Hirdetés
Szegeden 2020. június 5. 13:37

Cseh Katalin: Az országból percenként szippantják el a szabadság levegőjét

A koronavírus-járvány egészségügyi, gazdasági és munkaerő-piaci tanulságairól éppen úgy kérdeztük Cseh Katalint, a Momentum EP-képviselőjét, mint arról, mit lehet tenni az ellen a kormányzati magatartás ellen, amely a válsághelyzetet az önkormányzatok megsarcolására használja fel. Beszélgettünk a formálódó uniós költségvetésről, és ennek kapcsán arról: a Momentum milyen célkitűzéseket tart ebben a legfontosabbnak. A trianoni békekötés kapcsán azt kérdeztük a fiatal politikustól: mit kezdhetünk ma a százéves történelmi traumával.
Hirdetés

– A járványügyi vészhelyzet alatt önkéntesként egy kórházban dolgozott. Tapasztalt olyasmit, amit egy kívülálló nem? Az orvosoknak megtiltották, hogy nyilatkozzanak, az egészségügyi intézményeket olyan hermetikusan le- és elzárták, ami önkéntelenül is a gyanú ébresztett. Mit tapasztalt?

– Bajtársiassággal és nagyon befogadó közeggel találkoztam. Kicsit féltem, hogy országosan ismert közszereplőként falakba fogok ütközni. Hamar kiderült, nem számít, ki van a maszk mögött. Szó sem volt politikáról. Vállvetve harcoltunk a betegekért, sokszor nagyon nehéz helyzetben. Az itt megélt szolidaritás és összetartás nagy élményt jelentett. Ugyanakkor szomorú volt hallani az itt dolgozók történeteit.

A sürgősségi osztályon ledolgozott tizenkét órás műszak után az orvosok egy része nem hazament. Helyette második műszakba, háziorvosi ügyeletbe, vagy mentőzni.

Magyarországon az életmentés nem olyan műfaj, amiből meg lehet élni. Az is előfordult, hogy valaki a második műszak után reggel újra munkába áll. Ez az, amiről nem beszélünk. Kiállunk az ablakba tapsolni, ilyen módon kifejezzük a köszönetünket az egészségügyben dolgozóknak, de ugyanezeknek az embereknek nem adjuk meg a megbecsülést és a tisztességes megélhetéshez való lehetőséget.

– Erős kritikával élt a Momentum a 36 ezer kórházi ágy kiürítése és annak módja ellen. Egy, a hírportálunknak nyilatkozó szegedi orvos elmondta, hogy ennyi ágyra akkor lett volna szükség Magyarországon, ha akkora az átfertőzöttsége a lakosságnak, mint Olaszországban volt, és ha 60 millió lakosú lenne a hazánk. Utólag érthető, hogy miért döntött az Orbán-kormány e mellett az esztelennek tűnő ágyfelszabadítás mellett?

– Ennél nagyobb bűnt talán nem lehetett elkövetni a járvány alatt. Embertelen, szakmaiatlan, minden józan észt nélkülöző cselekedet volt ez Kásler Miklós és Orbán Viktor részéről, amire nagyon nehéz magyarázatot találni. Láttam, hogy visszakerültek hozzánk a sürgősségi osztályra olyan betegek, akiknek láthatóan rosszabbodott az állapota, mert nem kapták meg a szükséges ellátást. Ahogy az ön által idézett szegedi orvos is állította: semmi nem indokolta az ilyen mértékű és ütemű ágyfelszabadítást. Az orvosok tiltakoztak ez ellen, voltak olyanok, akiket azért rúgtak ki, mert nem akarták kiüríteni az ágyakat. Hogy ez amatőrizmus vagy nettó rosszindulat? Nem tudom, de talán mindegy is.

Emberek százai-ezrei kerültek rosszabb egészségügyi állapotba vagy akár az életüket vesztették. A családoknak ez olyan traumát jelentett, amit nem lehet jóvátenni. Ez mutatja, hogy az emberek élete mennyire sokadlagos az Orbán-kormány számára.

– Elhibázottnak nevezte és nevezték azokat a gazdasági és munkaerő-piaci intézkedéseket, amelyek a válsághelyzetben az Orbán-kormány meglépett. Mik az alapvető gondjaik ezekkel?

– Elégtelen intézkedéseket hoztak, azt is későn. Nem nehéz látni, hogy olyan gazdasági válságba robogunk ezerrel, amilyet talán még nem látott a világ.

Tétovázva hozták meg a gazdasági intézkedéseket Európa egyik legkisebb válságkezelő csomagjával. Magyarországon a legrövidebb a munkakeresési támogatás folyósítási ideje, mindössze három hónap. Az elbocsátottak semmilyen segítséget nem kaptak. Mellette a munkaadóknak is későn jött meg a támogatás, ami egyszerre volt bürokratikus és kevés. Mindezek rengeteg embert hoztak lehetetlen helyzetbe.

Ezért is javasolta a Momentum a százezer forintos alapjövedelem bevezetését, a családi pótlék megduplázását, amit évtizedek óta nem emeltek. Javaslatunk volt az is, hogy legalább hat hónapra folyósítsák a munkakeresési támogatást. A kormány kommunikációs tevékenységének hatékonyságát az mutatja a leginkább, hogy a polgármesterek sem tudhatták, hány beteg és milyen eloszlásban található a településükön. Szabályosan elzárták előlük az információt. E mellett elzárták az önkormányzatok elől a pénzcsapot is. Akkor vontak és vonnak el komoly összegeket a helyhatóságoktól, amikor azoknak a legnagyobb szüksége lenne rájuk. A kormány részéről a saját hatalmuk megerősítését szolgálja a válságkezelés, aminek a során a NER-cégeket kitömik pénzzel. Másnak azonban nem segítenek.

– Uniós szinten végiggondolható, hogyan léphetnének fel egységesebben egy olyan válsághelyzetben, mint a koronavírus-járvány. Ön szerint mit tehet jobban, hatékonyabban az EU, ha egy olyan egészségügyi válsághelyzetről van szó, mint a mostani?

– Érdekes volt látni a válság legelején éppen azok az országok hangoztatták a leginkább, hogy az Unió nem segíti őket eléggé, amelyek az elmúlt években mindent megtettek, hogy Brüsszel ne rendelkezhessen azokkal a kapacitásokkal, amelyek a segítségnyújtást lehetővé tennék. Hadd mondjak egy példát.

A Momentum már az EP-választások előtt azzal kampányolt, hogy az EU-nak több pénzt, nagyobb erőforrásokat és erősebb koordinációt kell biztosítani az egészségügynek. Mit mondtak erre a nacionalisták, a jobboldal, és az Európai Néppárt, amelynek a Fidesz is a tagja? Hogy ez tagállami kompetencia, amibe az uniónak nem szabad beavatkoznia. Az idő éppen azt bizonyította be, jó lett volna, ha európai pénzeket közvetlenül az egészségügyre költhettünk volna uniós szinten.

Megvalósíthattunk volna a határokon átívelő erős egészségügyi együttműködést. A tagállamok képesek lettek volna egymást kisegíteni, ha ebben-abban hiány mutatkozik. Gondoljuk a lélegeztetőgépekre vagy az arcmaszkokra! Örülök annak, hogy az Európai Unió újjáépítési tervében az egészségügy kiemelt szerepet kap. Több pénzt kap a terület és több hatásköre lesz ebben az Uniónak. Azért dolgozom, hogy amikorra elkészül a koronavírus-vakcina, akkor ezt közösen szerezze be az Unió, ne egymással versenyezzenek az tagországok a beszerzéskor.

– A Momentum „diktátortörvénynek” nevezte a felhatalmazási törvényt. A járványhelyzet csillapodásával a kormány a különleges jogkörök ellenőrzésének biztosítását visszaadta a parlamentnek. Orbán Viktor nyilvános bocsánatkérésre szólította fel mindazokat, akik bírálták a felhatalmazási törvény bevezetését. Gondolt arra, hogy önkritikát gyakorol?

– A kormánynak kellene önkritikát gyakorolni. Nem kizárólag elnevezésében kell visszavonni a felhatalmazási törvényt, hanem meg kellene szünteti azokat az intézkedéseket, amelyeket a koronavírus-járvány kapcsán meghoztak. Nem elégséges, hogy a kormány bocsánatot kér. Ezen túlmenően adják vissza az önkormányzatoknak a tőlük elvett összegeket, amelyekkel a települések önrendelkezését akarják megfojtani. Hadd utaljak arra, hogy a felhatalmazási törvény miatt egy olyan országban élünk, amelyben egy fideszes polgármester feljelenthet egy, a közösségi médián kommentelő ellenzési aktivistát, akit hajnalban a lakásáról visznek be a rendőrségre. Az említett törvénynek ez a valódi üzenete. Szájkosarat akarnak rakni a kritikát megfogalmazók szájára. Megkurtítják a települések költségvetését, és a szakmaiatlanul, embertelenül hazaküldik a betegeket a kórházakból. Ezek után nem is kérdés, ha valakinek bocsánatot kell kérni, akkor az a kormány.

– A járványhelyzetre hivatkozva jelentős pénzeket vont el a központi költségvetés a helyhatóságoktól. Nehéz nem úgy tekinteni erre, mint egyfajta büntető intézkedésre. Lehet valamit tenni az önkormányzatokért? Vagy bele kell nyugodni abba, hogy a kormány a parlamenti többségén keresztül uralja a törvényalkotást, és nincs mód ez ellen fellépni.

– Ha valóban tenni szeretnénk az önkormányzatokért, akkor a legfontosabb dolgunk, hogy 2022-ben leváltsuk a kormányt. Nincs fontosabb dolgunk.

Az országból percenként szippantják el a szabadság levegőjét. Fojtogatják az önkormányzatokat, és fojtogatják a szabadon gondolkodó emberek torkát. Ezt meg kell állítani. Ám addig is mindent el kell követnünk azért, hogy túléljük ezt a helyzetet. Többek között azért harcolok az Európai Parlamentben, hogy az önkormányzatok közvetlenül pályázhassanak uniós forrásokért.

Egyben azért is, hogy jogállami garanciák életbe lépjenek, ha egy kormány egyértelműen visszaél az uniós forrásokkal, ezzel a hozzá közelállók zsebét tömi ki. Az uniós források jövőbeli elosztása kapcsán sokat beszélünk mostanában a jogállami garanciákról. Nem a városokat, nem a pályázókat akarjuk büntetni. Éppen ellenkezőleg: a korrupt oligarchákat elől szeretné az unió elzárni a pénzcsapot. Emlékezzünk arra, hogy Orbán Viktor a legutóbbi önkormányzati választást megelőzően azzal kampányolt, hogy amennyiben egy településen nem a kormánypártokra szavaznak, akkor oda nem érkeznek uniós források. Ezt ne felejtsük el! A Fidesz pörölyként sújt le minden egyes településre, ahol szabadon mernek gondolkozni az emberek. Jobban kell vigyázni a fejlesztési pénzekre! Garantálni kell, hogy ez valóban a városokhoz, a valódi felhasználókhoz jusson el. Az EU-s pénzeket felhasználó országokban mindenütt legyen hatásköre az Európai Ügyészségnek. Éppen azért, hogy keményen lesújthasson ott, ahol visszaélnek ezeknek a pénzekkel.

– Formálódik az uniós, új hétéves költségvetés. Óriási a vita, milyen célra mekkora összeget költsön az elkövetkező hét évben Brüsszel. A tagállamok szeretnének minél nagyobb összeget biztosítani maguknak az uniós költségvetéséből. Milyen költségvetés az, amelyet a Momentum képviselői jó szívvel elfogadnának?

– Minden egyes eurócentre vigyázni kell. Olyan gazdasági válság fenyeget, amelyből közösen tudunk kilábalni, ehhez komoly európai összefogásra lenne szükség. A szolidaritás elvét szem előtt tartva kell a tagállamokban egymást is kihúzniuk a bajból. Nem megengedhető, hogy Orbán Viktor és a hozzá hasonló tagállami politikusok saját hatalmuk megszilárdítására használják fel a Brüsszelből érkező pénzeket. Ehhez kellenek a jogállami garanciák, és az, hogy az unió határain belül univerzálisan működhessen az Európai Ügyészség. Legyen ambiciózus a költségvetés! A pénzek elosztásánál ne tizedszázalékokon vitatkozzanak a tagállamok. Örülök Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnöke most nyilvánosságra hozott nagyszabású európai újraépítési tervének. Ez a program – és ez a lényeg – végre közös uniós bevételi forrásokkal is számol. Környezetvédelmi adóval, karbonvámmal és a multinacionális cégek közös adóztatásával. Az Unió mint gazdasági egység, végre érdemi saját bevételekkel tudná fedezni a közös célok finanszírozását, és nem lenne kizárólag a tagállamokra utalva. Két komoly válsággal kell ez idő szerint szembenéznünk: a gazdaságival és a környezetivel. Ezekre közös megoldásokat kell találni. Jó volna, ha az új költségvetés zöld újraépítést javasolna. Ki kellene mondani, hogy minden fejlesztést csak a fenntarthatóság mellett lehessen megvalósítani. Semmi olyan ne történjen, ami nem a klímacélokat szolgálja. Ezek a legfontosabb célkitűzéseink. Reméljük, ehhez a tagállamok is partnerek lesznek a von der Leyen-féle bizottság törekvéseinek megvalósításában. Az Uniónak úgy kell fejlődnie, és úgy kell megszüntetni a tagállamok közötti fejlődésbeli különbségeket, hogy közben a bolygón is segítünk.

– Június 4-én beszélgetünk, napra pontosan a trianoni béke megkötésének századik évfordulóján. Mit gondol, mi a feladatunk száz évvel a történtek után?

– Ez a magyarok közös tragédiája, politikai oldalaktól függetlenül. Közösen kell továbblépünk ebből a nehéz szituációból. Jó lenne, ha mindannyian megállnánk néhány percre, és elgondolkoznánk, mit okozott ez a törés az ország életében száz éve, és azt követően. Családomat mindez közvetlenül érintette.

Édesapámék családja a Szegedtől nem messze található Bácskatopolyán hirtelen úgy találta magát magyarként, hogy már egy másik ország állampolgárai lettek. A békekötés következményei máig ható traumákat okoz a társadalmunkban. Az Unió lehetőséget ad rá, hogy közelebb kerülhessünk egymáshoz. Előre kell tekinteni. Fontos, hogy bővüljenek a schengeni határok, és fontos az is, hogy Szerbia az Európai Unió tagjává váljon, amennyibe ehhez teljesíti a feltételeket.

Küzdeni kell azért, hogy európai alapjoggá váljon, hogy mindenki szabadon használhassa az anyanyelvét, tanulhasson azon, gyakorolhassa a vallását. Ne legyen senki számára küzdelmes saját identitásának megélése. A boldog jövő közös cselekvésen nyugszik. A traumák belátásának együtt kell járnia azzal a felismeréssel, hogy együtt kell a magyaroknak előre lépniük, éljenek a határ bármelyik oldalán. Az Európai Unió nyújtotta lehetőségeket erre is felhasználhatjuk.

Bod Péter

Nyitóképünket Iványi Aurél készítette Szegeden a Dugonics téren, a Momentum június 4-i megemlékezése előtt, a többi fotót Cseh Katalin Facebook-oldaláról vettük át.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Cseh Katalin Európai Parlament Momentum