Sok szó esik manapság a magyarországi egyetemek alapítványi formában való működéséről, ám arról valószínűleg kevesebbet tudunk, milyen kézzel fogható változásokat jelent az új működési forma a jelenlegi államihoz képest.

Hirdetés

Minderről a 444.hu közöl a lényeget csokorba szedő összefoglalót, amelyben nemes egyszerűséggel „privatizálásnak” nevezik az egyetemek alapítványi formában működtetését. Nem elhallhatva, hogy a kifejezés egyelőre csak erős megszorítással érvényes, mert az állam nem vonul ki a „magánegyetemek” finanszírozásából.

Ettől függetlenül változások bőven lesznek. A legfontosabb módosítás az, hogy

az alapítványi egyetemek valódi vezetése az újonnan kinevezett kuratóriumának feladata lesz, ehhez képes a jelenlegi irányító testület, a szenátus hatáskörei erősen szűkülhetnek.

Egyetlen példa erre: míg eddig a rektor személyére kizárólag a szenátus tehetett javaslatot, addig könnyen elképzelhető, hogy a jövőben ebben a kérdésben kizárólag véleményezési joga lehet a szenátusnak.

Ami tény: a Corvinus Egyetem már alapítványi formában működik, és 2020. őszétől biztosan újabb hat egyetem lép erre az útra: a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy László Művészeti Egyetem (Budapest), a Soproni Egyetem, a Neumann János Egyetem (Kecskemét), a Széchenyi Egyetem (Győr) és az Állatorvos-tudományi Egyetem (Budapest).

Egyelőre nem tudni, hogy a Színház és Filmművészeti Egyetem, valamint a gödöllői központi Szent István Egyetem, mikor és hogyan válik alapítványi egyetemmé, de az igen, hogy az előbbi esetében komoly intézményi ellenállásba ütközött az állam részéről eljáró Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A 444.hu felhívja a figyelmet arra, hogy a hazai közgazdászképzés fellegvárának számító Corvinus Egyetemmel ellentétben egyáltalán nem kapnak a működésüket biztosító vagyonelemet az újonnan alapítványivá váló felsorolt egyetemek. A Corvinus névértéken 380 milliárd forintos MOL és Richter-részvényekből álló pakettet kapott, ám ilyesmiről a többiek esetében szó sincs.

Olyannyira nincs, hogy az alapítványi átszervezés rövidtávon annyit jelent, hogy a működéshez szükséges forrásokat továbbra is az állam biztosítja. A különbség a korábbiakhoz képest az lesz, hogy nem egy évre, hanem egy hosszútávú (15-25 éves) és egy rövidtávú (3-5 éves) keretszerződés keretében garantálják az állami pénzt. Ugyanakkor az is egyértelműen kiolvasható az egyetemek alapítványi átszervezésének szándékából, hogy az állam fokozatosan szerezne kivonulni a felsőoktatás finanszírozásából.

Az egyik kulcsszó a fokozatosan. Mindez azzal támasztható alá, hogy az alapítványi egyetemeknek járó központi költségvetési támogatást egyik évről a másikra nem lehet 10 százalékot meghaladóan mérsékelni.

Az ügy kapcsán megszólalt a neves hazai oktatáskutató Polónyi István, aki elmondta: világtendencia – egyben nyugat-európai is –, hogy mind nagyobb saját bevétel elérésére sarkallja az állam az egyetemeket, amelyeknek így részben maguknak kell gondoskodniuk a működési költségeik előteremtéséről. Ezzel önmagában nem is volna baj, mert a nyugat-európai gyakorlat szerint az alapítványi formában működő egyetemek esetében a pénzszerzés a szenátusok mellett működő kuratóriumok feladata.

Magyarországon azonban más minta látszik kirajzódni, ezért nem árt figyelni.

Polónyi István szerint nálunk „minden hatalmat a vagyonkezelő kuratóriumok kezébe kívánnak adni”, ami az egyetemi autonómia ma ismert formájának felszámolásával jár. Ezt joggal érezhetik veszélynek az egyetemek, amelyben a ma legfontosabb döntéshozatali fórum, a szenátus szinte teljesen súlytalanná válik.

Ez a lépés önmagában az egyetemek sokkal fokozottabb állami kontrolljának irányába mutat, és ha tudjuk e mellett, hogy a kuratóriumokat többségében politikai kinevezettekkel kívánják feltölteni (a névsorok megjelentek, és erről árulkodnak), akkor a veszély még sokkal valósabbnak látszik. Ráadásul a vagyonkezelési feladatokat ellátó kuratóriumok tagjait „bebetonozzák” hivatalukba, őket onnan egy esetleges kormányváltás esetében sem lehetne elmozdítani.

Fontos, hogy az alapítványi egyetemek esetében változhat az oktatók foglalkoztatásának módja azzal, hogy elveszíthetik közalkalmazotti státuszukat. Munkajogi értelemben sokkal könnyebb volna tőlük megszabadulni, mint jelenleg. Igaz, ezzel párhuzamosan bevezetnék a teljesítmény-alapú bérezést, amire a közalkalmazottak esetében nincs mód.

Az alapítványi egyetemi modell működésének főbb vonásai ezek volnának, és ezzel kapcsolatban fontos kiegészítés lehet, hogy a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kapcsán egyelőre fel sem merült az alapítványi átszervezés lehetősége.

Ebből a szempontból Szeged helyzetét erősíti, hogy a hazai nagy tudományegyetemek (Budapest, Debrecen, Pécs) kapcsán sem fogalmazódtak meg ilyen elképzelések.

Talán az sem mellékes adalék, hogy a tavaly decemberben Szegeden vizitáló Horváth Zita, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) székházában rendezett egyetemi fórumon minden jelenlévőt megnyugtatott: nincs napirenden az SZTE alapítványi egyetemmé szervezése.

Grafika forrása: Innovációs és Technológiai Minisztérium

Az alapítványi egyetemek kuratóriumaiban eddig olyan fideszesek vagy fidesz-közeliek jelentek meg, mint Fazekas Sándor egykori agrárminiszter, országgyűlési képviselő, Bajkai István országgyűlési képviselő, Varga Judit igazságügyi miniszter, Kriza Ákos, egykori miskolci polgármester, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Dézsi Csaba, Győr polgármestere, Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke, Gaal József, Kecskemét alpolgármestere és Zambó Péter agrárminisztériumi államtitkár. De ott találjuk az OTP-vezér, MLSZ-elnök milliárdos Csányi Sándort, Csizmadia Norbert, a Magyar Nemzeti Bank gazdaságstratégiáért és tervezésért felelős ügyvezető igazgatóját és Pápai Lajos nyugalmazott megyéspüspököt is.

B. P.

(Nyitókép: a Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatói tüntetnek intézményük alapítványi fenntartásba helyezése ellen; fotó: Gerencsér Anna)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: alapítványi egyetem Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatás oktatás Szegedi Tudományegyetem