Hirdetés
Túl a városon 2020. június 1. 10:42

Jön a rozsdaövezeti akcióterület: nem tudják majd az önkormányzatok, mi és hogyan épül a területükön

Az elhagyott, korábbi iparterületek beépítését segítené a kormány legújabb törvényjavaslata, de a bökkenő az, hogy ismét egy biankó csekk lehet a jogszabály: kikérik a települések véleményét, de semmit több, ott és azt építenének, azokkal, ahol, amit és akikkel akarnának.

Hirdetés

Több bizonytalanságot is tartalmaz a rozsdaövezetek fejlesztéséről szóló törvényjavaslat, amit a kormány már be is nyújtott az országgyűlésnek.

A javaslat háromféle területre osztaná a barnamezőket, magyarul azokat az ipari területeket, amiken már nincs igazán ipar. Ezeket a területeket jellemzően „megette” már a város, körülépítették. A települések növekedésével, a korábban városszéli területek mára – ahogyan a javaslat fogalmaz – „a városszövetben kedvező elhelyezkedésű” területekké váltak, de közben az ipar eltűnt innen.

Ezekre a területekre vetett most szemet a kormány, így már előre, törvényben óvná a vélhetően majd a haveroknak kiosztott tízmilliárdokból kezdődő, kiemelt jelentőségűnek nyilvánított beruházásokat.

A törvényjavaslat megalkotja a

  • rozsdaövezeti akcióterület elnevezést, ami külön kormányrendeletben kijelölt, közlekedési, közmű és intézményi infrastruktúrával ellátott vagy fenntartható módon ellátható, lakó- és más rendeltetés kialakítására alkalmas, jellemzően barnamezős területeket is magában foglaló terület.
  • az azonnali rozsdaövezeti akcióterületet, ami olyan rozsdaövezeti akcióterület, amelyen a megvalósítani kívánt építési beruházások megindításához szükséges előkészítő munkák elvégzése nem szükséges, vagy azok ütemezhetően elvégezhetőek, és amely tekintetében engedélyezett vagy előkészítés alatt álló építési beruházás megvalósítását tervezik a tulajdonosok, építtetők, és amelyeken a kapcsolódó kedvezmények bevezetése gyors építkezéskezdést eredményezhet.
  • és a közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterületet, ami olyan rozsdaövezeti akcióterület, amely tekintetében összetett előkészítő munkák, adott esetben környezeti kármentesítés, bontás, közműrendezés és infrastruktúrafejlesztés, tulajdonrendezés, telekalakítás és településrendezési feladatok elvégzése szükséges, és amelyek fejlesztési célú területként való rendelkezésre állása kormányzati koordinációt, jelentős anyagi ráfordítást és több éves előkészítő időszakot igényel.

A törvény elvileg kimondaná, hogy mindhárom rozsdaövezetei területtípusról ki kell kérni az önkormányzatok véleményét, de ennél sokkal több nincs a javaslatban:

„A rozsdaövezeti akcióterület, az azonnali rozsdaövezeti akcióterület, valamint a közép- és hosszútávú rozsdaövezeti akcióterület lehatárolását a Kormány – a települési önkormányzat, a fővárosban az illetékes kerületi önkormányzat véleményének kikérésével – rendeletben állapítja meg”.

Így viszont marad a jóhiszeműség, és kérdés, hogy mi lesz ezekkel az egyébként értékes területekkel.

Természetesen a törvényjavaslat kiemelt beruházásként kezelné a rozsdaövezeti akcióterületen megvalósítani kívánt építkezéseket,

és 5 százalékra mérsékelnék az áfát ezeken a területeken. Sőt, az itt épített lakások bérleti díjának áfáját is 5 százalékban határoznák meg. Piacképes ingatlanokkal tömnék ki tehát azokat, akik majd építhetnek ezeken a területeken a kiemelt beruházások keretei között.

Az érintett területeken a kormány

  • dönthetne a kármentesítés szabályairól;
  • eltérhetne a településrendezési és beépítési szabálytól;
  • eltérhetne az egyedi építési követelményektől, az országos településrendezési és építési követelményektől;
  • figyelmen kívül hagyhatna egyes országos tűzvédelmi szabályokat;
  • eltérhetne a változtatási és építési tilalmat elrendelő szabályoktól.

De rendeletben dönthetne a kormány a területeken

  • a sajátos településrendezési és beépítési szabályokról;
  • az egyedi építési követelményekről;
  • a sajátos telekalakításról;
  • az egyedi településképi követelményekről;
  • az egyedi örökségvédelmi szabályokról;
  • a fák védelmére vonatkozó szabályokról;
  • és a kármentesítés ellenőrzéséről is.

És bár a javaslat kimondja: az egyik célja, hogy közpénz bevonása nélkül élénkítsék az építőipart, egyelőre semmilyen garancia nincs arra, hogy a kiemelt beruházások főszereplői ne a megszokott fideszes gazdasági holdudvar lenne.

Arra sincs garancia, hogy a kormány valóban figyelembe veszi majd az önkormányzatok javaslatait a rozsdaövezetek kijelölésében.

A törvényjavaslat a kiemelt beruházási státusszal lényegében szinte minden építési kötelezettség alól felmenti a kormányt, így az önkormányzatoknak semmi beleszólásuk nem marad, hogy mi épül a területükön.

Z

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: áfacsökkentés azonnali rozsdaövezeti akcióterület barnamező beruházás közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterület lakásépítés önkormányzat rozsdaövezet rozsdaövezeti akcióterület