Hirdetés
Szegeden 2020. június 4. 10:38

Akár Csongrád-Csanád-Békés-Torontálnak is hívhatnánk megyénket

Négy szomszédos megye, amelyek területeit a történelem folyamán többször átrajzolták, egymáshoz csatolták, településeiket pedig gyakran átkerültek más közigazgatási területekre. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, miként alakult ki az a megyerendszer, amit ma ismerünk, és mi az előzménye a ma hivatalossá vált Csongrád-Csanád elnevezésnek.
Hirdetés

Csanád megye

Nevét Ajtony legyőzőjéről, Csanád vezérről kapta. Két fontosabb folyója volt, a Maros, illetve a Száraz-ér, amely a Maros egy holtága. A terület hovatartozása 1918-as román megszállása után komoly vitákat generált, és bár az egész megyére igényt tartott Románia, végül csak Nagylak és környéke került a szomszéd országhoz. A megyében egyébként jelentős volt a nemzetiségek aránya, hiszen az 1910-es népszámlálási adatok szerint az itt élők közel tizenhárom százaléka szlovák, közel tíz százaléka román, míg közel három százaléka szerb volt.

Nyugat felől Csongrád, északon Békés, keleten Arad, délen pedig Torontál vármegyék határolták. Központi járásának Makó volt a központja, ez a rész szinte teljes egészében Csongrád megyéhez tartozik ma. A Nagylaki járás egy része ma Romániához tartozik így annak egykori központja, Nagylak is. A mezőkovácsházi és battonyai közigazgatási területek ma Békés megyéhez tartoznak. Több település is őrzi az egykori nevét, így Csongrád megyében Csanádapáca, Csanádalberti, Magyarcsanád, míg Békés megyében Csanádapáca emlékeztet a korábbi közigazgatási egységre.

A Csongrád, Békés és Csanád megyék találkozásánál fekvő Tótkomlós is egy időben átkerült a békési területről a csanádiba, de ez csak ideiglenes átcsatolás volt. A megye el nem csatolt része 1923-ban egyesült Torontál és Arad megyék Magyarországon maradt részeivel, majd az 1950-es megyerendezéskor területét felosztották Békés és Csongrád megyék között.

Csongrád megye

1950-ben nyerte el mai formáját, amikor hozzácsatolták a megszűnő Csanád megye kiszombori és központi járásait. Ekkor került Békés megyéhez Nagykopáncs, amely jelenleg Tótkomlóshoz tartozik. Ekkor helyezték át a megye székhelyét Szentesről Hódmezővásárhelyre, majd onnan 1962-ben Szegedre. Már korábban is volt olyan kezdeményezés, hogy a megye nevébe emeljék be Csanádot, illetve Torontált, de Kiss Imre egykori makói polgármester javaslatát akkor még elutasították. A rendszerváltás után először a Jobbik Magyarországért Mozgalom javasolta, hogy változtassák a közigazgatási terület nevét Csongrád-Csanád-Torontál megyére. Végül 2017. október 3-án az Országgyűlés megszavazta a megye nevének megváltozását, amely ma Csongrád-Csanád megyére fog módosult.

Békés megye

Területe sokáig változatlan volt a történelem folyamán, és bár 1919-20-ban román megszállás alá került, a Trianoni békeszerződés után se csatoltak el településeket a megyétől. Az 1950-es megyerendezéskor kibővült két Csanád, egy Bihar, egy Csongrád, és egy Szolnok megyétől elcsatolt járással. Csanád megyéből a Battonyai és Mezőkovácsházi járások érkeztek, a Hódmezővásárhelyi járásból pedig ide csatolták Kardoskút községet. Egy kicsi területet azért lecsippentettek Békés megyéből, ugyanis Öcsöd község Szolnok megyéhez került. A megyerendezéskor lett Békéscsaba a megye székhelye, amely hivatalosan ekkor lett ennek a közigazgatási egység része, ugyanis ekkor szűnt meg a törvényhatósági jogú város státusz.

Torontál megye

A hatalmas alapterületű megye Aracs központtal a 14. században jött létre Csongrád és Csanád megyéktől délre. Legnagyobb része ma Szerbiához tartozik, kisebb területeket Romániához csatoltak belőle a Trianoni béke után. A szerbiai részen található például Nagykikinda, Zsombolya, Nagybecskerek, illetve Törökkanizsa. Ez utóbbi volt a székhelye annak a járásnak, amely északi részén helyezkedett el Szőreg, Újszentiván, Deszk, Kübekháza és Klárafalva. Ez utóbbi települések maradtak a békeszerződés után Magyarország részei, és csatolták ezeket Csongrád megyéhez.

A most Romániához tartozó egykori Nagyszentmiklósi járás északi részén volt Kiszombor, mely a határok átrajzolása után a csonka Torontál vármegye székhelye lett, majd 1923-ban Csanádhoz csatolták. Csanád megye megszűnését követően lett Kiszombor Csongrád megye része. Szegeden több tér és utca elnevezése emlékeztet a Torontál megyei kapcsolatra. Ilyenek például az újszegedi Torontál tér, a Kikindai, a Zsombolyai, vagy a szőregi Nagybecskereki és Törökkanizsa utcák.

Szincsok György

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: évforduló történelem Trianon Trianon 100 trianoni békediktátum Csongrád-Csanád megye vármegyerendszer