Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2020. június 21. 10:37 Forrás: Szegedi Tükör

Lakner Zoltán: Akiknek számítaniuk kellene

Nem férnek bele a szociális munkások és egyáltalán, a szociális ellátórendszer különböző rendű-rangú dolgozói az egyszeri, járvány utáni bérkiegészítésbe.

Hirdetés

A kormány, mint azt jó ideje beharangozták, július 1-jétől az egészségügyi dolgozóknak ötszázezer forint pluszt ad – menet közben kiderült, hogy ez bruttó, de legalább azért valami. A közfinanszírozott egészségügyi ellátásban dolgozó 160 ezer ember nyilvánvalóan megérdemli az extra juttatást, amelynek végösszege a költségvetésben hetvenmilliárd forint. Nagy összeg, de például az állami médiakonglomerátum éves költségvetése százmilliárdnál többre rúg.

A szociális munkások és az MTVA társadalmi hasznosságának összevetését az olvasóra bízom.

Az is kiderült már, hogy még az egészségügyben foglalkoztatottak bérkiegészítési köre sem teljes, mivel a gyógyszerészeket és a gyógyszertári szakasszisztenseket lehúzták a listáról. Mintha ők nem a frontvonalban, nehezített körülmények között dolgoztak volna hónapokon keresztül, a majdnem teljes országleállás időszakában is. Jellemző módon ezért nem az egészségügyi államtitkárság kért elnézést, hanem a gyógyszerészek szakmai szervezete érezte úgy, szégyenkeznie kell, mert nem tudta a plusz pénzt kilobbizni.

Ehhez jön a szociális szféra sokadik leértékelése. Holott az idősotthonok vagy a hajléktalanellátók dolgozói még a szokásos mennyiséget is meghaladó túlórákat húztak rá a munkára az intézményi zárlat körülményei közepette fokozottan veszélyeztetett klienseik védelme és nyugalma érdekében. Hatalmas teher nehezedett az önkormányzati szociális ellátásokra is, hogy a veszélyhelyzet során a segítségnyújtás mindenféle plusz feladatait teljesíteni tudják az idősek és más, nehéz helyzetben lévő vagy veszélyeztetett emberek érdekében. Ezeket a túlórákat ők is a családjuktól vették el. Közben ki voltak téve a fertőzésveszélynek, amit a kormány csak ünnepélyes bejelentésekkel és a kormánytagok pózolásával kezelt, nem a védőfelszerelések hézagmentes, szisztematikus kiosztásával.

Mindez afféle illusztráció, a jelenlegi helyzethez is, és úgy általában, a segítő szakmák hazai meg nem becsüléséhez is.

A márciusban mégoly kétségbeesett, ide-oda kapkodó és egyébként mindmáig hasraütésszerű intézkedésekkel operáló kormány mostanra szinte hallhatóan fellélegzett: maga sem tudja, hogyan történt, de megúszta az összeomlást. Így aztán most a kormány emelvényre áll, ünnepli és ünnepelteti magát. Tűzijáték is lesz. Ellenben szűkkeblűen méri azok jutalmazását, akiknek mindez köszönhető. Még ki is mazsoláznak közülük egyes csoportokat egy-egy ágazaton belül, vagy akár komplett foglalkozásokat. Ha van ebben bármi logika, akkor feltehetően az, hogy azokat hagyják lemaradni, akiknek az érdekérvényesítő képessége eleve a leggyengébb.

Itt jutunk el, azt hiszem, egy általános következtetésig. A szociális ágazat dolgozói azért vannak a pénzosztási sor végén, és azért nem elég erős a szavuk, ha a saját érdekeik kijárásáról van szó, mert azokkal és azokért dolgoznak, akik a legszegényebb, a legsérülékenyebb, a segítségre leginkább rászoruló tagjai a társadalomnak.

A szociális munkások és a szociális ágazat más dolgozóinak hátrasorolása tehát arról szól, mire tartja a kormány az időseket és a fogyatékossággal élőket, a szegényeket és a hajléktalanokat. Hogy mennyit ér meg az ő jóllétük – több millió emberről beszélünk – és a róluk gondoskodó jóléti rendszer működtetése.

Annyit láthatóan nem, mint, mondjuk, a titkosított Budapest–Belgrád-vasútvonal akár csak egyszeri pótlólagos költségkiegészítése. Vagy éppen annyit, mint a történetesen veszteséges állami propagandaóriás évenkénti kistafírozása.

Lakner Zoltán

Nyitóképünk Szabó Luca illusztrációja a Moszkvai körúti hajléktalanszállón készült.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: jegyzet Lakner Zoltán Szegedi Tükör vélemény szociális munkás
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés