Hirdetés
Túl a városon 2020. május 26. 20:13

Nem tudni, mi jön a rendeleti kormányzás után: mi marad érvényben és mi nem?

Igyekeztünk összegyűjteni azokat a legfontosabb intézkedéseket, amelyek a rendeleti kormányzás szűk két hónapja alatt születettek. És igyekeztünk számba venni azokat az intézkedéseket is, amelyek a különleges jogrendhez kötődnek, de egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsuk.
Hirdetés

A kormány május 26-án törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésnek, amelyben arra kéri, „hogy a rendkívüli jogrend megszüntetéséről és a járványügyi készültség fenntartásáról hozzon döntést”.

A kormánynak adott rendkívüli felhatalmazásra szükség volt a járvány elleni védekezés során, de arra nem, hogy ezt időkorlátozás nélkül vezessék be ezt az intézkedést.

Önmagában is kifogásolható volt kihirdetése pillanatában, hogy a rendeleti kormányzást időhatár nélkül vezették be hazákban. Ha ehhez hozzátesszük, hogy Európa sok országában kaptak különleges (rendkívüli) jogosítványokat a kormányok, de mindenütt meghatározott időre szólt mindez, akkor a magyar helyzet különlegessége még érzékletesebbé válik.

Nem haszontalan dolog visszaidézni, mivel indokolta Orbán Viktor a rendeleti kormányzat esetében, hogy tekintsenek el az időkorlát megszabásától:

„szeretném jelezni, hogy önök, mi, mindannyian együtt kilencven nap múlva sokkal rosszabb állapotban leszünk, mint most vagyunk. Erre készüljenek fel! Félreértik a helyzetet. Nem arról beszélünk, hogy kilencven nap múlva majd összeülünk, és megvitatjuk nyugodtan, hogy véget érte a válsághelyzet”.

Mindez március 23-án hangzott el a parlamentben. A mondatok elhangzása óta hatvan nap telt el, és „nem sokkal rosszabb állapotban”, hanem sokkal jobban van járványügyileg az ország, mint volt március végén.

Az élet messzemenően nem igazolta a miniszterelnöki jóslatot, mert ma éppen ott tartunk, hogy a járványügyi vészhelyzet kihirdetése után két hónappal semmi nem indokolja, hogy a különleges jogrendet fenn kellene tartani az országban. Nem is tartják fenn. Az erről szóló törvényjavaslatot a kormány kedden nyújtja be az Országgyűlésnek.

A miniszterelnök Belgrádban egy szerb újságírói kérdésre válaszolva jelentette be, hogy hamarosan megszűnik a különleges jogrend Magyarországon, vagyis azt, hogy az Országgyűlést, a magyar törvényhozást visszahelyezik abba a közjogi helyzetbe, amely egy parlamentáris demokráciában annak be kell tölteni.

Ne menjünk el szó nélkül, hogy egy ilyen horderejű bejelentést talán nem külföldön, nem egy sajtótájékoztatón, és ezzel összefüggésben nem mintegy mellesleg kellene bejelenteni az ország miniszterelnökének.

És a mellett se menjünk el szó nélkül, hogy a rendkívüli jogrend esetén Magyarországon a kormány ellenőrzését még mindig elláthatja az Alkotmánybíróság és az országgyűlésben többséggel rendelkező kormánypárti frakció. Az elmúlt hetekben sem az Alkotmánybíróság, se a Fidesz–KDNP frakció a legcsekélyebb jelét sem mutatta annak, hogy bármilyen ellenállást tanúsítson a kormányfői akarat ellen.

Mi történt a rendeleti kormányzás két hónapjában?

  • Visszavásárolták Mészáros Lőrinctől a Mátrai Hőerőművet.
  • Bevezették az ingyenes parkolást valamennyi hazai településen.
  • Hat egyetemet alapítványi működésbe helyeztek
  • Szigorították a rémhírterjesztés törvényi tényállását.
  • Miniszteri utasításra napok alatt 36 ezer kórházi ágyat ürítettek ki, és küldték haza a betegeket.
  • Különleges gazdasági övezeteket kialakításának lehetőségének jogát adták meg a kormánynak, és Göd esetében éltek is ezzel.
  • Elvonták a helyi önkormányzatokhoz befolyó súlyadót, amit a 2021-es költségvetés tervezete szerint nem is kívánnak visszaadni a helyhatóságoknak.
  • Törvényt fogadtak el, amivel novemberből megszüntetik húszezer, a közművelődésben foglalkoztatott közalkalmazotti munkaviszonyát.
  • Tíz évre titkosították a Budapest–Belgrád-vasútvonal építésének szerződéseit.
  • Nehezítették közérdekű adatokhoz való hozzáférést azzal, hogy az eddigi tizenöt nappal szemben hatvan és kilencven napra emelték fel az ezzel kapcsolatos válaszadás határidejét.

De rengeteg kérdésre nem tudjuk a választ.

  • Mi lesz a járványügyi alap sorsa?
  • Mi lesz a gazdaságvédelmi alap sorsa?
  • Mi történik azokkal a különadókkal, amiket március 23. óta vezettek be?
  • Életben marad a hiteltörlesztési moratórium?
  • Érvényben maradnak a KATA szerint adózó vállalkozók kedvezményei, mentességei?
  • Hol, hogyan, meddig kell viselni továbbra is arcmaszkot?
  • Továbbra is érvényben marad a 65 év felettiek bolthasználatát szabályozó idősáv?
  • Maradnak vagy távoznak jelenlegi posztjukról a kórházparancsnokok?
  • Megmarad vagy feloszlatják az operatív törzset?
  • Milyen ismérvek alapján lehet stratégiainak minősíteni egy Magyarországon tevékenykedő vállalkozást?
  • Valójában milyen célt szolgált 36 ezer kórházi ágy kiürítése?
  • Miért indított a rendőrség rémhírterjesztés miatt eljárásokat több ismertté vált esetben is, ha azok törvényességét még az ügyészség sem ismerte el?

Bod Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Fidesz járvány KDNP koronavírus különleges gazdasági övezet Orbán Viktor Orbán-kormány Országgyűlés pandémia parlament rendeleti kormányzás világjárvány