Hirdetés
Szegeden 2020. június 6. 13:33

Egy kapu, amit egy napra minden évben lezártak

Van egy olyan emlékhely Szegeden, amely az első világháborút lezáró békeszerződésre emlékezteti a járókelőket. A mai egyetemisták már inkább úgy ismerik: az uv-kapu.

A szegedi Trianoni kapu története szorosan egybeforr a Dóm tér mai arculatának kialakításával. 1926. március 23-án érkezett Szegedre a kultuszminisztérium delegációja, hogy eldöntse az egyetemi építkezések színhelyét. Gróf Klebelsberg Kuno miniszter népes kísérettel szemlélte meg a Templom teret, amelyet a tervek szerint teljesen át akartak építeni.

(fotók: Iványi Aurél)

Vajda Tamás a Szeged folyóiratban a Dóm tér kialakításáról tavaly megjelent tanulmányában felidézi, milyen küldetés vezérelte az akkori politikai vezetést ennek a nagyszabású építkezésnek a tervével. A kultuszminiszter által megálmodott tervek megmutatták az egységes kompozíciók kivételes szépségét, monumentalitását. Így aztán az a program, amelyet az építészeti pályázat alapjául megadott, már reálisan megszerkesztett keret volt, amelybe Rerrich Béla beépíthette saját elképzeléseit.

Klebelsberg olyan teret álmodott meg, amely hatalmas egységbe kovácsolta össze az állam, Szeged város és csanádi püspökség legfontosabb erényeit. Ennek legfőbb megjelenítője természetesen a Fogadalmi templom volt, de az előtte elterülő hatalmas épített, zárt tér is annak a szimbóluma, hogy itt történelmi, vallási és oktatási eszmények találkoznak. A tér belváros felé eső oldalán elhelyezkedő püspöki épületrész így történelmi eseményekre is emlékeztet, többek között a püspöki palota bejáratától jobbra eső Trianoni kapuval.

Ez a püspöki palota déli homlokzatán a Szent Gellért-kapu mellett az épület sarkán egy bélletes kapu és a felette elhelyezett szintén bélletes „rózsaablak” egy középkori templom kapuzatára emlékeztetnek. A gyalogutak itt futottak össze, a Szent Gellért kapu pedig a kocsiforgalmat engedte át egykor. A Boldogasszony sugárút (vagyis a Hősök kapuja) felől tehát egyenesen erre vezetett az út. A Trianoni kapu tehát egy templom bejárata, amely a Nemzeti Emlékcsarnokba, a nemzet nagyjainak templomába, Panteonjába vezet.

A Trianoni kaput az eredeti alkotó szándék szerint minden év június 4-én bezárták volna, így érték volna el, hogy kerülniük kelljen az arra haladóknak. Ahogy a tervező Rerrich Béla megfogalmazta

„A püspöki palota átjáró tornyának vaskapuja nyitva van, hogy a közönség a Gizella-térről jövet az Eötvös-utca felé az árkádok alatt átmehessen, de minden év egyik napján, a trianoni béke aláírásának napján mindég zárva lesz.”

Az egyetemi diákság körében mégis azért lett népszerű az átjáró, mert állítólag aki átmegy rajta, az a következő vizsgáján megbukik. Ezért is nevezi a népnyelv uv-kapunak, vagyis, ha egy egyetemista a Trianoni kapun áthalad, számolhat azzal, hogy utóvizsgáznia kell.

Szincsok György

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Aradi vértanúk tere Dóm tér évforduló helytörténet történelem Trianon Trianon 100 trianoni békediktátum Klebelsberg Kuno Rerrich Béla