Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2020. június 13. 12:12

Puskás Panni: A digitális oktatást Kásler Miklós élvezte egyedül

Kásler Miklós szerint a digitális oktatás előnyeit egyként élvezték tanárok, diákok és szülők. Ezen felbátorodva úgy döntöttem, megkérdezek belőlük párat.

Hirdetés

Ennek a cikknek a megírásához azonban nemcsak Kásler adta az ihletet, hanem Tóta W. Árpád A koronavírus a mi világháborúnk című publicisztikája is, a HVG online-on. Ő ugyanis amellett érvel, hogy a koronavírus miatti kényszerű digitális oktatás megreformálja az itthoni poroszos iskolarendszert, mert megmutatja a frontális oktatás időszerűtlenségét. Mindezt a világháborúk járulékos pozitív következményivel hasonlítja össze. Érvelése logikus, ám némi zavart éreztem az erőben, úgyhogy megkérdeztem négy diákot, hat tanárt és négy szülőt, akik élvezői (vagy mint kiderült, inkább elszenvedői) voltak ennek a csodás, innovatív időszaknak.

Do It Yourself

Mivel a digitális oktatás felkészületlenül ért mindenkit, ezért a fenntartó kiengedte a kezéből az irányítást, és az iskolákra bízta a megoldást és a kivitelezést, ami alapvetően egy üdítő helyzet is lehetne. Ám ugyanazzal a mozdulattal az összes felelősséget is átpasszolta az iskoláknak, miközben hatalmas adminisztrációs terhet tett rájuk, hiszen a rendszer utolsó központosító eszköze az ellenőrzés maradt, központosítani pedig a NER nagyon szeret. Ezzel szépen megduplázták a pedagógusok amúgy is rengeteg munkáját, ami az átállásból keletkezett. Már, ahol keletkezett. Egy nagyon jó nevű vidéki gimnázium tanulói ugyanis arról számoltak be, hogy a karantén ideje alatt egyetlen online órájuk sem volt. A tanárok kiadták a tankönyv egyes fejezeteit, a diákoknak pedig ki kellett jegyzetelniük – sok esetben ez volt az online oktatás. A kooperatív projektmunka pedig kimerült abban, hogy a matektanár kiadott egy témakört, és azt mondta, ha a diákok nem értik, kérdezzék meg egymást, ő majd segít, ha senki nem érti a feladatot. A folyamat végén a tanár lepontozta a befotózott, kézzel írt papíron a külalakot is. Ugyanez történt egy másik, vidéki általános iskolában: a nyolcadikos diák reggel megnézte a Krétán, mit kell kijegyzetelnie a tankönyvből, és jegyzetelt egész nap. Kivételt képeztek ez alól mindkét helyen a nyelvórák. Hogy miért? Mert a nyelvtanításhoz sokkal több online anyag érhető el alapból a neten, és mert a nyelvtanárok jó része már szerzett korábban tapasztalatokat az online oktatás terén, a magánóráin. De egy informatikatanár is könnyebben boldogult a feladattal, mint egy olyan magyartanár, aki általában a közös műelemzéseket preferálja a költők életének módszeres bemagoltatásával szemben. És számított a tanárok életkora és élethelyzete is, egy nyugdíj előtt álló pedagógus valószínűleg nehezebben kapcsolódott rá az online platformokra, mint fiatalabb kollégái, és akkor azokról a tanárokról még nem is beszéltünk, akik például két kicsi gyerekükkel egyedül vészelték át a karantént.

Illusztrációink Vezsenyi László, a makói József Attila Gimnázium tornatanárának karanténvideójából valók. Vezsenyinek a tankerület vezetője, Balázs József – akinek a jelek szerint annyi humorérzéke sincs, mint egy sárgarépának – írásbeli megrovást adatott, és letiltotta a tanításról. Plusz büntetésből a tankerület a letiltása óta arra kényszeríti Vezsenyit, hogy minden napra készítse el a diákjainak szánt aznapi tananyagot, gyakorlatsorokat, pontos utasításokkal (három-négy csoportról van szó), majd azokat küldje el a tankerületi vezetőnek és az iskola igazgatójának

És egyelőre csak azokról a helyekről volt szó, ahol a technikai feltételek adottak a digitális tanuláshoz. Habár volt olyan pedagógus, aki saját pénzen vásárolt magának tabletet, hogy teljesíteni tudja a feladatát, és rengeteg olyan háztartás volt, ahol közelharcot vívott a két laptopért a két, home office-ban dolgozó szülő és a három online tanuló gyerek – alapvetően a középosztálybeli családok sem erre vannak berendezkedve. De vannak azok a kelet-magyarországi kistelepülések, nem is kevés, ahol nemhogy laptop vagy internet nincs, de áram sem. Ide postai úton érkezett a digitális oktatás, de sokszor hiába, mert az írni és olvasni alig tudó szülők nem igazán tudtak részt venni a gyerek korrepetálásában. Egy budapesti, hátrányos helyzetű gyerekek oktatására specializálódott iskola az online oktatásra való átállásnál nem az új módszertan kidolgozásával foglalatoskodott először, hanem azzal, hogy szerezzenek annyi használt laptopot kölcsön, hogy minden diák be tudjon jelentkezni az órákra. Egy másik, vidéki iskola igazgatója pedig azt mondta a pedagógusoknak, hogy mindegy, hogy a valóságban hányan jelennek meg az órákon, a statisztikába azt kell beleírni, hogy mindenki ott volt. Mindebből pedig az következik, hogy az esetek többségében a digitális oktatás inkább egy túlélendő helyzet volt, nem pedig innovatív szembesülés.

Nem a mi világháborúnk

Voltak olyan iskolák is, ahol a digitális oktatás nagyszerűen működött. Ezek többnyire azok a helyek voltak, ahol a tanárok szemléletmódja már eleve meghaladta azt, amit a magyar iskolarendszerről gondolni szoktunk. Meglepően sok ilyen tanár van, ők nem annyira meglepően magyar vagy nyelvtanárok inkább, de természetesen nem kizárólag. Ebből arra a pozitív következtetésre jutottam, hogy bár fontos átlagot vonni a magyar iskolarendszerrel kapcsolatos tapasztalatainkból, mégsem érdemes a magyar iskolarendszerről egy nagy halmazként beszélnünk, hiszen mindig az egyes pedagógusok kreativitásától és szakmai tudásától függ, hogy milyen színvonalú az oktatás. Ezek a remek középiskolai és egyetemi tanárok, akikkel beszéltem, és azok az általános iskolaiak, akikről egyes szülők beszámoltak, nagy kedvvel és energiabefektetéssel vetették bele magukat a digitális oktatásba, és rengeteg új tapasztalatot szereztek az online felületek használatában. Ugyanakkor a legfontosabb, amit megértettem, hogy a digitális oktatás nem módszertani kérdés, hanem elsősorban technikai, így aztán nem is fog megoldani módszertani problémákat. Frontális órát lehet tartani Skype-on is. Az igazi módszertani fordulat az, ha nem a tanár ontja a tudást, hanem a diák tevékenykedik, fedez fel új dolgokat és kooperál. Ilyen szempontból tehát a koronavírus nem a mi világháborúnk. (És azt hiszem, más szempontból se, szerencsére.) Ha egy pozitív hozadéka lehet ennek az időszaknak, akkor az valószínűleg az, hogy sok ember figyelmét ráirányította arra, milyen kemény munkát végeznek a pedagógusok, és hogy ezért több megbecsülést, nem utolsó sorban pedig több pénzt érdemelnének.

Amire a digitális oktatás nem képes

Mikor arról kérdeztem tanár ismerőseimet, hogy a járvány utáni időszakban látják-e a jövőjét a digitális oktatásnak, arra a válasz szinte minden alkalommal egyértelmű nem volt. Bár úgy gondolják, lesznek majd helyzetek, amikor bátrabban nyúlnak ezekhez a kiegészítő platformokhoz, a Zoomon és Skype-on megtartott órákat végül mindannyian az osztályban megtartott órák gyenge pótlékainak tekintették. Az iskola ugyanis egyáltalán nem csak arra való, hogy ott tudást szerezzünk, és azt hazavigyük, és pláne nem csak gyerekmegőrző, ahova a szülők pakolják utódaikat, amíg dolgozni mennek. Az iskola közösség, és a pedagógusok munkája pedig ennek a közösségnek az építése. Kissé patetikus, de igaz: a tanároknak hiányoznak a diákok, és igaz ez a diákokra is: mindenki, akit megkérdeztem, szeretne már visszamenni az iskolába, egyikük sem élte meg szabadságként a kényszerszünetet, sőt, egyre fáradtabban és kedvtelenebbül ültek a gép előtt. Ez az időszak ráadásul tanárokra, diákokra, és nem utolsó sorban az általános iskolás diákokkal tanuló szülőkre többszörös, munkaórákban mérhető terhet rakott, amely alatt a gyerekek sokkal kevesebb tudást sajátítottak el összességében, mint az órákon tették volna. Így, bár érdekes és sok szempontból hasznos technikai kísérlet volt ez az időszak, valószínűbb, hogy nem reformálta meg a magyar oktatást hosszútávon.

Puskás Panni

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: digitális oktatás járvány Kásler Miklós koronavírus pandémia Puskás Panni világjárvány
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés