Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Színes
  • Olvasói levél: Antibiotikumokat csak tudatosan használjunk, és csak arra, amire valók: gyógyításra
Színes 2020. június 15. 08:38 Forrás: Szegedi Tükör

Olvasói levél: Antibiotikumokat csak tudatosan használjunk, és csak arra, amire valók: gyógyításra

Érettségi után komoly dilemmát okozott, hogy biológiát vagy kémiát tanuljak az egyetemen. Végül vegyész lettem, és a Szegedi Tudományegyetemen jelenleg kiegészítő víztisztítási technológiákkal foglalkozom, így a biológiától egyre messzebb kerültem. Vagy mégsem?

Hirdetés

Egyre többet hallunk ma már arról, hogy „baj van” a vizeinkkel. Mikroműanyagok, különféle növényvédőszer-maradványok, gyógyszerhatóanyagok, a hormonrendszer működését befolyásoló szerves molekulák nyüzsögnek bennük. Koncentrációjuk a legtöbb esetben nagyon kicsiny, a határérték alatt van, de vajon ez azt jelenti, hogy egyáltalán nincs hatásuk a környezetre és ránk? Sajnos nem, mert ha egy élőlény hosszú ideig ki van téve e vegyületek hatásának, akkor azok kis koncentrációban is nem várt és a legkevésbé sem kívánt következményekkel járhatnak.

Globális probléma

A számos környezeti szennyező közül napjainkban az egyik legnagyobb globális problémát az antibiotikumok jelentik. Kétségtelen, hogy az orvostudomány ma már elképzelhetetlen e csodaszerek alkalmazása nélkül. Az első antibiotikum, a penicillin felfedezését a közvélekedés Alexander Fleming nevéhez köti, aki két másik tudóssal (Ernst Boris Chain és Norman Heatley) együtt végül 1945-ben megosztott orvosi Nobel-díjat kapott az ipari méretű előállításáért. A töretlen sikert igazolja, hogy a XX. század végén a brit orvosok körében végzett közvélemény-kutatás szerint az antibakteriális szerek felfedezése az évszázad legnagyobb találmánya. Érthető, hiszen ki ne érezte volna már az antibiotikumok csodálatos hatását a saját vagy szerettei betegsége idején? Nélkülük bizony a baktériumok által okozott fertőzések kiheverése sokkal hosszadalmasabb lenne, a komoly szövődményekről és az esetleges halálról nem is beszélve.

A szegedi csapvíz teljesen egészséges; ellenőrzött és mélységi fúrt kutakból származik. Viszont a felszíni vizekben előfordulhatnak vegyszermaradványok

A penicillinre az 1940-es években úgy tekintettek, mint egy csodafegyverre, melynek segítségével megnyerhető az emberiség kórokozók elleni harca. Az elmúlt évszázadban több száz antibiotikumot fedeztek fel, ezáltal számos fertőzés rövid kezelési idővel, szövődmények nélkül gyógyíthatóvá vált. Azonban napjainkban is folyamatos küzdelem és verseny folyik a gyógyszerfejlesztők és a baktériumok között; a tét pedig nem más, mint a saját egészségünk és a következő generációk egészsége. A baktériumok egy része az antibakteriális szereknek csak bizonyos fajtáira érzékeny, a többire nem reagál. Azonban az evolúció nem áll meg – a gyógyszerek használatával és fejlesztésével párhuzamosan a baktériumok is fejlődnek: megfelelő környezetben megfelelő ingerek hatására védettséget szereznek az antibiotikumokkal szemben.

Kórházi fertőzések

A mikroorganizmusok akár 20–30 perc alatt képesek megduplázni számukat, vagyis egy jól sikerült mutáció könnyen elterjedtté válhat, azaz a sikeres túlélők, az úgynevezett „szuperbaktériumok” száma bizony gyorsan megnőhet. Nagyfokú rezisztenciájukról hírhedtek az úgynevezett kórházi fertőzéseket okozó baktériumtörzsek. Ezek a sokféle antibiotikum és fertőtlenítőszer miatt sorozatos kihívásoknak vannak kitéve, és az egymást követő mutációk következtében igencsak ellenállóak lesznek a legtöbb ellenük kitalált szerrel szemben. A tapasztalt túlélők által okozott betegségek sokszor széles spektrumú antibiotikumokkal is csak nehezen vagy egyáltalán nem kezelhetők. Sajnos ezeknek a „bosszúállóknak” nagyon nehéz megtalálni a gyenge pontját, ha egyáltalán a beteg állapota miatt marad idő rá, hogy megtalálják. Szomorú adat, hogy csupán Európában évente közel 25 ezer haláleset történik antibiotikumrezisztens baktériumok által okozott fertőzések miatt – s ezeknek több mint a fele a kórházakban következik be. Óvatos becslések szerint is a közeljövőben egyre több új szuperbaktérium-törzs megjelenésére számíthatunk. Bár a bakteriális betegségekkel szemben számos csatát nyertünk az antibiotikumok segítségével, a háború még mindig tart, és pillanatnyilag nem lehet biztonsággal tudni, vajon ki áll nyerésre.

Csak tudatosan

Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy ezeket a gyógyszereket csak indokolt esetben, megfelelő dózisban és megfelelő ideig használjuk a humánterápiában. A probléma fontosságát és aktualitását igazolja az európai antibiotikum nap, melyet hazánkban 2008-ban szerveztek meg először. Létrehozását az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) kezdeményezte az Európai Unió intézményeivel, a tagországok egészségügyi hatóságaival, az Egészségügyi Világszervezettel és más szakmai csoportok képviselőivel együttműködve. Célja, hogy a lakosság és az orvosok figyelmét felhívja az antibiotikumok tudatos, körültekintő és helyes használatára, hogy megőrizhessük azokat arra a célra, amelyre létrehozták – vagyis a gyógyításra.

Az egyre tudatosabb antibiotikumhasználat ellenére egy nemrég készített nemzetközi felmérés szerint egyáltalán nem ritka, ha egy folyó vizében az antibiotikum-szennyezettség mértéke túllépi a megengedett értéket. Európában ebből a szempontból a legszennyezettebb a Duna. A közelmúltban számos publikáció jelent meg Kína folyóinak aggasztó vízminőségéről is. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor mi a helyzet az ivóvízzel, melyet e folyók vizéből nyernek. Szerencsére a biológiailag nem lebontható gyógyszermaradványok többsége a szennyvíziszapba és nem a tisztított vízbe kerül, valamint számos helyen az ivóvízbázist nem a felszíni vizek, hanem – ahogyan Szegeden is – a biztonságos, mély fúrású artézi kutak jelentik.

Az antibiotikumok lebomlását vizsgálják a szegedi laboratóriumban

Tisztelt Olvasóink!

Szerkesztőségünk fenntartja a jogot arra, hogy az észrevételeket, olvasói leveleket rövidítve, szerkesztett formában adja közre.

De vajon hogyan kerülnek a felszíni vizekbe az antibiotikumok? Sajnos ezek a hatóanyagok szervezetünkben nem hasznosulnak teljes mértékben, sokszor meglepően nagy részük ürül ki a vizelettel és széklettel. Innen pedig egyenes út vezet a kommunális szennyvíztisztítóba, ahol az esetek többségében biológiai víztisztítás történik. Azonban a biológiai víztisztítás többnyire nem elég hatékony a gyógyszerhatóanyagok maradéktalan eltávolításához. Egy másik fontos szennyező forrás az állattartás, ugyanis az antibiotikumoknak jelentős részét az állattartásban használják – nemcsak gyógyításra, hanem a betegségek megelőzésére, sokszor pedig növekedésserkentőként is adagolják azokat a takarmányba keverve. Bár az Európai Unió 2006 óta tiltja az antibiotikumok növekedésserkentőként való használatát, még mindig jelentős veszélyforrás, hogy a beteg állatok kezelése során használt gyógyszerek a trágyával kikerülhetnek a termőföldekre, bemosódhatnak felszíni vizeinkbe, vagy az ott termesztett növényekkel bekerülhetnek a táplálékláncba. Így a megelőzés mellett komoly szerepet kap a víztisztítási technológiák fejlesztése is. Ezek a technológiák többnyire nem a biológiai víztisztítás kiváltására, hanem annak kiegészítésére, a tisztított vízben lévő, biológiai hatással bíró szennyezők és bomlástermékeik eltávolítására szolgálnak.

Mint említettem, vegyész vagyok, és én is ezzel foglalkozom. Számos ilyen módszer alapul az ózon, a fotokatalizátorok és a különböző hullámhosszúságon sugárzó fényforrások alkalmazásán. Ezek közé tartoznak bizonyos oxidációs eljárások is, melyekkel a biológiailag tisztított vizek utókezelése megoldható lehet. Sok esetben nemcsak a kiindulási vegyület átalakítása a cél, hanem az abból képződő köztitermékek alapos vizsgálata is. A kezelés hatékonyságát körültekintően, biológiai szempontból is értékelni kell, hiszen a képződő köztitermékeknek is lehet biológiai, akár antibakteriális hatásuk is.

Az bizonyos, hogy a probléma megoldásához a víztisztítási módszerek fejlesztése, az orvostudomány fejlődése és az antibakteriális szerek orvosi és felhasználói szinten történő tudatos alkalmazásának együttes hozzájárulása szükséges.

A kutatás a Bólyai János Kutatási Ösztöndíj, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-19-4-SZTE-115 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Program és az FK 132742 azonosító számú OTKA-pályázat szakmai támogatásával készült.

Alapi Tünde

Nyitóképünk illusztráció, az MTI felvétele.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: gyógyszer olvasói levél Szegedi Tükör
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés