Hirdetés
Túl a városon 2020. június 18. 17:49 Forrás: Index

Talán rábukkantak a sötét anyagra, de jó eséllyel minimum egy új neutrínót felfedeztek a tudósok

A Xenon 1T nevű, világméretű kísérlet célja, kimutatni a sötét anyagot, aminek a létezését elfogadják az elméleti fizikusok, de kimutatni még nem tudták. Ha megtalálták, akkor megfigyelhetik a világegyetem 85 százalékát adó axiont.

Hirdetés

A sötét anyagot, hivatalosa nevén az axiont a fizika Szent Gráljaként emlegetik a kutatók, ezért is lenne fontos megfigyelni. Az olaszországi Gran Sasso hegy mélyében kialakított kutatólaboratóriumban nemrég találtak valamit, de egyelőre nem állítják, hogy a sötét anyagként ismert axionra bukkantak.

Az ügy bonyolult, mert a sötét anyag kutatása során a tudósok rengeteg mérést végezte, ezek során 232 várt eseményt és 53 nem várt eseményt jegyeztek fel. A várt események nem igazán érdekesek, a Xenon 1T rendszerében ugyanis 3,2 tonna xenon van, amin különböző részecskéket küldenek át, és amely során már felfedezett elemi részecskék elektronokat löknek ki a xenonatomokból. 

Volt azonban néhány esemény, ami eddig nem ismert részecskék jelenlétére utalt, magyarán nem tudták megmagyarázni, mi történt a Xenon 1T-ben. Ami jó, hiszen valami újat jelent.

A szerdán megjelent tudományos cikket magyarázó írásában az Index úgy fogalmaz, hogy elképzelhető, hogy az eredmények a sötét anyag építőelemeként feltételezett axion vagy más eddig nem ismert elemi összetevő jelenlétére utal, „de nem biztos, hogy az eredmények hátterében az axionok állnak; nem biztos, hogy az axionok építik fel a sötét anyagot; de simán lehet”.

Sajnos avval is számolni kell, hogy a 3,2 tonnányi xenon nem elég tiszta, és maradt benne némi trícium, így a mérések lényegében „hibásak”, mert a trícium elbomlásakor tapasztalható energiaszintű elektronkibocsátást észleltek. Ez az egyik magyarázat.

A másik szerint ha nem a sötét anyagot fedezték fel, akkor egy új részecskét, egy neutrínót, ezért nem történtek váratlan események. Az első neutrínót már 1956-ban kimutatták, azután, hogy 1930-ban először értekezett a feltételezett létezésükről Wolfgang Pauli. (A neutrínókat először közvetett módon Szalay Sándor és Csikai Gyula mutatták ki 1954-ben, 1956-ban Frederick Reines-nek sikerült közvetlenül is kimutatnia, amiért járt is a Nobel-díj.)

A harmadik legvalószínűbb magyarázat a nem várt jelenségekre az axion jelenléte. Az axionok eddig elméletben leírt tulajdonságai és viselkedése épp olyan, mint amit most megfigyeltek a kutatók.

Negyedik lehetőség, hogy a kutatókat mérési hiba veri át, de ennek nagyon-nagyok kicsi az esélye.

A szerdán publikált tanulmány szerint egy a több nemzet tudósaiból álló kutatócsapat már egy éve igyekszik megcáfolni a saját eredményeit, mert nem szeretnének tévesen nagy dolgot kijelenteni, de ez idáig nem sikerült bebizonyítani, hogy nem axiont találták, és így nem a sötét anyagot mutatták ki a kísérletekben.

Az Index idézi Chanda Prescod-Weinstein, a New Hampshire-i Egyetem fizikusát, aki szerint 

„ha megállja a helyét [a bejelentés], és itt a »ha« a nagy kérdés, akkor ez nagyobb dobás a fizika e területén, mint a gyorsulva táguló világegyetem felfedezése volt”.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: axion fizika kísérlet sötét anyag Xenon 1T

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés