Hirdetés
Túl a városon 2020. június 10. 21:32 Forrás: MTI

Fényévekre vagyunk attól, hogy eurónk legyen. Mondjuk a kormány nem is nagyon kepeszt érte

Az euró bevezetésére európai uniós tagságuk miatt kötelezett hét ország egyike sem felel meg valamennyi belépési feltételnek, egyesek pedig még távolodhatnak is a rég lefektetett szabályoktól – állapította meg az Európai Központi Bank friss 2020. évi konvergenciajelentésében.

Hirdetés

Az EKB kétévente teszi közzé ezt a jelentést, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli EU-tagállamok – Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország – által elért haladást az euróbevezetéshez való közeledés terén.

Ezúttal megnehezítette az értékelést az új koronavírus által okozott világjárvány. Az EKB jelezte, hogy tekintettel a felhasznált adatok gyűjtésének záró dátumaira, a járványnak a konvergenciapályára gyakorolt hatását teljes körűen csak a következő, 2022-ben esedékes jelentésben lehet majd elemezni.

Friss jelentésében az EKB rámutatott, hogy a hét ország euróövezethez való gazdasági konvergenciájában 2018 óta elért eredmények vegyesek. A világjárvány előtt a gazdaságok erőteljes ütemben bővültek, a legtöbb országban sikerült eredményeket elérni a fiskális egyensúlyi problémák kezelésében.

Bulgária és Horvátország több olyan gazdaságpolitikai kötelezettséget vállalt, amelyek jelentős lépésnek tekinthetőek afelé, hogy a két ország a közeljövőben csatlakozzon az euróövezet előszobájának tekintett ERM-II árfolyam-mechanizmushoz. A hét ország közül jelenleg egyik sem tagja az ERM-II rendszernek, Bulgária és Horvátország 2018-ban, illetve 2019-ben hivatalosan is jelentkezett a mechanizmusba való felvételre.

Ami az árstabilitási kritériumot illeti, a legtöbb vizsgált ország rontott a követelményeknek való megfelelésben.

A Bulgáriában, Lengyelországban, Romániában, Csehországban és Magyarországon mért inflációs ráta jóval meghaladja ugyanis az 1,8 százalékos referenciaértéket, míg Svédországban kisebb, Horvátországban pedig jóval kisebb volt.

A következő években az infláció a legtöbb vizsgált országban várhatóan visszaesik.

Tavaly egy kivétellel az összes vizsgált országban a három százalékos referenciaértéken belüli államháztartási fiskális egyenlegről számoltak be. Romániával szemben 2020 áprilisában elindult a túlzott hiány esetén követendő eljárás. Horvátországban és Magyarországon az adósságmutató meghaladja a GDP 60 százalékában meghatározott küszöbértéket, de a mutató 2019 végéig csökkenő pályát követett.

Várhatóan a hiány- és az adósságmutató egyaránt megemelkedik mind a hét országban, úgy a gazdasági teljesítmény markáns lassulása, mint a világjárvány miatt tett fiskális válaszlépések következtében.

A hosszú lejáratú kamatlábak konvergenciáját illetően a hét vizsgált ország közül csak Romániában mértek a 2,9 százalékos referenciaérték fölötti kamatot. A legalacsonyabb hosszú távú kamatlábakat Bulgáriában és Svédországban tapasztalták. A konvergencia időbeli fenntarthatóságának szempontjából továbbra is fontos tényező az intézményi környezet szilárdsága. Az intézmények és a kormányzás minősége a vizsgált országokban Svédország kivételével viszonylag gyenge, különösen Bulgáriában, Romániában, Horvátországban és Magyarországon. Ez kockázatokat jelenthet a gazdaság rugalmasságára és a konvergencia fenntarthatóságára nézve.

Összességében egyik vizsgált ország jogi keretrendszere sem egyeztethető össze maradéktalanul az euró átvételéhez előírt valamennyi követelménnyel – állapította meg az EKB.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Bulgária Csehország euró Európai Központi Bank eurózóna gazdaság Horvátország Lengyelország Románia Svédország