Hirdetés
Szegeden 2020. június 4. 12:02

Szeged inkább jól, mint rosszul jött ki Trianonból

Hatalmas törést, gyászt és agóniát okozott a mához 100 éve aláírt trianoni békediktátum Magyarországon, nem volt kivétel ez alól Szeged sem. Ugyanakkor városunk az idő múlásával több területen előrébb lépett az 1920. június 4-e előtti időszakhoz képest. Trianon negatív és pozitív hatásait gyűjtöttük össze.
Hirdetés

Az első világháború lezárásaként a Párizs környéki békeszerződések közé tartozó, másfél éven keresztül előkészített trianoni békediktátum a modern világtörténelem egyik, hanem a legigazságtalanabb békeszerződése. Jobban illik rá a békeparancs szó, és nem csak azért, mert a sérelempolitizálás ezt mondatja velünk.

A 282 ezer 870 négyzetkilométernyi Magyarország elveszítette területe több mint 70 százalékát, a soproni népszavazás után 93 ezer 075 négyzetkilométernyi terület maradt. A 1910-es népszámlálási adatok 18 millió 264 ezer 533 fős lakosság 7 millió 615 ezer 117 főre csökkent.

Az antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám és Cseh-Szlovákország) és a központi hatalmak (Németország, Osztrák–Magyar Monarchia, Oszmán Birodalom és Bulgária) közötti nagy háború az antanthatalmak győzelmével végződött 1918-ban, de Trianonhoz nem csak az első világégésen át vezetett az út. A legtöbb komolyan vehető történész szerint Trianonban, és az Osztrák-Magyar Monarchia, azon belül is a történelmi Magyarország szétdarabolásában valamint az Oszmán Birodalom balkáni visszaszorításában részben az 1848-ban induló nemzetiségi mozgalmak beteljesítését és a legyőzött német, osztrák-magyar és oszmán birodalmak hosszú távú meggyengítését látták a nyugati hatalmak. Trianonnal a történelmi Magyarország területén élő kisebbségeknek – szlovákoknak, cseheknek, ruszinoknak, románoknak, szerbeknek, bosnyákoknak és horvátoknak – etnikai elvek alapján kedveztek, de mint Bibó István is írta:

„Semmi kétség, hogy Magyarországot igazságtalanság érte, s ez az igazságtalanság olyan természetű volt, amelybe jó lélekkel nehéz volt belenyugodni: a történeti Magyarország területi állományát az etnikai elv alapján bontották széjjel, ugyanakkor azonban ezt az etnikai elvet Magyarország terhére nyilvánvalóan megsértették”.

Teleki Pál híres „vörös térképe”. Az 1910-es népesség nemzetiségek szerinti eloszlását mutatja. Ez volt az első térkép a világon, ami a népesség nemzetiségek szerinti eloszlását és a népsűrűséget egyszerre vette figyelembe

Az etnikai elvek megsértése közé tartozik a meghamisított felvidéki etnikai jegyzőkönyvek figyelembevétele, a Teleki Pál-féle vörös térkép figyelmen kívül hagyása, és több mint 3 millió magyar határon túlra szorítása, valamint Edvard Beneš csehszlovák külügyminiszter eredményes magyarellenes munkája az antant legfőbb vezetőin David Lloyd George brit, Vittorio Emanuele Orlando olasz miniszterelnökön, Georges Clemenceau francia és Woodrow Wilson amerikai elnökökön. Benešnek sikerült meggyőzni az antant vezetőit arról is, hogy a magyarországi őszirózsás forradalom és a frissen megalakult Tanácsköztársaság kommunista veszélyt jelent Európa nyugati felére is.

A trianoni békediktátumot 1920. június 4-én, 16 óra 32 perckor írta alá az 1920 márciusában Horthy Miklós kormányzó által felhatalmazott Simonyi-Semadam Sándor kormányának képviseletében Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ, államtitkár.

A magyar békeszerződés aláírása a Nagy-Trianon palota Cotelle termében

Ezek után furcsának hathat a kijelentés, mégis igaz: Szeged ebből a tragédiából – csakúgy, mint az 1879-es pusztító árvízből – megerősödve jött k. De negatív és pozitív hatásai vannak Trianonnak a városunkra nézve?

Hátrányok: végvári lét; családi és baráti kapcsolatok szétszakítása; megcsonkított lehetőségek

Az első világháború negatív hatásai közé tartozik inkább, hogy a szerbek a belgrádi egyezménynek megfelelően egy ezer fős alakulattal bevonultak a Tisza-Maros-szögbe: Újszentivánra, Tiszaszigetre, Deszkre és Szőregre. Az újszegedi városrészt nem szállhatták volna meg, mert Szeged a demarkációs vonalon belül, francia megszállás alatt volt 1920 márciusáig. A körvonalazódó trianoni békediktátum viszont felbátorította a szerb csapatokat, így a Tiszáig nyomultak, elfoglalva Újszegedet. A szerb felügyelet 1918. november 17-től (1919. február 4-től teljes elszakítás részeként megalapították az önálló Újszeged települést) 2021. augusztus 21-ig tartott. A bizonytalanság és az attól való félelem, hogy a határ később is a Tisza vonala lehet, komoly aggodalommal töltötte el a szegedi lakosokat.

A Vix-jegyzék által kijelölt demarkációs vagy semleges övezet. Jól látható, hogy Szeged Tisza-Maros-szögi része is beletartozott, Újszegedet mégis megszállták a szerb csapatok

Szeged, bár a trianoni határok értelmében nem lett közvetlenül határváros, de végvárrá változott, ami jóval veszélyesebb létforma, mint az ország belső részében, viszonylagos védettségben élni. Évtizedekkel később, a romániai forradalom, majd a délszláv háború idején a város meg is tapasztalta az ezzel járó veszélyeket.

A trianoni határ jól bejáratott közlekedési útvonalakat is keresztül vágott, Szegednek megszakadt a közvetlen kapcsolata a városból kitelepült lakosság egy részével, családi, baráti kapcsolatok változtak meg gyökeresen.

Szabadka és Temesvár is „messzebb” került Szegedtől, ami súlyos gazdasági károkat okozott. A Trianont, pontosabban inkább az első világháborút megelőző évtizedekben e három nagyváros számos szerepet megosztott egymás között, ebben az időszakban az élénk gazdasági és társadalmi kapcsolatoknak köszönhetően Szegednek jóval több lehetősége volt, mint Trianon után.

Bátky Zsigmond-Kogutowicz Károly: Magyarország kétszázezres méretarányú néprajzi térképe. 35. Szeged-szelvény. Magyar Földrajzi Társaság,  méretarány: 1:200 000 (kéziratos térkép)

A minden szempontból fontos Szeged–Szabadka–Baja vasútvonal elveszett, a MÁV szegedi központú igazgatósága által felügyelt vonalhálózat 60 százaléka került az új országhatáron túlra, köztük 72 állomással. Határ vágta át a Szeged–Temesvár vasútvonalat is.

Szeged élelmezési körzete az egyik legkisebbre zsugorodott a magyarországi városok közül, pedig városunk ekkor az ország második legnépesebb települése volt mintegy 119 ezer fős lakosságával. A Szeged központú, de a terményekben Bácskára és Torontálra támaszkodó mezőgazdaság átalakult, az élelmiszerutánpótlás megcsappant.

A helyzet csak a Tiszán-túl felszabadulása után normalizálódott valamelyest. Szeged az ipari vonzáskörzetének 140 képviseletéből 110-et – köztük Szabadkát, Újvidéket, Zombort – elvesztette, és ellehetetlenült a Szeged–Temesvár tengely is. A korábban jól együttműködő települések között a kulturális kapcsolattartás is megnehezült, köszönhetően a hármas határnak.

Előnyök: új régió új központja; egyetem; Dóm tér, fontosabb szerep

Szeged a trianoni békediktátumnak köszönhetően – még ha kényszerből is – az ország második legfontosabb városa lett 1920 nyarára, Magyarország déli területének egyértelmű központjaként.

Végvárként fokozatosan vált az állami intézményrendszer régióközpontjává gazdasági, oktatási, egészségügyi, kulturális, társadalmi és katonai értelemben is.

Trianon legfontosabb hozadéka Szegednek mégsem a régióközponti jelleg, hanem a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem 1921-es ideköltözése. „Azt a célunkat, hogy az egyetem Szegedre jöjjön, minden egyéb érdek fölé kell helyezni” – mondta a Délmagyarország 1920. május 23-i számában Gaál Endre kultúrtanácsnok. Igaz, a bizonytalanság ettől még nagy volt.

A cikkből kiderül, hogy Szeged az egyetem nélkül is túlzsúfolt volt a Temesvárról érkező több ezer magyar menekült miatt, alig lehetett lakást találni a városban. Az is problémát jelentett, hogy a városi tanács némiképp könnyelműen ajánlott fel állami épületeket a kolozsvári egyetem ideiglenes elhelyezésére. Igen, még ekkor is csak ideiglenes elhelyezésről volt szó, sőt a már említett cikk így kezdődik: „Az egyetemnek – a szegedi egyetemnek – Szegeden való fölállítását a város érdekében mindenkor kívánatosnak tartottuk. Évek óta, amikor csak alkalom adódott rá, mindig az egyetem létesítése mellett emeltünk szét. Most arról folynak a tárgyalások, hogy a kolozsvári egyetemet helyezzék ideiglenesen Szegedre. Mert abban senkisem kételkedik, hogy az áthelyezés nem lesz nagyon hosszú tartamú, pláne állandó”. (Később, 1940-ben a kolozsvári egyetem hivatalosan visszatért Kolozsvárra, Szegeden megalakult a Horthy Miklós Tudományegyetem, de a már meglévő karokkal és az oktatók nagy részével.)

A Magyar Királyi Ítélőtábla, később a Szegedre költözött Ferenc József Tudományegytem főépülete a Dugonics téren. Ma a Szegedi Tudományegyetem központi épülete

Mindenesetre a MÁV nem akarta odaadni a leszámolóházat (ma Egyetem utca 2.), a Magyar Királyi Ítélőtábla halandó volt átadni az épületét (ma a Dugonics téri Rektori Hivatal), de cserébe kérte a méltó elhelyezést, ami akár egy új épületet felhúzásával is terhelhette volna a város számláját. Az állami főgimnázium, az állami felsőkereskedelmi iskola és a III. kerületi polgári fiúiskola viszont tiltakoztak a „kilakoltatásuk” ellen. Korb Flóris műépítész figyelmeztette a szegedi elöljárókat: az épületek átalakítása 7 millió 800 ezer koronába is kerülhet a városnak.

Az újságíró végül feltette a kérdést: „[...] ha tényleg megesik, hogy az egyetemnek 300 hallgatója sem lesz, ami a fenntartását sem tudja majd biztosítani. Ha pedig a hallgatóság száma százakra megy, hol tudja őket elhelyezni a város a mai lakásviszonyok között, az élelmezési viszonyok pedig miként biztosítják ellátásukat?” Végül az egyeztetések tovább zajlottak a szegedi városi tanács és a kolozsvári egyetem vezetői között, míg végül megszületett az egyezség.

Szeged egyetemi város lett, jöhetett a Dóm téri építkezés, rá tíz évre Szent-Györgyi Albert, a paprika és a világhír. A délvidék egyik nagyvárosából Szeged a délvidék fővárosa lett gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben is.

Az épülő dóm valamikor az első világháború környékén. Az építkezést csak a háború után, adományokból tudták folytatni

Trianon és az egyetem nélkül Dóm tér sem létezne a most ismert formájában. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter volt a Dóm téri épületegyüttes és a fogadalmi templom építésének legfőbb támogatója.

„Mindnyájunkat, kicsiket és nagyobbakat, egy nagy érzés fogott egy szoros munkaközösségbe egybe, az a vágy, hogy nemzetünknek valami maradandó becsűt alkossunk, ami hirdesse késő utódainknak is, hogy ez a trianoni nemzedék nem csüggedt el, hanem férfiasan szemébe nézett a mostoha végzetnek. Legyen ez a tér egy téglába épített, kőbe vésett, ércbe öntött hatalmas Nem, nem soha!” – mondta a Dóm teret avató beszédében Klebelsberg.

A békediktátumnak „köszönhetően” vált Szeged püspöki székhelyé, ez korábban Temesvár volt.

Szeged korábban a kalocsai érsekséghez tartozott, csak 1775-ben került át a csanádi püspökséghez, aminek 1738 óta Temesvár volt a székhelye. A trianoni határok azonban elvették a Csanádi Egyházmegye területének jókora részét. Glattfelder Gyula püspök 1923-as Szegedre menekülése is kellett ahhoz, hogy Szeged előbb a Csanádi Egyházmegye, majd a Szeged-Csanádi Egyházmegye székhelye lett, és az is, hogy a felépülő dóm bár fogadalmi templomnak indult 1913-ban, de 1930-ra székesegyházzá, az ország egyik legnagyobb bazilikájává vált.

Z

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Szegedi Tudományegyetem Trianon 100 Ferenc József Tudományegyetem Dóm tér évforduló békeszerződés első világháború határ Temesvár Trianon trianoni békediktátum Újszeged