Hirdetés
Túl a városon 2020. május 26. 15:32 Forrás: MTI

Itt van a 2021-es költségvetés tervezete: Varga Mihály szerint kidobjuk a rakományt

Az Orbán-kormány szerint a 2021-es költségvetés a gazdaságvédelem költségvetése a járványügyi készültség fenntartásával. Ezt mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét.
Hirdetés

A büdzsé Varga szerint kiemelt feladatként kezeli az emberek védelmét, és választ ad a járványhelyzet miatt kialakult gazdasági kihívásokra. Kiemelt helyen van a családok védelme, a gazdaság újraindítása és az ország biztonsága.

– A hajót a rakomány és nem az utasok kidobásával kell megmenteni, így a kormány nem megszorításokkal, hanem segítségnyújtással reagált a válságra – hangsúlyozta, és megerősítette, továbbra is cél a teljes foglalkoztatottság, az adócsökkentés folytatása és a családok kiemelt támogatása.

A költségvetésben a kormány 2021-re 4,8 százalékos GDP-bővüléssel számol, 3 százalékos infláció és 2,9 százalékos, GDP-arányos államháztartási hiány mellett. 2021-ben az adósságráta újra 70 százalék alá kerülhet. A büdzsé összeállításánál 356 forintos euró-árfolyamot vettek alapul.

  • Varga Mihály hangsúlyozta, hogy járványügyi készültségre és a gazdaságvédelmi intézkedésekre jövőre is számottevő forrást biztosítanak. A 270 milliárd forintos központi tartalék meghaladja a GDP 0,5 százalékát, ebből a kormány rendkívüli kormányzati intézkedésekre 120 milliárd forintos, a gazdaságvédelmi programok központi tartalékaként pedig szintén 120 milliárd forintos összeggel számol, a járvány elleni védekezés központi tartaléka 30 milliárd forint.
  • Varga Mihály hangsúlyozta, az elmúlt években megerősödött gazdaság, valamint a kormányzati intézkedések együttes hatására legalább annyi munkahelyet tudnak majd a jövőben létrehozni, mint amennyit a járvány elvett. A gazdaság védelme és újraindítása, valamint a munkahelyek megőrzése és teremtése a 2021-es költségvetésben a Gazdaságvédelmi alapra épül, amelyen keresztül 2021-ben 2555 milliárd forintot meghaladó forrás áll rendelkezésre. Csaknem 3000 milliárd forintos forrással egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapot is létrehoznak. A miniszter bejelentette azt is, hogy jövőre a gyermeket nevelő családok támogatására 2295 milliárd forintot fordítanak, és jelezte, hogy 2010 óta a családok támogatására fordított kiadásokat a 2,5-szeresére növelték, GDP-hez viszonyított, 4 százalékos arányuk a legmagasabb az EU-ban. Jövőre is folytatódik az Otthonteremtési program, a Babaváró program, növekszik a gyermekétkeztetésre fordítható támogatás összege, és teljes körűen ingyenessé válik a tankönyvellátás, valamint elindul a 13. havi nyugdíj bevezetése, erre 77 milliárd rendelkezésre, és 53 milliárdot különítettek el nyugdíjprémiumra, amelyet az 5 százalékot közelítő gazdasági növekedés mellett biztosíthatnak.

Magyarország fejlődésének fontos előfeltétele a külső és belső biztonság, ezért a honvédelemre fordítható források összege egy év alatt 30 százalékkal, 778 milliárd forintra emelkedik. Emellett a rendvédelmi kiadások is bővülnek, megközelítik a 953 milliárd forintot, 2010-hez képest a duplájára nőnek.

– A 2021-es költségvetésben szinte minden terület több forrással gazdálkodhat – mondta a pénzügyminiszter, és példaként említette, hogy oktatásra 2021-ben 2229 milliárd forintot fordít a kormány, csaknem 80 milliárd forinttal többet, mint az idén, emellett az egészségügyi kiadásokra és a közszféra béreire is több jut.

Átadó, átvevő (fotók: MTI/Koszticsák Szilárd)

Kövér László, az Országgyűlés elnöke azt mondta, július 3-án vagy 6-án lehet a törvény zárószavazása. Megjegyezte, hogy a költségvetési törvényjavaslat tárgyalásában semmilyen rendkívüli változásra nem kell számítani, azt 30 órás időkeretben tárgyalják a frakciók az általános vita során.

A javaslat az államháztartás központi alrendszerének 2021. évi kiadási főösszegét 23 373, 644 milliárd forintban, bevételi főösszegét 21 882, 420 milliárd forintban, hiányát 1 491,223 milliárd forintban állapítja meg. A bevételi és kiadási főösszegeken belül a hazai működési költségvetés 2021. évi kiadási főösszege 19 721,153 milliárd forint, ami megegyezik a bevételi főösszeggel.

Nézze meg a büdzsét!

Így látja az ellenzék

Jobbik: ez a jövő felélése

A Jobbik szerint feléli a jövőt a kedden benyújtott 2021-es költségvetési törvényjavaslat. Közleményében Z. Kárpát Dániel, a párt alelnöke, országgyűlési képviselője azt írja: teljes magyar társadalmi csoportok maradnak ki a költségvetés tervezetéből, hozzátéve, „amíg a hazai polgárok fogyasztását továbbra is Európa legmagasabb adóterhével sújtja, addig az itthoni, megalázóan alacsony bérek nem emelkednek érdemben”. Hiányolta a multicégek és a bankok társaságiadó-befizetéseit, mondván, amíg a munkavállalók extra terheket vállalnak, addig közteherviselés csak a magyar kisvállalkozások részéről látható. Vérlázító a kormányzati kommunikációra félretett, mintegy 100 milliárd forint is, a lakhatási program szinte teljes hiánya, a szociális háló további foszladozása és az önkormányzatok kivéreztetésének a fenntartása. Mindennek eredménye, az ellenzéki képviselő szavai szerint, csak egy tovább fogyatkozó nemzet, a kivándorlás gyorsulása és a lassú erózió lehet. Hozzátette: a Jobbik ennek ellensúlyozására benyújtja majd a saját jövővédő csomagját.

Karácsony Gergely: Kivéreztetés

Facebook-oldalán megjelent sajtótájéékoztatóban mondta el véleményét Budapest főpolgármestere a 2021-es költségvetési törvényjavaslatról. Karácson Gaergely azt mondta:

„Eddig mintegy 43 milliárdot vont el a kormány az önkormányzatoktól szolidaritási hozzájárulás címén. Ezt most egy bonyolult képlet alapján megnégyszerezik.”

Demokratikus Koalíció: semmitmondó a 2021-es költségvetési javaslat, az indítvány mellőzi a józan észt és a szakértelmet

Varju László, a DK alelnöke szerint az elmúlt tíz évben és a koronavírus-járvány hónapjai alatt többször bebizonyosodott, hogy az Orbán-kormány semmilyen olyan valódi intézkedést nem akar megtenni, ami tényleg a magyarok javát szolgálná. Varju László szerint a kabinet évek alatt módszeresen lepusztította az egészségügyet és a gazdaságot, cserbenhagyta a válság miatt tönkrement családokat és vállalkozásokat, miközben egyetlen forinttal sem segítette a bajbajutottakat. A 2021-re javasolt büdzsében még most, a „csőd szélén” is olyan dolgok szerepelnek kiemelt helyen, mint az „oligarcháknak kedvező” vasútépítés vagy egy új stadion építése. A politikus emlékeztetett, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter már korábban elárulta, hogy a javaslatban szerepelni fog egy körülbelül háromezer milliárd forintos egészségbiztosítási és járványügyi alap, illetve a kormány növelni akarja a gazdaságvédelmi alapot. Az indítványban mindezek mellett azonban továbbra is prioritásként jelenik meg a paksi bővítés, a Ligetprojekt, a Budapest–Belgrád-vasútvonal, valamint egy új, budapesti, multifunkcionális, sport- és rendezvénycsarnok építése.

Párbeszéd: kevés pénz jut az egészségügyre és a gazdaságvédelemre

A párt frakcióvezető-helyettese keddi, online sajtótájékoztatóján elkapkodottnak nevezte, hogy a kormány már most benyújtotta a jövő évre előirányzott büdzsét. Burány Sándor azt mondta, a kabinet nyugodtan várhatott volna még néhány hónapot, semmi gond nem lett volna abból, ha ősszel terjeszti be az indítványt. A részleteket elemezve kijelentette, a javaslatban nincsenek benne azok a tételek, amelyek elégségesek lennének a koronavírus-járvány hatásainak kezeléséhez. Fájó, hogy az egészségügyi költségvetés nem nő érdemben, a néhány százalékos emelés nem elegendő arra, hogy orvosolják az ágazat problémáit – közölte. A kórházak már a járvány kitörése előtt is borzasztó állapotban voltak, az orvosok és az ápolók pedig „botrányosan keveset” kerestek. Burány Sándor úgy fogalmazott: az is fájó, hogy a büdzsé gyakorlatilag semmit nem fordít gazdaságvédelemre. A betervezett néhány ezer milliárd lényegében kimerül a kormányzati beruházások támogatásában, ezeket a beruházásokat pedig „tudjuk kik fogják kivitelezni” – mondta. A gazdaság egészére nem jut elegendő forrás, pedig most kellene sok pénz a munkahelyvédelemre és az álláskeresési járadék biztosítására.

LMP: teljes vakrepülés a javaslat

Schmuck Erzsébet társelnök online sajtótájékoztatóján kijelentette: olyan büdzsére van szükség, amely a zöld újjáépítést szolgálja. A politikus szerint eddig is hiba volt tavasszal elfogadni a következő év büdzséjét, most pedig, az ismeretlen nagyságú válság idején még inkább az. Annak beterjesztése azt mutatja, hogy a kormány egyáltalán nem veszi komolyan az abban foglaltakat, bármit, bármikor átírhatónak, átcsoportosíthatónak tart. A komolytalanság jele, hogy példátlan módon kihagyták a költségvetésből az államadósság és a „jósolt GDP” összegét is. A járvány megmutatta, hogy a magyar gazdaság nem fenntartható. Ezért a következő évi költségvetésnek a zöld újjáépítést kellene szolgálnia. A büdzsének prioritásként kellene kezelnie válságálló, „zöldmunkahelyek” létrehozását, a felkészülést a vízhiányra, a küzdelmet az aszály ellen, a társadalmi válság megelőzését, a szociális szektor megerősítését, valamint az erőforrások és a javak igazságosabb elosztását. Utóbbi érdekében az LMP progresszív jövedelemadó és vagyonadó bevezetését javasolja a kiugróan nagy vagyonokra, az off-shore cégeket pedig elzárnák a közpénzektől. Mivel a gazdaságnak azok a részei stabilak, ahol a mindennapi szükségleti cikkeket gyártják, így ezen területeken hazai vagy regionális keretek között kell kielégíteni a keresletet. Fejlesztendő az energiahatékonysági beruházásokkal foglalkozó szektor, a megújuló energia termelése, a talaj- és vízmegtartó mezőgazdaság, a biogazdálkodás, a helyi termékek és a rövid ellátási láncok a kereskedelemben, a hulladékgazdálkodás, a közösségi és a kerékpáros közlekedés, a környezetbarát tisztító- és tisztálkodási szerek vagy a fehérneműgyártás. Az LMP radikális, 50 százalékos béremelést javasol a szociális és az egészségügyi szektorban és szerintük az államnak mindenkiről gondoskodnia kell, aki elveszítette a munkáját. Meg kell növelni a családi pótlékot is, a családtámogatásokat pedig a felsőoktatásban tanulókra is ki kell terjeszteni. Hosszú távon szén- és erőforráskvótát vezetnének be, amely mindenkinek biztosítanák a szükségleteit, a túlfogyasztást viszont jelentősen drágítaná. Rövidtávon ezt a feladatot a zöld adók töltik be – mondta Schmuck Erzsébet.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Burány Sándor Demokratikus Koalíció Fidesz költségvetés Kövér László LMP – Magyarország Zöld Pártja Országgyűlés parlament Schmuck Erzsébet Varga Mihály Varju László