Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Duda Ernő: Egészen addig úgy kell viselkednünk, mintha fertőzőek lennénk, míg teljesen el nem múlik a járvány
Szegeden 2020. június 2. 17:27

Duda Ernő: Egészen addig úgy kell viselkednünk, mintha fertőzőek lennénk, míg teljesen el nem múlik a járvány

A dohányzás és az alkohol szinte naponta öl meg annyi magyart, mint amennyit a koronavírus három hónap alatt. Nemzetközi összehasonlításban is sikerült eddig nagyon kevés áldozattal átvészelni a járványt. A valóságban a lakosság győzte le a kórt azzal, hogy fegyelmezetten betartott minden óvintézkedést. Interjú Duda Ernő szegedi virológus professzorral.

– A Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla professzor május közepén jelentette be, hogy a több mint nyolcezer PCR-tesztből csak kettő lett pozitív az orvosi egyetemek átfogó felmérése során. Meglepte az eredmény?

– Nem különösebben. Nagyon korrekt vizsgálat volt, amit nagyon korrekt interpretáció követett. Teljesen egyet lehet vele érteni.

– Lehet, hogy nem is volt járvány, de mi mégis legyőztük?

– Nyilván a teljes lakosságra számított adat ennél valamivel magasabb, mert a felmérésből kimaradtak az idős otthonokban és egyéb intézményekben élők. És tudjuk, hogy Európa szerte ezek között volt a legmagasabb a fertőzések száma. Még ezzel együtt is egészen biztos, hogy a valós érték a Merkelyék által közölt határokon belül van.

– Ez mit jelent? A lakosság egy-két százaléka fertőződött meg?

– Nem, csak néhány ezreléke.

(fotók: Szabó Luca)

– Ennek most örülnünk kellene, vagy inkább félnünk attól, hogy a kismértékű átfertőződöttség később majd visszaüt?

– Ennek most nagyon örüljünk, mert relatíve kevesen haltak meg. Egy későbbi járvány szempontjából teljesen mindegy, hogy most egy ezrelék vagy tíz százalék fertőződött meg, ha százszor ennyien haltak volna meg, az sem jelentene védettséget a társadalomra. Ahhoz, hogy nyugodtan várjunk egy esetleges második hullámot legalább a lakosság felének, vagy még több embernek meg kellett volna betegedni.

– Szó sincs tehát arról, hogy kialakulhatott volna egyfajta nyájimmunitás?

– Annak még a közelében sem jártunk, szerencsére.

– A védekezés során mit csinált jól, és mit rosszul a kormány?

– Nem vagyok politológus, hogy minősítsem a kormányt. Lehet, hogy a kereszténydemokraták lebeszélték a Jóistennel, három hónapon keresztül ne essen eső, száraz maradjon a levegő, hogy ne tudjon terjedni a vírus.

Duda Ernő-dosszié a koronavírus-járványban

Szegedi virológus professzor: Rengeteg vírussal élünk együtt, de attól félünk, amit még nem ismerünk
Ha három hétre mindenki magára zárná az ajtót, megszűnne a koronavírus-járvány – állítja a szegedi virológus professzor
Toronymagasan nyert a szegedi virológus professzor: Duda Ernő fogadott, hogy vasárnap estig nem lesz tízezer fertőzött

– Nem ezt mondták!

– Németországban egy nemzetközileg elismert kiváló kutató tájékoztatta folyamatosan a közönséget. Felvilágosított, oktatott és minden kérdésre válaszolt. Nekünk egy operatív törzs jutott, egyenruha, semmitmondó hivatalos bikkfanyelv, meg Müller Cecília. Számomra igazi felüdülés volt, amikor néha megszólalt Szlávik János, vagy Falus Ferenc.

– Arra tippeltem volna, megdicséri a kormányt, hogy végül belehúztunk, és sokat teszteltünk...

– ...de nem teszteltünk. Ez volt az egyik legnagyobb hiba.

– Elvégeztek tizennyolcezer vizsgálatot!

– Volt olyan szomszédos ország, ahol naponta csináltak ennyit.

– Akkor nem a kormányon, hanem a víruson múlt, hogy eddig megúsztuk a járványt?

– Szerintem legfőképpen a lakosságon múlt, mert az emberek nagy többsége fegyelmezett volt. Ezzel a katonásdival ráijesztettek a népre, és az emberek összekapták magukat.

– Mi lehetett az oka annak, hogy az egyik ember észre sem vette, hogy megbetegedett, a másik pedig belehalt a fertőzésbe?

– Nem vagyunk egyformák, genetikailag sem és főleg az egészségi állapotunk nem az. Óriási különbségek vannak közöttünk. Nemzetközi adatbázisokban körülbelül hétszázezer embernek a teljes genetikai állománya, és az egészségügyi adatai is megvannak. Ezeknek az embereknek néhány százaléka most megfertőződött, azután vagy meggyógyult, vagy belehalt. Ha egyszer ezeket az adatok majd összevetik – ami idő kérdése –, akkor ki fog derülni, hogy vannak-e olyan genetikai különbségek, amelyek valakit arra predesztinálnak, hogy belehaljon a fertőzésbe. De lehet, hogy az derül majd ki, nem a genetikai különbségek számítanak, hanem például az, ha van az embernek egy rossz foga, és a góc az immunrendszert egy gyulladás irányába tereli.

– Száz évvel ezelőtt észrevettük volna, hogy egy új vírus pusztít?

– Aligha, valójában a halálozási statisztikák alapján most sem kellene, hogy feltűnjön. A dohányzás és az alkohol naponta öl meg annyi magyart, mint amennyit a vírus három hónap alatt. Ez elég döbbenetes, nem?

– Különbözik egyáltalán az immunrendszerünk az őseinkétől?

– Hogyne. Azoknak az utódai vagyunk, akik túlélték a fekete himlőt, a kolerát, a pestist, a tífuszt, a kanyarót, meg minden más halálos betegséget. Mi a legjobbaknak az utódai vagyunk, tehát a nyersanyagra nem lehet panasz.

– Ez lenne a természetes kiválasztódás?

– Folyamatosan kiválasztódunk, de tönkre is lehet tenni a szervezetet, gondoljunk bele az elhízás, az alkohol, a cigaretta, a mozgáshiány ki tudja alakítani azokat a krónikus betegségeket, amikbe, vírussal vagy vírus nélkül, bele lehet halni.

– Eddig több mint ötszázan haltak bele a koronavírus-fertőzésbe. Lehetett volna kevesebb áldozat?

– Szerencsére ez nemzetközi összehasonlításban is nagyon kevés. De ha rajtam múlt volna, biztosan nem folytatok kampányt a maszk viselése ellen. Nem tettem volna olyan áltudományos kijelentést sem, hogy a vírus ugyanúgy terjed, ha tesztelnek, ha nem. Igazából az egész világ nagyon rövidlátó volt. Pedig a kínaiak korán felfedezték a vírust, és január 10-én felrakták a génszekvenciáját az internetre, néhány nappal később pedig már az egész világ tudott róla. Ennek ellenére se az amerikaiak, se az európaiak sokáig nem tettek semmit. Pedig már akkor le kellett volna állítani a repülőjáratokat, beszerezni a maszkokat és tesztekről, intenzív osztályokról gondoskodni. Sokkal kevesebb veszteséggel is megúszhatta volna a világ.

– De Magyarország gyorsan reagált a járványra, legalábbis ezt mondják.

– Mihez képest? Az Egyesült Államokhoz képest biztosan. Vietnam, közvetlen szomszédja Kínának. Azonnal lezárta több mint ezer kilométeres határát, karantént rendelt el, amint kiderült, hogy itt a járvány és a közel százmilliós lakosságból senki sem halt meg koronavírusban.

– Idehaza miközben folyamatosan sikerült ellapítani a járványgörbét, 36 ezer kórházi ágyat ürítettek ki. Elképzelhető, hogy több áldozatot szedett ez, mint maga a járvány?

– Ezt a klinikusoktól kellene megkérdezni.

– Lehetett volna annyi fertőzött egy ekkora országban, hogy ennyi kórházi ágyra legyen szükség?

– Félmillió fertőzött esetén. Meglehetősen bizarr, hogy ma ugyanannyi aktív fertőzött van, mint húsvétkor, amikor tömegessé váló járványról, ágyak és lélegeztető gépek ezreiről beszéltek, most meg megnyitják a stadionokat és az éttermeket.

– Az elmúlt hónapokban sokszor hallhattuk, a járvány áldozatainak nagy része nem is a fertőzésbe halt bele, hanem egyéb krónikus betegségbe. Egyetért ezzel?

– Az igaz, hogy borzasztóan kevés, korábban egészséges ember halt meg a fertőzésben, de azért mindenkinél a vírus volt az utolsó csepp a pohárba. Lehet, hogy az illető egy év múlva egyébként is belehalt volna a járulékos betegségeibe, de ahhoz, hogy ez most következett be, komolyan hozzájárult a vírus.

– Korábban sokkal pusztítóbb ragályok is végigsöpörtek a világon. Miért éppen a koronavírus lett ilyen veszélyes?

– A helyzet az, hogy a nagy világjárványok történetében az I. világháború után tomboló spanyolnátha volt a lovas szekér, olyan lassan terjedt, az 1968-as hongkongi influenzajárvány már gyorsvonat volt, az új koronavírust pedig az interkontinentális repülőjáratok szállították hatalmas sebességgel. Az egyik dolog, ami miatt veszélyes lett ez a vírus, éppen az, hogy sokkal több ember közlekedik, sokkal nagyobb sebességgel, mint bármikor korábban.

– Akkor mindent a globalizáció számlájára írhatunk?

– Az, hogy nálunk viszonylag kevesen haltak meg, többek között annak is a bizonyítéka, hogy mi ennyire kevéssé vagyunk része a globalizált világnak. Az olaszok, a spanyolok, a britek viszont ennyivel globalizáltabbak, mint mi.

– Hogyan látja, tényleg május 3-án volt a járvány csúcspontja?

– Nem tudni, milyen adatokból számolták ezt ki, szerintem ennek sokkal inkább politikai, mint tudományos alapja lehetett. Biztos vagyok benne, hogy a kormány egy csomó olyan adat birtokába volt, amiről minket nem tájékoztattak. Végig ment a titkolózás, ez a gyermeteg katonai mentalitás. Halkan mondjuk, nehogy a vírus megtudja! Nem tudom felfogni, ennek mi értelme volt.

– Ha május harmadikán volt a csúcspont, akkor vajon miért érettségiztettek másnap és indult újra azonnal szinte minden az országban?

– Ennek kizárólag politikai és gazdasági okai lehettek. Tudományos magyarázat ugyanis nincs rá. Az állam legfeljebb abban bízhatott, hogy az emberek két hónap alatt megtanulták, hogyan kell kezet mosni, távolságot tartani és szájmaszkot hordani.

– De szerencsére még így is megúsztuk!

– Az egészet nagyon jól megúsztuk, de nemcsak mi, hanem a körülöttünk lévő országok is. A szlovákoknál vagy a cseheknél egészen alacsonyak a mortalitási adatok, miközben a mediterrán országok egy részében egészen döbbenetesek.

– Magyarázat?

– Máig nincs tudományos magyarázat rá. Januárban még csak drukkoltunk a kínaiaknak és a világon semmit sem tettünk. Még márciusban is jöttek a repülőgépek Vuhanból, ami hatalmas felelőtlenség volt. Az egész világ már az év elején tudta, hogy szinte mindenütt megjelent az újfajta koronavírus, ennek ellenére se az amerikaiak, se az európaiak nem vették a fáradságot, hogy megnézzék, mit mutat a tüdőgyulladásos betegek CT-képe, vagy csináljanak egy tesztet.

– Kína messze van, régen járt felénk járvány, és egy kicsit el is kényelmesedtünk. Talán azt gondoltuk, minket úgy is elkerül.

– De nem került, és most sok országban megtapasztalhatták, milyen következménye van annak, hogy a politikusok mindenkinél okosabbnak gondolják magukat.

– Ma már sorra oldják fel a korlátozásokat. Nem túl korai ez?

– Nyilvánvaló, hogy ezeknek a lazításoknak gazdasági okai vannak. Minden országban megugrik a fertőzések száma a lazítást követően, mert megnő a kontaktus az emberek között. A tudatos polgár – mert van ilyen is – az továbbra is igyekszik betartani a szabályokat, maszkot visel, megtartja a védőtávolságot másoktól és rendszeresen megmossa a kezét. De nem mindenki tudatos, meg nem is lehet mindenféle körülmények között pontosan betartania az összes szabályt. Szerencsére fokozódik az UV-sugárzás, meg száraz a levegő, talán segít valamennyit, hogy gyorsan kiszáradjanak a vírusok.

– Ha visszatér a járvány, erősebb vagy gyengébb lesz-e?

– Semmi tapasztalatunk nincs ezzel a vírussal, bármi megtörténhet. De azt nem gondolnám, hogy ha vissza is jön, ennél rosszabb lesz. Az emberek ugyanis megtanulták, hogyan lehet együtt élni vele. Sokkal nagyobb veszélyt látok abban, hogy a járvány miatt legalább negyven országban hozzávetőleg száz-százhúszmillió gyerek nem kapta meg a nagy felfordulásban a védőoltásokat. Nagy a veszély, hogy rengeteg gyerek fog meghalni amiatt, hogy az egészségügy mással volt elfoglalva.

– Ezek az oltások azért pótolhatók...

– ... de Brazíliában például még mindig dühöng a járvány. Nigériában pedig még az elmúlt években is fordult elő gyermekbénulás.

– A harmadik világban a COVID-19 igazából még nem is pusztított.

– Könnyen lehet, hogy ott van már, de ha nem tesztelnek, akkor nincsenek fertőzöttek, mert nem tudnak róluk.

– Igaz, hogy csak a vakcina hozza majd el a végső megoldást?

– Valóban az jelentheti a legbiztosabb védelmet. A május közepi adatok szerint 124 cég fejleszt védőoltást szerte a világban. Én magam is legalább hat vagy nyolc féléről tudok. Most úgy gondolom, hogy egy, másfél éven belül több különböző, hatásos vakcina kerülhet forgalomba.

– Ezek szerint nem is elég egyféle oltást kifejleszteni?

– Nem, sokféle vakcina kell. Olyanok, amelyek a különféle igényeknek megfelelnek, mert másféle oltás kell a fiataloknak, mint az időseknek, hiszen az ő immunrendszerük másként működik. Gondoljunk bele abba is, hogy egy modern, civilizált országban rengeteg immunmodulált ember él: transzplantáltak, kemoterápián lévők, Down-kórosok, immunhiányosok. Ezeknek mind másféle vakcina kell, mint az egészséges populációnak.

– Ha lesz vakcina, kötelezővé tenné a védőoltást?

– Önként biztosan többen nem oltatják be magukat, mert vannak, akik azt gondolják, nekik nem árt a vírus, ők nem szoktak meghalni. Ha valaki úgy gondolja, hogy nem oltatja be magát, mert a természetes fertőzés jó, akkor csak éljen együtt vele. Ilyenek minden országban akadnak, csak az a baj, hogy ők is fertőzik a többieket.

– Egyszerre nem lehet közel nyolc milliárd embert beoltani. Kikkel lenne érdemes kezdeni?

– A logikus az lenne, hogy először az egészségügyben dolgozókat oltsák be, meg a tanárokat és a pénztárosokat, azokat, akik sok emberrel, vagy betegekkel érintkeznek nap mint nap. Meg a krónikus betegeket, időseket. A fiatalok viszont legtöbbször jól átvészelik a vírust, és szinte nem is fertőznek meg másokat, őket elég lenne később beoltani.

– Mit tanácsolna, mennyire legyünk óvatosak a következő hónapokban?

– Mindenkinek azt javaslom, a legfontosabb, hogy viselje a maszkot, tartsa meg a távolságot és sűrűn mossa a kezeit. Egészen addig úgy kell viselkednünk, mintha fertőzőek lennénk, amíg el nem múlik a járvány, akár magától, akár a védőoltás segítségével.

– Azt mikor lehet majd kimondani, hogy vége?

– Egyelőre szó nincs arról, hogy ezt kijelenthetnénk. Lehet, hogy nyolcezer emberből csak kettő fertőzött, de a járvány még itt van.

Rafai Gábor

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Duda Ernő járvány koronavírus pandémia világjárvány