Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Túl a városon
  • Még sokáig szenvedjük a koronavírus miatti gazdasági válság következményeit – interjú Prinz Dániel közgazdásszal, a Harvard PhD-hallgatójával
Túl a városon 2020. május 25. 19:25

Még sokáig szenvedjük a koronavírus miatti gazdasági válság következményeit – interjú Prinz Dániel közgazdásszal, a Harvard PhD-hallgatójával

Beszéltünk munkanélküliségről, a talpra állás lehetőségeiről, annak mechanizmusairól, de beszéltünk erről is: Csehországban 294 ezer, Szlovákiában 314 ezer, Lengyelországban 188 ezer forint lehet a legmagasabb állami bértámogatás, Magyarországon pedig 112 ezer forint. Mégis csendben vagyunk.
Hirdetés

– Hány új munkanélkülivel lehet számolni május–júniusban?

– Nehéz megmondani, visszamennék néhány hónapot, hogy indokoljam, miért nehéz. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint márciusban 56 ezer embernek szűnt meg a munkája. Ezzel a számmal kapcsolatban három fontos dolgot érdemes tudni. A KSH maga is felhívja rá a figyelmet, hogy a koronavírus-válság következményei még nem láthatóak ezekben a számokban, például azért, mert egy ilyen jelentést nem a hónap utolsó napján zárnak le, hanem korábban. Az állásukat elvesztők száma és a munkanélküliek száma nem ugyanaz. Az 56 ezer ember közül, aki elvesztette az állását, a KSH számítása szerint csak kétezer regisztrált munkanélküliként, 54 ezer ember pedig gazdaságilag inaktív lett. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) márciusi jelentése szerint 17 ezer új álláskereső lett márciusban és összesen 281 ezer ember keres állást. Az NFSZ adatai a KSH adataival szemben a valós adminisztratív adatokon alapulnak nem pedig kérdőíves adatfelvételen. Eközben pont a válság közepén átalakították az NFSZ honlapját, és szűkítették a közölt adatok körét. Most áprilisban 428 ezren voltak. A GKI Gazdaságkutató Zrt. áprilisi felmérése tíz százalékos munkanélküliséget jelzett előre, egy első, 50–60 ezres és egy második, 90–100 ezres elbocsátási hullámot jósoltak az intézet kutatói. Egy korábbi saját cikkem szerint március végén háromszor annyian kerestek a Google-ön munkanélküli segélyre, mint az elmúlt tizenöt év átlaga és másfélszer annyian, mint a 2009–2010-es visszaesés idején. És akkor még nem is beszéltünk azokról, akik hivatalosan nem elvesztették az állásukat, hanem katás adózóként (vagy akár feketén foglalkoztatva) kerülnek nehéz helyzetbe akár rejtett munkavállalóként, akár csak általában a visszaesés miatt.

Ami biztos, még rosszabb számok következnek, illetve a gazdasági károk tartóssága miatt még hosszú ideig magasabb lesz a munkanélküliség, mint egyébként, a koronavírus-válság nélkül lett volna. Ráadásul nemcsak az új munkanélküliek száma nő, hanem lassabban találnak majd munkát azok, akik már eddig is munkanélküliek voltak.

Nagyon fontos lenne az is, hogy a kormány átláthatóan és őszintén kommunikáljon és az egészségügyi és gazdasági mutatókat, ezek között például a munkanélküliségi számokat átláthatóan, pontosan és részletesen közölje.

Prinz Dániel közgazdász, a Harvard PhD-hallgatója

– Hogyan és milyen gyorsan állhat talpra valójában a hazai gazdaság? Melyek lehetnek azok a szektorok, amelyeknek ez hamarabb sikerül, és melyek azok, amelyeknek később?

– A gazdasági visszaesés mértékével kapcsolatban is némileg sötétben tapogatózunk. A magyar kormány konvergenciaprogramja például három százalékos visszaeséssel számol 2020-ban és 4,8 százalékos növekedéssel 2021-ben. De a kormány is elképzelhetőnek tart ennél nagyobb visszaesést, két másik forgatókönyvet is bemutattak, amelyek 5,6 százalékos és 7,3 százalékos visszaeséssel számolnak idén. Mindhárom forgatókönyvben közös, hogy 2021-ben már növekedéssel számolnak. A kormány úgy látja, hogy a visszaesés mértéke attól függ, mikor ér valójában véget a koronavírus-járvány. Eközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) teljesen mást vár, Matolcsy György elnök szerint idén nem visszaesés, hanem 2-3 százalékos növekedés várható. Az Európai Bizottság 2020-ra hét százalékos visszaesést, 2021-re pedig 6,3 százalékos bővülést jósol. A Nemzetközi Valutaalap optimistább (bár az ő előrejelzésük korábban készült) és 2020-ra 3,1 százalékos visszaesést, 2021-re pedig 4,2 százalékos bővülést jósol. Azért is nagy a bizonytalanság, mert nem tudjuk, hogyan vonul le a járvány, nem tudjuk hogyan alakul a külső környezet, és nem tudjuk milyen lépéseket tesz a kormány.

Szerintem amikor a koronavírus-járvány gazdasági hatásairól gondolkodunk három különböző mechanizmust érdemes elkülöníteni. Ezekről írtam korábban a Qubit.hu-n, illetve Motyovszki Gergő közgazdásznak van egy kiváló angol nyelvű cikke. Ha megértjük ezt a három mechanizmust, akkor megérthetjük, milyen lehet a talpraállás.

– Vegyük át ezeket gyorsan!

– Az első a korlátozó intézkedések közvetlen kínálati és keresleti hatása: A korlátozó intézkedések miatt jelentősen visszaesik mind a termelés, mind a fogyasztás. A termelés bezuhan, mert egyrészt bizonyos vállalatok nem termelhetnek vagy csak korlátozottan termelnek, másrészt a hazai és globális beszállítói láncok akadoznak. A korlátozó intézkedések miatt a fogyasztás bizonyos típusai is eltűnnek vagy jelentősen visszaesnek.

A második a visszaesés közvetett keresleti hatása: mivel a visszaesik a termelés, visszaesnek és bizonytalanná válnak a vállalatok és az egyes emberek bevételei. Ez a másodlagos keresleti hatás tovább növeli a gazdasági visszaesés mértékét.

A harmadik a hosszabb távú károk: a gazdasági kapcsolatok felbomlása, a vállalatok összeomlása, a munkahelyek elvesztése hosszabb távú károkat okoz. Ennek oka, hogy a kapcsolatok újjáépítése, a termelés újraindítása, a vállalatok és a dolgozók újrakapcsolódása hosszú és költséges folyamatok. Emiatt a gazdaság jövőbeli potenciális kibocsátása is visszaesik.

Ha feltételezzük, hogy a közvetlen egészségügyi válsághelyzet elmúlik, és a korlátozó intézkedéseken lazítani lehet, akkor a közvetlen kínálati és keresleti visszaesés enyhébb lesz, hiszen újra működhetnek bizonyos cégek, illetve újra vásárolhatják a termékeiket és szolgáltatásaikat az emberek. Ebben annyi fennakadás lehet, hogy az emberek nem feltétlenül fogják magukat teljesen biztonságban érezni, kevésbé mennek majd bizonyos helyekre, mint korábban. A korlátozó intézkedések feloldása valamennyire csökkenti a közvetett keresleti hatást, hiszen kevesebb ember veszti el a munkáját, több pénzük lesz az embereknek. De összességében ez nem tűnik el, hiszen az emberek jövedelme a gazdasági visszaesés miatt csökkent, kevesebbet akarnak majd költeni.

A kormány ezeket hirdette május 3-án. A Spar meg valami mást. A kép Pécsett készült (fotó: MTI/Sóki Tamás)

A korlátozó intézkedések feloldása csökkenti a hosszabb távú károkat is, de persze ezek sem tűnnek el. Vagyis: lehet, hogy 2021-ben már újra növekedni fog a gazdaság, de korántsem fogunk ott tartani, mint ahol a válság nélkül tartottunk volna.

Ha szektorok szintjén gondolkozunk, akkor is ezt a hármas elkülönítést érdemes nézni: bizonyos szektorok gyorsan helyreállnak majd abból a szempontból, hogy újra működhetnek, de a termékeik és szolgáltatásaik iránt kisebb lesz a kereslet, hiszen kevesebb pénzük lesz az embereknek. A turizmuson például segít majd valamennyit, hogy lehet utazni, de közben jövőre kevesebben mennek majd nyaralni, mert nem lesz rá pénzük. Ugyanígy már újra is indultak a nagy autógyárak, de hosszabb távon kisebb lesz a kereslet autókra, mint válság nélkül lett volna.

Összességében tehát még sokáig szenvedjük majd a válság következményeit, hogy pontosan meddig és milyen mértékben az függ a járvány levonulásától, a külső környezettől, de a magyar kormány intézkedéseitől is.

– Egy átlag magyarnak mi mindenre kell fölkészülnie?

– A mindennapi életünkben sok kihívással nézünk majd szembe a következő hónapokban és hetekben. A korlátozó intézkedések, ha újra terjedni kezd a járvány, akkor újra szigorodhatnak. Sokaknak a munkájuk elvesztése és az emiatti létbizonytalanság okoz majd gondot. Ez nemcsak azokat érinti, akik már elvesztették a munkájukat, hanem azokat is, akik sokkal jobban fognak rettegni attól, hogy kirúghatják őket a gazdasági visszaesés miatt, egy olyan környezetben, amiben sokkal nehezebb állást találni, mint eddig. Akik eddig munkát kerestek, most sokkal nehezebben fognak állást találni. Emellett pedig, akik eddig szegénységben éltek, még nehezebb helyzetbe kerülnek a visszaesés miatt.

Amire az eddigi kormányzati megszólalások alapján készülhetnek az emberek, hogy a kormány a környező országokhoz képest keveset tesz a munkahelyek bővítéséért, nem kívánja bővíteni az egész Európai Unióban és OECD-ben legrövidebb ideig járó munkanélküli segély időtartamát és úgy tűnik, nem tervezi a családtámogatás és általában a legnehezebb helyzetben lévőknek járó támogatások érdemi bővítését sem. Vagyis összességében egy meglehetősen bizonytalan helyzetre kell készülnie sok honfitársunknak.

Eddig is a többség félt, hogy elveszíti munkahelyét. Ezután még jobban aggódhatunk emiatt. Illusztrációnk Székesfehérvárott, a DENSO Gyártó Magyarország Kft.-nél készült (fotó: MTI/Vasvári Tamás)

– Milyen program lenne jó a kisvállalkozásoknak?

– A kisvállalkozásoknak első körben egy átfogó bérgarancia-program segíthetne, aminek keretében a kormány ideiglenesen tovább fizeti a dolgozók bérét, ha egy cég vállalja, hogy nem épít le. A magyar kormány is bevezetett ilyen programot, de első körben nagyon korlátozott módon és bonyolultan megvalósítva. Ezért aztán rövid úton lazították is a feltételeket, mert felismerték, hogy nem volt jó az eredeti csomag. Ugyanakkor a többi visegrádi kormányhoz képest még mindig keveset tesz a kormány.

A bérgarancia programon túl szükség lehet hitelprogramokra és hitelgaranciákra, ezen a téren már tett is lépéseket a kormány. A kormány emellett adókat is csökkent, elenged, illetve elhalasztja a befizetésük határidejét. Ez is jelenthet valamennyi segítséget, de ha egy vállalkozásnak kicsit hosszabb távon nagyon jelentős visszaeséssel kell szembenéznie, egyáltalán nem kap megrendeléseket, akkor egy adócsökkentés nem jelent majd elegendő segítséget. Végső esetben pedig a csődközelbe kerülő cégeket objektív szempontrendszer alapján elbírált – tőkeinjekció vagy állami transzfer formájában érkező – állami mentőövvel lehet megmenteni.

– Mit tud tenni egy fosztott jogkörű önkormányzat?

– Az egyik legnagyobb hiba a kormányzati intézkedésben a forrásoldalon van. A kormány a legtöbb intézkedését költségvetési átcsoportosításokból oldja meg, de ezek közül is kiemelkedik az önkormányzatoktól elvont pénzek kérdése. Egy olyan időszakban vonnak el pénzeket önkormányzatoktól, amikor a korábbiaknál nagyobb terhelés éri az önkormányzatok által működtetett intézményeket és az önkormányzatoknak kiemelt szerepük van a társadalmi válság kezelésében. Ráadásul az önkormányzatoktól elvont pénzek úgy hozzák nagyon nehéz helyzetekbe az önkormányzatokat, hogy közben nemzetgazdasági szinten nincsen túl nagy jelentőségük a válságkezelés költségeihez képest.

Az önkormányzatoknak szerintem elsősorban a helyi szociális problémák enyhítésére, a lakosok mindennapi életének támogatására kell fókuszálniuk, a kormánynak pedig partnernek kéne ebben lennie, többletforrást is biztosítva. Fontos lenne, hogy a kormány támogassa a civil szervezetek munkáját, az önkormányzatok pedig minél inkább együttműködjenek velük.

– Orbán Viktor brutális számokról beszélt, és ennél szerinte még brutálisabbak jönnek. Mit jelent valójában ez a brutalitás, mit és hogyan érezhetünk meg belőle?

– Mivel a kormány nagyon keveset árul el a gazdaság (és az egészségügy) valós helyzetéről, ezért nehéz pontosan megmondani, hogy mire gondolt. De feltehetően a miniszterelnök és más kormányzati vezetők már látják, hogy nagyobb lehet a munkanélküliség, mint a hivatalosan közölt számok. A jelentős gazdasági visszaesést és a magas munkanélküliséget sokan meg fogják érezni. Nyilvánvalóan a legnehezebb azoknak lesz, akik elvesztik a munkájukat. Sokan akik eddig munkát kerestek, most még nehezebben fognak találni, akiknek pedig még van munkájuk egyre jobban izgulhatnak, hogy nem veszítsék el. A jövedelemkiesés és a bizonytalanság pedig ahhoz fog vezetni, hogy az emberek visszafogják a kiadásaikat. Ezt a közvetett keresleti hatást aztán a gazdaság egésze megérzi majd.

– Brüsszelben hét százalékos gazdasági visszaeséssel számolnak, de aztán egy év alatt hat százalékot nőhetünk. Valóban van az utóbbira esély?

– Az Európai Bizottság 2020-ra hét százalékos visszaesést, 2021-re pedig 6,3 százalékos bővülést jósol. Ez az előrejelzés 2020-ra pesszimistább, 2021-re pedig optimistább, mint a Magyar Nemzeti Bank, a kormány és a Nemzetközi Valutaalap előrejelzései. Nehéz előre jelezni, hogy mi fog történni, mert a kormány rengeteg adatot titkol, illetve a gazdasági kilátások jelentősen függenek a járvány nehezen megjósolható levonulásától, a külső környezettől, illetve a kormányzati intézkedésektől is. Ami szerintem fontos, hogy hogyan, mihez képest értelmezzük ezeket a számokat. Egy egyszerű példa: ha 2019-ben 100-on volt a gazdaság és 2020-ban és 2021-ben is öt százalékot nőtt volna, akkor 2021-ben egy kicsivel 110 fölött lett volna. Ha ehhez képest 2020-ban öt százalékos visszaesés, 2021-ben pedig öt százalékos növekedés következik be, akkor 2021-ben kicsivel 100 alatt lesz. Vagyis ahhoz képest, hogy egyébként hol lettünk volna, nagyon jelentős az eltérés, hiába tűnik úgy, mintha helyreállt volna a rend, visszapattant volna a gazdaság.

– Mikor, hogyan derülhet ki, jól reagált a kormány a válságra, vagy ha éppen hogy elbaltázta a válságkezelést, akkor lesz-e a lehetősége javítani, korrigálni menet közben?

– Rövidtávon meg tudjuk nézni, hogy a gazdasági szereplők hogyan reagálnak a kormányzati intézkedésekre. Például a magyar bértámogatási programot rosszul fogadta a piac, a munkaadók és a szakszervezetek, mert túl bonyolult és nehezen hozzáférhető és alacsonyan húzták meg a támogatás felső határát. A kormány gyorsan reagált is a kritikákra és egyszerűsítette a program hozzáférhetőségét, csökkentette a korlátozásokat, emelte a felső határt. Az persze önmagában is gazdasági károkat okoz, hogy a kormány rendkívül lassan reagál a helyzetre, a környező országok is mind előbb léptek.

Németh Szilárd (nyakkendőben) szerint a honvédség a legbiztosabb munkáltató. A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a Petőfi Laktanyában a Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandárnál május 13-án járt. Mellette Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (MH BHD) dandárparancsnok-helyettese (balról) és Mergancz Sándor dandártábornok, az MH Katonai Rendészeti Központ parancsnoka. – A Magyar Honvédség a toborzóirodáin és az interneten is vár mindenkit, aki a haza szolgálatát választja. Itt biztos munkahelyet, biztos életpályát találnak majd – mondta sajtótájékoztatóján Németh Szilárd. Vajon hányan hallották meg a hívó szót? (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Hosszabb távon meg tudjuk majd nézni, hogyan teljesít a magyar gazdaság a környező országokhoz képest, mekkora lett nálunk és náluk a visszaesés mértéke, mennyire gyorsan tudtunk nőni a következő években.

– Mit látunk, ha szétnézünk a közvetlen szomszédainknál? Mennyire vagyunk lemaradva? Hol tartunk, hol vagyunk a V4-ek között?

– A környező országok és a V4-ek hetekkel előbb léptek Magyarországnál és több támogatást adnak a munkahelyek megőrzésére.

Ha például a bértámogatások felső összeghatárát nézzük (ami csak egy lehetséges mérőszám), akkor Csehországban 294 ezer forint, Szlovákiában 314 ezer forint, Lengyelországban 188 ezer forint lehet a legmagasabb állami támogatás, Magyarországon pedig 112 ezer forint.

Összességében az látszik, hogy a magyar kormány részben hasonló stratégiát követ, mint régiós versenytársaink, de visszafogottabban lép.

– Miért van az, hogy a járvány miatt mindent elnézünk a kormánynak, pontosabban semmit nem teszünk? Oké, gyakorlatilag mindent megtiltottak, de mégis, nemhogy kiabálást nem lehet hallani, morgás, dünnyögés sincsen.

– Ezt érdemes egy politológustól is megkérdezni, nehezen tudok rá kielégítő választ adni. Volt pár hete egy cikkem az Azonnalin, amiben arról is írtam, hogy a kormány a tökéletlen válságkezelést megpróbálja lehengerlő kommunikációval elfedni, ennek is lehet részben hatása.

Emellett az elmúlt évtizedben a kormány megteremtette a félelemnek egy olyan fokát, ahol már csak nagyon kevesen emelik fel a hangjukat. A szakmai érdekképviseletek, szakszervezetek már eleve meglehetősen gyengék voltak Magyarországon és az elmúlt évtizedben a legtöbb területen nem javult a helyzet. Emellett a következő hónapokban, években a rendszernek a gazdasági helyzet jelenthet igazán nagy kihívást: ha jelentős visszaesés lesz, azt tömegek érezhetik meg, és így nehezebben lesz fenntartható az a kép, hogy a kormány sikeresen vezeti az országot. Persze idővel nyilván lépni fognak, és megpróbálnak majd életszínvonal-javító intézkedéseket tenni.

Garai Szakács László

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: járvány koronavírus pandémia világjárvány gazdasági válság GKI Gazdaságkutató Zrt. Központi Statisztikai Hivatal KSH Magyar Nemzeti Bank Matolcsy György Orbán Viktor Prinz Dániel