Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2020. május 28. 10:17

Lakner Zoltán: Arccal a pénztár felé

Akkor mégiscsak visszapattanunk a gödör aljáról, legalábbis a kormány erre számít: ötszázalékoshoz közeli növekedéssel tervezi a költségvetést az amúgy óvatos pénzügyminiszter. Könnyen lehet azonban, hogy a jövő évi grandiózus terv elsősorban az idei visszaesés mértékéről árulkodik.

Hirdetés

Hetek óta hallani arról, nehéz is volna elkerülni, hiszen a nyilvánosság előtt folyik mindez, hogy a kormányoldal gazdasági gurui eltérően ítélik meg a magyar gazdaság járvány utáni kilátásait. Matolcsy György és Varga Mihály csörtézése nem új keletű, tulajdonképpen szomszédvárnak számítottak már két évtizeddel ezelőtt is, és Orbán rendre Matolcsyt részesítette előnyben. Előbb lett miniszter az első és a második Orbán-kormányban is. A miniszterelnök mindig megbecsüléssel beszél Vargáról – ami nem magától értetődő, mert hasonlította már más embere eladhatóságát egy mosógépéhez –, negyedik kormányában miniszterelnök-helyettessé is előléptette. Matolcsy azonban jegybankelnökként is igyekszik maga fújni a gazdaságpolitikai passzátszelet. Tavaly év elején a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium, ha nem is mindenben szögesen ellentétes, de azért mégsem azonos tartalmú hosszú távú terveket tettek közzé a gazdaság jövőjéről, egyértelművé téve, hogy a rivalizálás gyökerei mélyebbre nyúlnak, mint olykor egy kis sajtóüzengetés.

Az ötletelős, barkácsolós, gazdaságpolitikailag túlmozgásos Matolcsy és a hagyományosabb pénzügyminiszteri felfogást képviselő, de Orbánhoz szintén mindig hűséges Varga helyzetmegítélése a jelenlegi válság idején is eltér. Matolcsy szerint idén is 2-3 százalékos növekedés lesz a magyar gazdaságban, az ő felfogása szerint a válság egy hosszú pillanatnyi hirtelen blokkot jelent, ezt követően, elsősorban a nemzeti banki hitelprogramok révén újra felpörgethetőek az események. Jegyezzük meg, Matolcsy irányvonalát a 2010-es évek elején többször is nyilvánosan eltemették tekintélyes szakértők, és ő a maga érdemének tudja be, hogy a hazai gazdaság 2013-tól mégiscsak felpörgött. Most is erre számít.

A pénzügyminiszter szerint ezzel szemben idén akár három százalékos mínuszt kalkulálhatunk. Ez éppenséggel magyarázza azt is, honnan jönne a jövő évi nagy növekedés: az idei visszaesés kompenzálásából. Matolcsy elgondolása viszont valószínűleg az lehet, hogy a kedvezményes hitelek útján történő pénzpumpálás következtében a növekedés már sokkal rövidebb távon, ez év második felében beindítható.

A felmerülő nehézségek olyasfajta dolgokban látszanak, mint a BMW-beruházás elhalasztása: az ilyen befektetői döntések nem támasztják alá minden elemében a harcos politikai optimizmust. Azt sem tudjuk pontosan, mi lesz a cégek válság utáni magatartása, netán felgyorsítják a robotizációt, hogy a termelést még kevésbé kelljen kitenniük az emberi tényezőnek, de persze akkor is kérdés, hogy a foglalkoztatás helyreállítása elég gyors lesz-e ahhoz, hogy a fogyasztás hamar helyreálljon. Éppen Magyarország az, ahol inkább kirakat volt a bértámogatás, mint időben érkező valódi segítség, és ahol semmilyen kivételes közvetlen készpénzjuttatást nem volt hajlandó nyújtani a kormány, viszont a rekordalacsony álláskeresési járadékot sem emelte fel.

Ilyen lépéseket az önkormányzatok tettek, volt ahol minimumjövedelmet vezettek be, volt ahol az álláskeresési járadék kipótlásaként a helyi segélyeket emelték, és van, ahol egyes célcsoportokat segítenek külön támogatásokkal. Ebben a fénytörésben kell nézni, hogy a kormány egyidejűleg pénzeket von el és újabb terheket ró az önkormányzatokra.

A felhatalmazási törvény hatálya alatt végrehajtott adóbevétel-elvonások megmaradnak állandóra, erről is szól a 2021-es költségvetés, viszont a náluk hagyott pénzekből az önkormányzatoknak többet kell költeni az elégtelen állami feladatfinanszírozás kipótlására. Ezt jelenti a gyakorlatban az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás. A nagyobb – de most megcsapolt – saját bevétellel rendelkező önkormányzatok kötelesek támogatni például azt az iskolát, amit az állam elvett tőlük 2012-ben, és amire a kormány nem ad elég pénzt. Most pedig még több helyi pénzt kell az állam helyett kifizetni. Erre mondják az ellenzéki önkormányzatok vezetői, hogy a kieső összegeket a kormánypárti települések esetében feltehetően a központilag osztott fejlesztési pénzekből visszapótolják majd, de azokban a városokban, ahol rossz felé szavaztak tavaly októberben, erre nem számíthatnak.

Nem mellesleg, a fejlesztési pénzekkel is izgalmas dolgok történhetnek a jövő évtől kezdve. Készül a hétéves uniós költségvetés, kockán forog a hazai uniós pénzbőség folytatódása a járvány és menekültválság által érintett déli uniós államok nagyobb kedvezményezése okán.

Ugyanakkor, miközben a magyar kormány költségvetési szigorra hivatkozva elutasítja a bőkezűbb szociális segítséget a hazai rászorultaknak – mondván, nem lehet nagyobb a költségvetési hiány, nem vehet fel az ország hiteleket –igényelni kíván az új európai uniós kölcsönalapból. Arccal a pénztár felé. Az állítólag semmit segítő Brüsszel ezt a járvány következményeinek enyhítésére hozta létre a tagállamok számára. Kilátásban van továbbá egy hosszabb távú helyreállítási alap felállítása is, ami ugyan támogatást adna a tagállamoknak, de úgy, hogy a tervezett 750 milliárd eurós összeg előteremtésére az Unió venne fel kölcsönt a nemzetközi pénzpiacon, és a hiteltörlesztést lényegében kvótásan elosztanák, beszámítva a tagállamok adósságába. Nehéz elképzelni, hogy a magyar kormány ne akarna pénzt lehívni, arra hivatkozva, hogy elvi fenntartást érez a hosszú távú kölcsönnel szemben. Elvégre a Paks 2. és a Budapest–Belgrád-vasútvonal mögötti hiteleket sem utasítja el...

Pénz tehát kell, mások pénze nélkül ugyanis nem üzemel az Orbán-rendszer. Ezt lehet központosítani, majd elosztani a klientúrának. Így élünk Pannóniában. Kérdés, van-e B terv arra, ha reméltnél kevesebb uniós pénz hívható le, és, mondjuk, a gazdasági sem pattan vissza a gödör aljáról 2021-ben ötszázalékos növekedési ütemmel. Akkor kezdődhet ugyan megint, de kevésnek bizonyulhat a gazdaságpolitikai nagyvadak közötti üzengetés.

Lakner Zoltán

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: gazdasági válság költségvetés Lakner Zoltán
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés