Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Kanka Andor: A kormány tisztában van a béremelés fontosságával, ám az orvosok nem fognak egyelőre többet keresni
Szegeden 2020. június 12. 13:13

Kanka Andor: A kormány tisztában van a béremelés fontosságával, ám az orvosok nem fognak egyelőre többet keresni

Nem látni a jövő évi állami költségvetés tervezetében a megemelt orvosi bérek fedezetét, így egyre inkább eldőlni látszik, hogy január elsejével nem rendezik az egészségügy egyik legfeszítőbb gondját. Erről kérdeztük Kanka Andort, a Magyar Orvosi Kamara Csongrád-Csanád megyei elnökét, valamint arról, milyen eszközeik vannak, hogy bérköveteléseiknek érvényt szerezzenek. Szóba került a hálapénz, az orvosi túlmunka, az orvosok munkavállalásának korlátozása, ami sajátos fegyver a kormány kezében, hogy megregulázza az egész ágazatot.

Hirdetés

– Meglepte, hogy a jövő évi költségvetés tervezetében nem szerepel az orvosi bérek egyszeri nagyarányú megemelésének fedezete? Mindezt azért is kérdezem, mert egy korábbi interjújában realitásnak nevezte, hogy akár január elsejétől jelentősen nőhetnek a bérek.

– Nem lepett meg. Az előzmények alapján erre lehetett számítani. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) májusban javasolta, hogy folytatódjon a béremelésekről idén januárban megkezdett tárgyalás, de a kormány erre nem reagált. Időközben ebben az ügyben írtunk a miniszterelnöknek. Választ nem kaptunk. A kormány nem deklarálta, hogy fontosnak tartaná a kérdést. Ennek ellenére foglalkozik az egészségügy helyzetével, és ha foglalkozik vele, akkor fontosnak tartja. Erre abból következtetünk, hogy ellátás járvány utáni újraindításáról és az ellátás jövőjére vonatkozó kérdéseiről a MOK-tól is kértek véleményt. A belügyminiszter ezekről konkrét javaslatokat várt tőlünk, és tárgyalt kamarai elnökünkkel, Kincses Gyulával. Meggyőződésem, hogy a kabinet tisztában van a béremelés szükségességével, aminek mértékéről és a határidejéről egyelőre nem tudni. Ebbe az irányba mutat az is, hogy az egészségügyi szakdolgozók bérét megemelték. Így előállhatna az a helyzet, hogy ők többet keresnének az orvosoknál. Nem hiszem, hogy a kormány szeretné előállítani ezt a helyzetet.

(portré: Szabó Luca, illusztrációk: MTI)

– Hadd kérdezzem meg újból: látja annak a realitását, hogy a bérek január elsejével emelkedjenek?

– Nem tartom kizártnak, de túlságosan valószínűnek sem. A 2021-es állami költségvetést még nem fogadták el, csak a tervezetet ismerjük. Ha komoly a kormány elhatározása ebben az ügyben, akkor a január elsejétől életbe lépő emelés sem kizárt.

– Meddig folytatható a kormány halogató taktikája a béremelés kérdésében? Nemrég arról beszélt egy MOK-felmérésre hivatkozva, hogy a végzős orvostanhallgatók 62 százaléka elhagyja az országot, amennyiben rövid időn belül nem emelik a béreket. Ennek kapcsán úgy fogalmazott a kamara, hogy a bértárgyalásokon ez lehet a legfontosabb érvük a kormánnyal szemben.

– Ez továbbra is fontos érv, de messze nem az egyetlen. A járvány ideje alatt még láthatóbbá vált, ami látható volt előtte is: nagyon sok az idős orvos különösen az alapellátásban, a háziorvosok és a gyermek háziorvosok között. Az utóbbi esetében durván az itt szolgálatot teljesítők fele hatvan év feletti. Megdöbbentő számot hallottam, ami szerint összesen tizennégy harminc év alatti háziorvos található az országban. Nem biztos, hogy pontos a szám, de az igen, hogy kevés a fiatal orvos ezen a területen. Mindezekből nyilvánvaló, hogy rövid időn belül komoly ellátási gondokkal kell szembenéznünk az alapellátásban.

– Milyen eszközök állnak a MOK rendelkezésére, hogy kikényszerítsék a béremelést?

– Mindenekelőtt az önként vállalt túlmunkaszerződések felmondása. A MOK elnöksége ebben az ügyben megtette az előkészületeket. Szóba jöhet a sztrájk, annak valamilyen formája. Mindezeken túl a lakosság figyelmét szeretnék felhívni arra, hogy a béremelésre alapvetően a biztonságos betegellátás fenntartása érdekében lenne szükség. Ezért is mondom, hogy a kamara nem kizárólag azért harcol a béremelését, hogy az orvosoknak több jövedelme legyen. Nyilván, ez is nagyon fontos, mert nagyon alacsonyak a jövedelmek. Egy kezdő orvosnak ezer forint alatti a nettó órabére. Az idősebb szakorvosok havi jövedelme nem éri egy tapasztalt szakmunkásét.

– A kívülállónak nem annyira magától értetődő, mit jelent az önként vállalt túlmunka. Mit jelent ez?

– Az egészségügy már a járvány előtt csak úgy volt működtethető, hogy az orvosok éves szinte 1000–1500 óra túlmunkát vállaltak.

– Csak azért, hogy pontosan értsük: nincs megfelelő számú orvos az ellátórendszerben, és ezt olyan módon lehet pótolni, ha másod-, harmad- negyedállást vállal az orvos?

– Így van. Az ügyeleti rendszer már ma nagyon sok hazai kórházban megoldhatatlan volna túlmunka nélkül. A háziorvosok jelentős része alapfeladatukon túl kórházi munkát is vállal. Mások másodállásban szakrendelőkben dolgoznak. Ismerek olyan rezidenst, aki tizenkét-tizenöt ügyeletet vállal havonta. Gyakran hallom magam is, hogy „nyomorgó orvos nincsen”. Ez többé-kevésbé igaz, de ennek az ára éppen a túlmunka, ami a továbbképzés és a pihenés rovására megy. Az orvosok jelentős része erején felül vállal munkát. Ezért szeretnénk elérni, hogy a főállásukból megélhessenek az orvosok. A betegellátás biztonsága szempontjából is fontos, hogy kipihent orvosok gyógyítsanak. Csalóka kép él az emberekben az orvosokról. A klinikák és kórházak udvarán sokszor látni drága luxusautókat. Ezek az autók annak kevés számú orvosnak az életszínvonalát mutatják, akik a hálapénzből kiemelkedő összeget tesznek zsebre. Ez egy szűk réteg, és ők nem reprezentálják a szakma kereseti viszonyait. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a kamara a béremeléssel párhuzamosan kivezetné az egészségügyiből a hálapénz rendszerét. A hálapénz is megérne egy hosszabb beszélgetést.

– És ha röviden kellene a hálapénz káros hatásairól szólni?

– Röviden: kártékony. Többletterhet ró a betegekre, átláthatatlanná teszi az egészségügyi ellátórendszert, akadályozza a terület szerkezetének átalakítását, a szükséges reformok ellen hat. Az orvostársadalmon belül is nagy a támogatottsága a hálapénz száműzésének. A közvélemény ismerheti az 1001 orvos a hálapénz nélkül Facebook-csoportot, amelynek taglétszáma már túllépte az ötezret. A hazai orvosok tíz százaléka már közösséget vállalt ezzel a csoporttal. A társadalomnak hosszú távon sokkal többe kerül, főleg a legkiszolgáltatottabb rétegeknek, ha nincs megfelelő közfinanszírozott ellátás. Mert akkor a gyógyítást vagy hálapénzzel, vagy a magánszolgáltatásban kénytelenek megvenni. Erre vagy nem lesz pénze az emberek jelentős részének, vagy lesz, de ez nagyon sokba fog kerülni. Egy jól működő állam, vele egy jól működő gazdaság elképzelhetetlen jó minőségű egészségügyi ellátás nélkül.

– A kormány partnerként tekint a Magyar Orvosi Kamarára? Tetten érhetőek olyan gesztusok, amikből erre következtethetnek?

– Többször kinyilvánítottuk, hogy ésszerű szerkezetátalakításban együtt tudunk működni a kormánnyal. Közös cél, hogy ez a folyamat sikeres legyen. Fontos hangsúlyozni, hogy senki nem akar kórházakat bezárni. Erre sem szakmailag, sem gazdaságilag nincs szükség. Szerkezetátalakítással, és ezzel együtt a hatékonyabb működéssel az orvosi béremeléshez szükséges pénz egy része is előteremthető volna ilyen módon.

– Az orvosokat a járványhelyzet miatt röghöz kötötték. Munkahelyükön nem mondhatnak fel, nem távozhatnak külföldre a vészhelyzet kihirdetése óta. Sokan vélekednek úgy, hogy az egészségügyi vészhelyzet Magyarországon szinte korlátlan ideig fenntartható, ami megoldást kínál a kormánynak ahhoz, hogy helyben tartsa az orvosokat, és közben a bérükre se kelljen jövőre többet fordítani, mint az idén. Ezt a kivételes, és egyben kivételesen rossz helyzetet, állapotot meddig lehet fenntartani? Egyáltalán fent lehet tartani?

– Alapesetben nincs röghöz kötés. Egy jogállamban, egy uniós tagállamban ilyen állapotok nem elképzelhetőek. A járványügyi vészhelyzetben az orvosok nem mondhattak fel a munkahelyükön, nem mehettek át egy másik kórházba dolgozni. Sok munkahely korlátozta az orvosai másodállásának ellátását. Sokan anyagilag nehéz helyzetbe kerültek, mert 170–180 ezer forint, amit egy rezidens egy covidos betegeket kezelő kórházban megkap, nagyon kevés.

– Járványügyi vészhelyzetben bizonyos mértékig elfogadható és érthető, ha korlátozzák az orvosok munkavállalását. A kérdésem inkább arra vonatkozott, hogy mit szólna ahhoz, ha ezek a korlátozások minden változtatás nélkül fennmaradnának, noha ezt a pandémiás helyzet nem indokolja. A kormány arra hivatkozhatva hosszabbítana, hogy biztonságos betegellátás miatt megköveteli a korlátozások érvényben tartását.

– Ez alapvető munkavállassal kapcsolatos jogokat sértene. Már most túlzónak érezzük az érvényben lévő rendelkezéseket, amikor napi három–öt új beteget jelentenek. Indokolatlannak tartjuk mindezt azért is, mert ezernél kevesebb koronavírussal fertőzöttek ápolnak kórházban. Az sem magyarázható ma már, hogy a nyári szabadságolások alatt az orvosok nem utazhatnak külföldre. Gond az is, hogy a külföldön dolgozó orvosok nem mernek hazajönni, mert nem tudják, hogy visszautazhatnak-e munkavállalásuk helyszínére. A Rákosi-rendszerre jellemző diktatórikus intézkedés volna, ha ezek a korlátozások tartósan megmaradnának. A komoly járványveszély elmúltával ezt már semmi nem indokolja. Erőszakkal a betegágyak mellé kényszerített orvosoktól nem várható el a legmagasabb szintű szakmai munka. Arról nem is beszélve, hogy a fiatal orvosoknak vagy az ezt a pályát választani akaróknak, ha eddig nem ment el a kedve az orvosi hivatás választásától, akkor ettől el fog menni.

– Bízik abban, hogy az említett korlátozásokat záros határidőn belül megszüntetik?

– Nagyon bízom benne. Ilyen állapot egy jogállamban tartósan nem képzelhető el. Miközben a nemzetgazdasági átlagnál alacsonyabb bért fizetnek az orvosoknak egy magas szakképzettséget és tudást igénylő munkáért.

Bod Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: egészségügy fizetésemelés Kanka Andor Magyar Orvosi Kamara orvos
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés