Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Magyar Orvosi Kamara: Fizetésemelés nélkül az orvostanhallgatóknak eszükbe sincs itthon maradni
Szegeden 2020. május 21. 16:57

Magyar Orvosi Kamara: Fizetésemelés nélkül az orvostanhallgatóknak eszükbe sincs itthon maradni

Januárban sikerült meggyőzniük az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetét, és így a Magyar Orvosi Kamara által kidolgozott bértáblát viszik a kormány elé. Ez a tárgyalási alap. Kanka Andor, a kamara Csongrád megyei elnöke azt is elmondta, mennyibe kerülne az államnak a béremelés.
Hirdetés

Komoly, kiérlelt béremelési javaslatot fogalmazott meg a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amely a fizetésemelés első, jelentős részét szeretne kiharcolni jövő év elejétől. Szerintük a tét nem más, mint a hazai egészségügyi rendszer működőképességének megmentése, a külföldre áramló orvosok itthon tartása. A kormány szerintük meggyőzhető. A tárgyalásokat most kezdenék. Kanka Andort, a MOK Csongrád megyei elnökét kérdeztük.

– A Magyar Orvosi Kamara egy hete arra tett javaslatot, hogy folytatódjanak a januárban megkezdődött bértárgyalások, amelyek koronavírus-járvány miatt megszakadtak. Meddig jutottak el januárban?

– Az újraindítására tett javaslatunkra a kormány egyelőre nem reagált. A januári tárgyalások során lényegében addig jutottunk, hogy tárgyalni kell. Az elvi egyetértés megvan, hogy emelni kell a hazai orvosi béreket. A teljes képhez tartozik, hogy a bértárgyalások a kormány és a szakszervezetek között folynak, így a MOK az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) partnereként csatlakozott a bértárgyalásokhoz. Sikerült meggyőznünk az EDDSZ-t, és így a MOK által kidolgozott bértáblát visszük a kormány elé. Ez a tárgyalási alap.

– A MOK szerint azért is sürgető a bértárgyalások újraindítása, mert Önök már a most formálódó jövő évi költségvetésben látni szeretnék az orvosi bérek első, nagyobb léptékű emelésének pénzügyi fedezetét. Realitás ez?

– Ha a 2021-es állami költségvetés ezzel nem számol, akkor 2022-ig nem lesz béremelés. Bértárgyalásokba rögzített célkitűzésekkel érdemes belevágni. Ezért fogalmazott úgy a kamara: jövőre az orvosok már kapjak jelentősen megemelt bért.

Arra kevésbé látunk esélyt, hogy utólag költségvetést módosítanak, és ebben szerepelne a béremelés pénzügyi fedezetét. Úgy ítéljük meg, hogy a béremelés szándék és elhatározás kérdése. Az állami költségvetés főösszegének nagyjából egy százaléka volna a béremelés fedezete. A kormány eltökéltségén múlik, hogy a hazai egészségügyi rendszer egészét érintő, és a magyar gazdaságra kedvező hatást gyakorló béremelést meglépik-e. Szerintünk az ehhez szükséges forrás rendelkezésre áll.

– A MOK az általa kidolgozott bértábla javaslatában az osztrák orvosi bérek 55 százalékát vette alapul. Joggal merül fel a kérdés: hogyan jött ki az 55 százalék? Miért éppen ennyi?

– Három tényezőből tevődik össze ez a szám. Egyfelől tudjuk, hogy

a magyar munkavállaló nem mozdul, nem keres munkát egy nálunk fejlettebb országban, ha nem kap legalább 50 százalékkal magasabb bért, mint az itthoni. Ez érvényes az orvosi szakmára is. Másfelől figyelembe kellett vennünk a két ország gazdasági teljesítőképessége közötti különbséget. Harmadrészt: a két ország közötti vásárlóerő különbség is jelentős, ezzel is számolnunk kellett.

A lényeg: vonzó legyen a hazai orvosi bér. A cél ugyanis, hogy ne menjenek a magyar orvosok külföldre.

– Ha számszerűsítve nézzük a MOK bértábla javaslatát, akkor abban az szerepel, hogy a kezdő rezidens – minden esetben bruttó összegekről van szó – 680 ezer, egy kezdő szakorvos 1 millió 150 ezer, egy tíz éve a pályán lévő orvos 1 millió 400 ezer, míg egy 37 éve orvosként tevékenykedő munkavállaló közel 2 millió forintot keresne. Elfogadtatható ez a kormánnyal?

– Sok érv szól a mellett, hogy a kormány meggyőzhető: szükséges és indokolt ekkora béremelés. Az orvoshoz hasonlítható képezettséggel a versenyszférában vagy éppen a magánegészségügyben a hazai munkavállalók megkeresik ezeket az összegeket. Mérnököt sem képes alkalmazni az önkormányzat vagy az állam, ha nem ad versenyképes fizetést. A hazai versenyszféra bérei mutatják, hogy az orvosi végzettséghez mekkora havi jövedelmet kell, kellene rendelni.

– Bizonyára kiszámolták, hogy összegszerűen mit jelentene a költségvetésben az egyszeri nagymértékű orvosi béremelés.

– Nettóhatásban ez nagyjából 250-300 milliárd forintot jelentene. Azért beszélek szándékosan nettóhatásról, mert a bérek jelentős része a különböző járulékok és levonások formájában visszafolyik a költségvetésbe.

Költségvetési szinten nem elviselhetetlen összegről van szó. Különösen akkor, ha tudjuk, hogy az idei állami költségvetés főösszege 22 ezer milliárd forint. Hadd tegyem hozzá, hogy szóban forgó többletforrás az ország és a társadalom működése szempontjából az egyik legfontosabb ágazatba, az egészségügybe menne. 

– A magyar társadalommal mennyire fogadtatható el egy ilyen mértékű béremelés? A hazai bérek még közép-európai – cseh, lengyel, szlovák – összehasonlításban is alacsonyak, ami nem könnyíti meg a béremelésért harcoló orvosok dolgát.

– Nagyon fontos, hogyan gondolkozik a társadalom erről a kérdésről. Arra kell törekedni a kamarának, hogy az emberek értsék a béremelés szükségességét. A magyar egészségügy fenntarthatósága miatt nem halasztható a béremelés. Közös érdek, hogy három, négy, öt év múlva is működőképes legyen a magyar egészségügy.

– Ezt mi veszélyezteti?

– Nagyon sok az idős orvos. A mostani járványhelyzet éles fényben láttatta mindezt. Már az alapellátásban gondok jelentkeztek abban a pillanatban, amikor a 65 év feletti orvosokat ki kellett emelni a frontvonalból. Voltak olyan vidéki kórházak, amelyekben e miatt egész osztályokat kellett becsukni. Ha nem változik a helyzet, akkor pár éven belül az idős orvosok felhagynak a hivatással, és nem lesz, aki a helyükre álljon. A hazai egészségügy működőképességének fenntartása ennek figyelembe vételével elsőrendű feladat.

A magyar orvosok mai negyvenes-ötvenes generációjából több ezren külföldön dolgoznak. Ők nem tudnak a nyugdíjba vonulók helyére állni, mert nincsenek itthon.

– Az egyszeri, nagyarányú orvosi béremelésre azért is szükség van, mert ha a végzés előtt álló orvostanhallgatók és a mai rezidensek nem kapnak rövid időn belül megerősítést, hogy ez hamarosan bekövetkezik, akkor külföldre mennek?

– Igen, a bértárgyalásokon az egyik legfontosabb érvünk. A Magyar Orvosi Kamara még a járvány kitörése előtt készített el felmérést, amelyen

a magyar orvostanhallgatók közel 60 százaléka, egészen pontosan 3647-en vettek részt. A válaszadók 62 százaléka külföldön tervez munkavállalást, 17 százalékuk szeretne itthon a közellátásban dolgozni, a fennmaradók pedig a magánegészségügyben vagy azon kívül kívánnak elhelyezkedni.

A statisztikából egyértelmű, hogy az orvostanhallgatóknak esze ágában nincs a magyar egészségügyben dolgozni. A felmérésben arra is rákérdeztünk, mi történne akkor, ha a MOK által javasolt bértábla lépne életbe. A válaszadók 95 százaléka ebben az esetben itthon vállalna munkát. Ha a jelenlegi bértábla nem változik, 17 százalék maradna az állami egészségügyben, a MOK korrekciójával 95 százalék. Szerintem ennél fontosabb érv nincs a béremelés szükségessége mellett.

– A Magyar Orvosi Kamara bérharcot folytat, új bértáblát szeretne bevezetni, emelni szeretné az itthon dolgozó orvosok bérét. Mind e mellett azt is állítják, hogy nem elsődleges cél, hogy jól keressenek az orvosok. Ha nem ez, akkor mi?

– Hogy legyen elég orvos. Úgy vélem, ez az eddigiekből is egyértelműen kiderült. A biztonságos betegellátáshoz megfelelő számú orvos szükséges. Csak akkor fenntartható a hazai egészségügy működőképessége, ha ehhez adott a gyógyító személyzet. Mindenkinek érdeke, hogy ne legyen hiány háziorvosokból, a szakrendeléseken a szakorvosokból, hogy ne legyenek olyan hosszú várólisták, mint manapság. Még valami nem kerülhető meg az általunk javasolt orvosi béremelés kapcsán. Mi ennek bevezetését összekötjük a hálapénz kivezetésével. A hálapénznek meg kell szűnnie Magyarországon. Ha ezt megvalósítanánk, akkor a mainál egy sokkal hatékonyabb és igazságosabb rendszer alakulna ki az egészségügyben. A hálapénz száműzése a betegeket és családtagjait mentesítenék olyan pénzügyi terhek alól, amelyeket ma kénytelen elviselni. Tiszta, átlátható viszonyokat teremtene a paraszolvencia száműzése. Arról nem is beszélne, hogy igazságosabb és szakmailag is magasabb szintű ellátást lehetne nyújtani, ha nem lenne hálapénz.

– A MOK partner lenne az egészségügy átalakításában is? Azért is kérdezem, mert ez nem utolsósorban pénzügyi kérdés.

– Az egészségügyi ellátás jelenlegi szervezete nem optimális. A Magyar Orvosi Kamara ezt a kérdéskört is megvizsgálta. Sok a kihasználatlan ágy, kevés a krónikus ágy – ez tény. Ha a kormány ebben a kérdésben lépni akar, akkor a MOK ebben partnere lenne, mert egy hatékonyabb és gazdaságosabban működtethető egészségügy kialakítása közös cél. Az ebből származó megtakarítások „átforgathatóak” volnának a béremelés finanszírozására.

– Segíti az Önök bérharcát, hogy a kormány ez év januárjától jelentősen emelte az egészségügyi szakdolgozók bérét, amelyet újabb követ novemberben, majd 2022-ben egy harmadik is?

– Dicséret illeti a kormány ezekért a lépésekért. Egyértelmű és üdvözlendő, hogy a kabinet fontosnak tartja az egészségügyi béremelést. A 2022. január elseje után életbe lépő bértábla szerint az egészségügyi szakdolgozók bértáblája magasabb lenne, mint az orvosok jelenlegi bértáblája.

Egyetlen példa. Ma egy szakorvosnak harminc év munkaviszony után az alapbére nem éri el a bruttó 550 ezer forintot. 2022-től érvényben lévő bértábla alapján a szintén harminc éves munkaviszonnyal rendelkező szakápoló havi bére bruttó 649 ezer forint lenne.

– Ez így aligha volna tartható.

– Ez így valóban abszurd lenne, és elviselhetetlen bérfeszültséget okozna. Ha minden így maradna.

– Nem hagyhatom ki, hogy ne kérdezzem meg: a járványhelyzet megváltoztatta a társadalom viszonyát az egészségügyhöz?

– Egyértelmű, hogy világszerte felértékelődött az egészségügy. Ma pontosan látható, hogy azok az országok – Ausztria, Németország –, amelyek sokat költöttek és költenek az egészségügyre, nagyobb kapacitásokat tartottak fenn, sokkal jobban teljesítettek a járványügyi stresszhelyzetben, mint más európai vagy uniós országok. Korábban azért érte kritika ezt a két országot, hogy sokat költenek az egészségügyre. Most azonban alighanem országok tucatjai fogják a követni a példájukat, és magasabb összeget fognak fordítani az ágazatra. Ez magában foglalhatja a nyugat-európai orvosi bérek emelkedését. Ez már több helyen a járvány ideje alatt megtörtént. Mindez azzal a következménnyel járhat, hogy az eddigieknél is vonzóbb lesz a magyar orvosok számára a külföldi munkavállalás. Az elszívó hatás még erősebb lehet, ezért is muszáj lépni itthon.

Bod Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: béremelés Kanka Andor kormány Magyar Orvosi Kamara Orbán Viktor