Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2020. június 13. 18:16 Forrás: Szegedi Tükör

Kaiser Sára Minneapolisból: Évszázados a rasszizmus, a diszkrimináció, és az elnyomás

Képriport
A JATE egykori adjunktusa huszonkét éve él Minneapolisban. George Floydot a lakásuktól néhány utcányira ölték meg a rendőrök. Kaiser Sára ott volt a tüntetések kezdetekor, az első könnygázozásokkor, és azóta rendszeresen jár a szent hellyé átalakult gyilkossági helyszínre. A Szegedi Tükörnek azt mondta, vagy most lesznek drasztikus, intézményesített változások az Egyesült Államokban, vagy soha. Tegezős e-mailinterjú Minnesotából.

Hirdetés

„Kísérőlevél”

„Itt már hajnali egy van, és már lecsukódnak a szemeim, így a vége lehet, hogy kuszaság lesz. Légy szíves, hangsúlyozd, hogy a fosztogatással nem értek egyet, de a tüntetéssel, amelyekre elmentem és még el is fogok menni, akkor is, ha a Black Hawk meg hetekig fog itt felettünk cirkálni, igen. Mert muszáj megtenni mindent, mindenkinek összefogva most, hogy a feketék, amerikai indiánok, és más kisebbségi csoportok egyenlőséghez jussanak, megszűnjön az elnyomás, a gyűlölet, és a kirekesztés. Most itt, nálunk Minneapolisban erősödött fel újra egy antirasszista mozgalom, amit George Floyd brutális meggyilkolása gerjesztett fel újra. George Floyd meggyilkolása az utolsó csepp volt a pohárban. George Floyd nem az első fekete ember volt, akit a rendőrség meggyilkolt – a lista szégyenletesen túl hosszú. Úgy vélem, a helyi és állami vezetés napokig elhúzódó nem-reagálása és az igazságtétel elhúzása, valamint a Nemzeti Gárda, és utána a szövetségi rendfenntartók behívása és bevetése a békésen tüntetők ellen csütörtökön éjjel szó szerint olaj volt a tűzre. Első lépésben a rendőrség leépítésének kell megtörténnie, utána pedig minden egyes társadalmi struktúrának és intézménynek a reformálása a további lépés.”

– Hogyan, mikor kerültél Szegedről Minneapolisba?

– Szegeden végeztem angol–amerikanisztika szakon. Tanulmányaim alatt háromszor kerültem ki az Egyesült Államokba ösztöndíjjal: kétszer a University of Minnesotára (1991/92, 1996/97) Minneapolisba, egyszer a Smithsonian Institute-ra egy kutatói ösztöndíjjal Washingtonba 1994-ben. Visszatértem után, a József Attila Tudományegyetemen tanítottam, mint adjunktus amerikai indián irodalmat és történelmet, valamint kultúrkritikát.

Kaiser Sára az egyik békés tüntetésen. Kattintson nyitóképünkre, galéria nyílik interjúalanyunk minneapolisi fotóiból!

1998-ban felvettek a University of Minnesota Kulturális Antropológia doktori programra. Az egyetemen tanítottam a doktorim megszerzése után az antropológia tanszéken és a Global Studies-ban. Jelenleg egy nonprofit szervezetnél dolgozom.

– Milyen város Minneapolis; függetlenül George Floyd halálától és a járványtól?

– Huszonkét éve élek Minneapolisban, két és félszer akkora, mint Szeged. Számos gyönyörű tó, park, szórakozóhely, múzeum, és egyetemen van itt. Prince is itt élt és zenélt – Purple Rain című dala is Minnesotához kötődik. Itt van a híres és hírhedt Mall of America, ami az egyik legnagyobb bevásárlóközpont az Egyesült Államokban. Minneapolis progresszív varosnak tartja magát, de ez csak a látszat, és az álarc mögött évszázados rasszizmus, diszkrimináció, és elnyomás rejlik. Az évszázados szegregáció fizikailag például a varost két részre hasítja: Észak-Minneapolisra, ahol szinte csak feketék élnek, és Dél-Minneapolisra, ahol szinte csak fehérek. Dél-Minneapolisnak egyik városrésze a Southside, ami egy elszegényedett része ennek a közép-nyugati rideg és hideg városnak. Fekete, fehér, amerikai-indián, szomáli, mexikói, és egyéb kisebbséghez tartozó közösség él itt együtt. Itt gyilkolta meg Chauvin George Floydot brutális módon, a Cup Foods előtt, ami egy kis sarki bolt a 38th Chicago Ave-n. Ezen a környéken lakunk mi is, több mint húsz éve.

– Hogyan szereztél tudomást George Floyd haláláról? Mi volt az első reakciód?

– Hétfőn este, Bobby Hull barátom, aki 50 éve lakik ezen a környéken, egy utcányira a gyilkosság színhelyétől, hívott fel, és utána átküldte a videót, ami perceken belül az interneten is látható volt. A látvány borzasztó volt, a hideg futott végig a hátamon. Két percet tudtam belőle megnézni, utána kikapcsoltam. Pár perccel később, végignéztem az egész videót, hallható volt George Floyd hangja, aki az életéért könyörögve ismételte, „I can't breathe, Please.” Utolsó szava George Floydnak az volt, hogy Mama. Ekkor már nem tudtam visszatartani a könnyeimet, és összeszorult a gyomrom, látható volt, egyértelműen, hogy Chauvin szó szerint, kipréselte az utolsó leheletet Floydból. Egy fehér rendőr, Chauvin, zsebre tett kézzel, közönyös arccal térdel több mint nyolc percig Floyd nyakán és a körülötte álló három rendőr csak nézi: a szemük előtt egy ártatlan embert megölnek. A rendőrök, akiknek a feladata, és amire felesküdtek, hogy Serve and Protect, Szolgálj és védj!, itt, Minneapolisban és más amerikai városokban inkább Bántalmazz és gyilkolj! A legutolsó rendőri gyilkosság két éve volt, amikor egy minneapolisi rendőr, lelőtte a szintén fekete Philando Castille-t az autójában (lásd a lenti videót – a szerk.) – a rendőr szabadon sétál. A minneapolisi rendőrség hírhedt brutális módszereiről, az erőszakról, és a „racial profiling”-ról, azaz arról, hogy valakit faji alapon bántalmaznak.

– Mikor kezdődtek a tüntetések Minneapolisban?

– Másnap, vagyis kedden, több százan kimentünk a gyilkosság helyszínére tiszteletünket tenni George Floydnak és családjának. Este, mint ahogy minden nap azóta is, mécsessel emlékezünk meg George Floydról és mindazokról, akik a rendőri brutalitásnak és embertelenségnek lettek az áldozatai. A főpolgármester, a megyei ügyész, és a minnesotai kormányzó, Tim Walz nem reagált azonnal a gyilkosságra. Ezért több százan vonultak fel: azt kértük, később követeltük a békés demonstráción a rendőrőrs előtt, hogy azonnal tartoztassák le Chauvint, és emeljenek vádat ellene. A vezetés ehelyett behívta a Nemzeti Gárdát, ami szó szerint olaj volt a tűzre. Ekkor egy csoport megkezdte a gyújtogatást. Így égett le a Target, a Wendy's, Trump ekkor már Tim Walzcal tárgyalt arról, hogy a szövetségi rendőröket küldi el Minneapolisba, és a „csőcseléket”, a békés tüntetőket, azaz minket, ha kell, erőszak árán is feloszlatja. Ekkor szabadult el az indulat, csütörtök éjjel. A 3. Rendőrőrs előtt, mint mindennap, békésen kántálva kértük, hogy Chauvint gyilkosság vádjával zárják börtönbe, és legyen vége az állandó rendőri erőszaknak az utcákon.

„No Justice, No Peace, F. the Police,” „Black Lives Matter” „No Justice, no Peace, Prosecute the Police”

Többen táblákkal jöttek, amire Black Lives Matter vagy I can't Breathe volt írva. A rendőrök láncszerűen felsorakoztak a rendőrség előtt, és a tetőn is. Állig felfegyverezve, ekkor meg nem is volt kijárási tilalom. A kántálást tovább folytattuk. Egyszer csak a rendőrök minden felszólítás nélkül, könnygázbombát dobtak, és gumilövedékkel lőni kezdtek. Elkezdtünk pánikszerűen rohanni több százan, az akkor már égő vagy kiégett épületek felé. Nem tudtam rendesen levegőt venni, a szememet csípte a könnygáz, a füst gomolygása sem segített. Halálfélelmem volt.

Azt gondoltam, soha nem látom újra a lányomat. Többen súlyosan megsebesültek. Akik ott maradtak, elkezdték vizes palackokkal dobálni a rendőrőrs épületét, valaki molotovkoktélt dobott el, és utána röpült a többi is. Akkor már lángokban állt a Lake Street nagy része. Egy fehér férfi, akit többször láttam aznap, bottal járva, kezdte betörni különböző üzletek ablakát. A tüntetők próbálták megállítani, de sikertelenül; akkora mar elszabadultak az indulatok, hömpölygött a tömeg, lángolt az egész utca. Nagy nehezen hazakerültem. A rendőrök elvonultak, így sem ők, sem a Nemzeti Gárda nem védte meg az épületeket, hagyták leégni azokat.

– Mit mondanak az emberek, meddig kell, lehet elmenni, mi a tiltakozások végső célja és meddig tarthatnak a tüntetések?

– Pénteken visszatértem a Lake Streetre, ahol az üzletek porrá égtek, vagy csak a falak tátongtak. Ekkor sem tett semmit a tűzoltóság. Hagyták leégni az épületeket. Viszont egész nap ott állt a Nemzeti Gárda. Többüket megkérdeztem, kit szolgálnak és mit vagy kit védenek? Meredten néztek vissza rám: félelemkeltés volt a cél. Ezen a napon már bevezették a nyolc órás kijárási tilalmat, ami szinten csak rosszabbította a kialakult helyzetet. Többen ott maradtak nyolc után, és vonultak fel akkor már az egész Lake Streeten. Ekkor megkezdődtek a letartóztatások.

Amikor csak tudok, részt veszek tüntetéseken, viszont a kijárási tilalmat betartom, mert ismerem a rendőrség stratégiáját. Ha a kijárási tilalom nyolc óra, akkor az azt jelenti, hogy már körülfogták az utcákat jóval nyolc előtt, és mint megtapasztaltam, tíz perccel a kijárási tilalom előtt elkezdik oszlatni erőszakkal a békés felvonulókat.

Ahol a gyilkosság történt egy békés, úgynevezett „szent hellyé” alakult át, ahova a rendőrség sem mer bemenni. Pozitív energia uralja a helyet, ahol összejövünk minden este virággal és gyertyákkal kezünkben. Fiatalok tancolnak, van ételosztás, grillezés, vannak beszédek, mások imádkoznak. Több ezren minden este. A helyszínen önkéntes orvosok és ápolók vannak. Mások könyveket árulnak, de ami sokkal fontosabb az az, hogy az emberek beszélgetnek egymással, arról hogy mit kell és hogyan megváltoztatni. És ez már nagy eredmény. Össze kell fogni. Történelmi napokat, most már heteket, élünk meg. Szombatra a békés tüntetésen a polgármester háza előtt legalább tízezer ember vonult fel. Ez mar szervezett felvonulás volt.

A követelések és a kérések, amit a Black Lives Matter movement, a csatlakozó csoportok és a tüntetők kérünk, most már nemcsak az, hogy Chauvint gyilkosság vádjával ítéljek el, hanem az, hogy a minneapolisi rendőrséget oszlassa fel a polgármester, és szüntesse meg.

Jacob Frey válasza az volt, hogy nem támogatja a rendőrség teljes megszüntetését, de annak drasztikus átalakítását igen, aminek már régen meg kellett volna történnie. Viszont a City Council 9–4 szavazattal megszavazta a rendőrség feloszlatását és megszüntetését. Úgy látom, hogy ha most nem lesznek drasztikus változtatások intézményesített keretek között is, akkor talán soha. Büszke vagyok azért Minneapolisra, hogy összefogott, és támogatja a Black Lives Matter mozgalmat, hogy megszűnjön a rasszizmus, a rendőri brutalitás, az elnyomás.

Szabó C. Szilárd

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Amerikai Egyesült Államok fajgyűlölet George Floyd halál Minneapolis Minnesota rasszizmus rendőrség Szegedi Tükör tüntetés
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés