Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2020. június 9. 19:25

A kormány nem ad pénzt az orvosok béremelésére: akkor most kezdődik a harc?

Semmi nem utal arra, hogy jövő év elejétől emelkedhetne a hazai orvosok bére. Ez derül ki a 2021-es költségvetés tervezetéből, amit nemrég mutatott be Varga Mihály pénzügyminiszter. Mindez erős ellenlépéseket válthat ki az orvostársadalomból.

Hirdetés

Kijózanító olvasmány lehetett a jövő évi költségvetés tervezete a Magyar Orvosi Kamarának (MOK).

Az egészségügyre fordítható összeg még annál is kevesebbel emelkedik, mint 2019 és 2020 között: akkor 9,7 százalékkal nőtt a gyógyításra szánt állami pénz, a mostani tervezetben csak 9,6 százalékkal.

Nem is önmagában ez a baj, sokkal inkább az, hogy

ebből a költségvetésből nem olvasható ki a jövő évi béremelés.

Pedig az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) átvette a MOK bértábla-javaslatát, idén januárban tárgyalásokat kezdett ez ügyben a kormánnyal, és azt javasolták: 2021. január elsejétől hajtsanak végre egyszeri nagy összegű orvosi béremelést. A MOK olyan bértáblát dolgozott ki, ami az osztrák orvosi bérek 55 százalékát kitevő emelést javasol sávosan a hazai orvosoknak.

A számítások szerint közel 250 milliárd forint költségvetési többlettámogatásra volna szükség ahhoz, hogy megvalósulhasson az orvosi béremelés. Ennek kapcsán a szakmai érdekképviseleti szervezet országos és Csongrád megyei vezetői is úgy fogalmaztak: 2021 év elejétől kellene bevezetni az új bértáblát.

Az egyeztetéseknek a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet vetett véget, ám az orvosi kamara már május közepén jelezte: haladéktalanul meg kell kezdeni a további bértárgyalásokat. Mindez azért vált sürgetővé, mert tudni lehetett, hogy a pénzügyminiszter nyár elején be fogja nyújtani a következő évi költségvetés tervezetét, és ennek számsorai között a MOK már szeretett volna találkozni a béremelésre szánt összeg felsorolásával.

A MOK-nak a szeged.hu által is megszólaltatott Csongrád megyei képviselője május végén annak ellenére bizakodóan nyilatkozott a bértárgyalások jövőjéről, hogy már akkor kiderült: a kormány egyelőre nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni.

Az azóta beterjesztett költségvetésből egyértelműnek látszik, hogy jövőre nem fognak emelkedni az orvosi bérek, amik már regionális összehasonlításban is rendkívül alacsonyak:

Szlovákiában vagy Romániában például a magyarnál lényegesen magasabbak a bérek.

A kamara egyébként a hálapénzrendszerből való teljes kivezetés mellett javasolja a béremelés bevezetését.

A halogatás költségvetése

A számok alapján a jövő évi büdzsét akár a halogatás költségvetésének is lehetne nevezni, legalább két ok miatt. Bár a kormány egy ideje fontolgatja az egészségügyben a finanszírozási modellváltást, ezt jövőre még biztosan nem fogja meglépni. Erről, vagyis a halasztásról, teljes egyértelműséggel beszélt a múlt heti kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. És a halogatás költségvetésének tűnik azért is, mert elodázza az orvosi béremelés kérdését.

A MOK nemrégiben készített, de nyilvánosan még nem publikált felmérése szerint

a hazai orvostanhallgatók és a rezidensek 62 százaléka nem akar itthon munkát vállalni, ha rövid időn belül nem emelkednek jelentős mértékben a bérek.

A hazai gyógyítómunkából már most is sok orvos hiányzik, sokak szerint egész korosztályok. Ezt figyelembe véve beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha a fiatal orvosok és a rezidensek az elkövetkező években tömegesen döntenek úgy, hogy nem idehaza vállalnak munkát.

Jön a röghöz kötés?

A kormány érzékelheti a veszélyt, de olyan megoldást szeretne megvalósítani, ami szerint az orvosok is itthon maradnak, és bérezésükre sem kellene a jelenleginél több pénzt fordítani. A Magyar Hang hétfői cikke ennek kapcsán felveti, hogy

ez jelenleg egyetlen módon lehetséges: megtiltanák az orvosoknak, hogy külföldön vállaljanak munkát.

Ez első megközelítésben az unió négy alapelvének egyikét, a szabad munkavállalásra vonatkozó sértené meg, ám bizonyára jogi eszközökkel bástyázná körbe a tiltást a kormány.

Most könnyen lehet például az egészségügyi vészhelyzetre hivatkozni, ami a kormány logikája szerint akár felülírhatja az uniós alapjogot is.

Ismeretes, hogy a járványügyi veszélyhelyzet miatt márciusban megtiltották az orvosoknak a külföldi munkavállalást, valamint azt is, hogy felmondják közalkalmazotti munkaszerződéseiket. Ezzel teljes mértékben blokkolták az orvosok munkahely-változtatását, mert még országon belül sem vállalhattak máshol állást. Ennek eredményeként az orvosi munkavállalási mobilitás ma nem létezik Magyarországon.

A Magyar Hang arról ír, hogy hiába szűnt meg hazánkban a járványügyi vészhelyzet, az egészségügyben gyakorlatilag bármennyi ideig fenntarthatóak a „rendkívüli intézkedések”. Azaz:

továbbra is megtilthatják a betegellátás biztonságára hivatkozva az orvosok külföldre távozását és egyben azt is, hogy felmondjanak jelenlegi munkahelyükön.

Nem tudni, hogy ezt a módszert választja-e a kormány, de a dolgok jelenlegi állása erre enged következtetni. Ezt támaszthatja alá, hogy a kabinet már nem tárgyal az egészségügy reprezentatív szakszervezetével, az EDDSZ-szel, amivel megkezdődtek, de félbeszakadtak a bértárgyalások. Szintén ezt a verziót támasztják alá azok a számok, amik a jövő évi költségvetés tervezetében szerepelnek, és amik között nem találni nyomát annak a többletpénznek, ami a béremelésekhez volna szükséges.

Harc lesz?

A Magyar Orvosi Kamara jelenlegi vezetése sokkal harcosabb álláspontot képvisel a kormánnyal szemben, mint a korábbi, Éger István vezetése alatt álló, így valószínűleg nem eseménytelen hónapok elébe nézünk az orvosi bérekről folyó vitában.

A MOK korábban kemény, de nem teljesen részletezett lépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem érnek célt követeléseikkel.

A sztrájk több mint kérdéses, de ennek hiányában is erős ütőkártya lehet az orvosok kezében az önként vállalt túlmunkák ügye. A MOK egyértelművé tette korábban: ha nem lesz előrelépés a béremelésekben, felmondják az önként vállalt túlmunkákat. Sok egészségügyi ellátás és szolgáltatás maradna gazda nélkül, ami komoly zsarolási potenciált jelenthet a MOK kezében a kormánnyal vívott bérharcban.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: béremelés bérrendezés egészségügy költségvetés Magyar Orvosi Kamara Orbán-kormány orvos egészségügyi ellátás egészségügyi válsághelyzet szakszervezet
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés