Hirdetés
Szegeden 2020. május 21. 15:08

Minőségi borok a szomszédból: Hajós és környéke

A szegediek által is kedvelt az a szőlőtermő vidék, amely közelségével és minőségi boraival egyaránt csábítja azokat, akik a kirándulást szeretik összekötni egy kiadós borkóstolással. Ezúttal olyan borászokról írunk, akik Hajóson és környékén gazdálkodnak, és nagy szerepük van abban, hogy az itteni borok egyre népszerűbbek.

Hirdetés

Szemerey István: minden út a szőlőbe vezet

A Hajós és környékén élő német ajkú lakosság magával hozta a szőlőművelés és borkészítés szeretetén túl az őshazában termesztett fajtákat is, így került e vidékre a Kékfrankos és a Rajnai rizling. Ide tartozik Hajós, Nemesnádudvar, valamint Császártöltés, de néhány borásznak a közeli Imrehegyen is vannak szőlőtőkéi. Közéjük tartozik Szemerey István is, aki meglehetősen kacskaringós úton vált borásszá.

Bár a családnak komoly szőlészeti, borászati hagyományai vannak, ő nem a szőlőtőkék között és a borospincék féhomályában képzelte el a jövőjét. A gimnázium után ugyanis a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára iratkozott be. Végzés után be akarták hívni katonának, neki azonban jobb ötlete támadt, így a szolgálat helyett beiratkozott a József Attila Tudományegyetem szlavisztika szakára, ahol a bolgár nyelvre szakosodott. Semmi köze nem volt a bolgár nyelvhez és kultúrához, de amikor egyik nap lement a JATE Klubba, ott épp bolgár szakest volt, és a részvevők győzték meg arról, hogy ezen a szakon esélye lesz a felvételre.

Szemerey István kalandjai a JATE elvégzése után is folytatódtak, ugyanis Budapesten belevágott egy fehérneműkereskedéssel foglalkozó vállalkozásba, emellett pedig pályázatíróként is kipróbálta magát. 2014-ben azonban már látszott, hogy érdemes lesz visszatérnie ősei foglalkozásához, így hazatért, és lassan átvette édesapjától a családi borászatot. Ekkor teremtettük meg a feltételeit egy modern reduktív, irányított erjesztésre alkalmas pince kialakításának, az autentikus családi présház mellett. A kiváló minőségű alapanyagot, saját 21 hektáros szőlőbirtokunk biztosítja, melynek fajtaszerkezetének aránya 50 százalékban magyar nemesítésű szőlőfajták és 50 százalékban világfajták teszik ki – mondja a hajósi borász.

Nincs könnyű dolga, hiszen három helyen 19 szőlőfajtából készít borokat. A hajósi birtokon főként a Sauvignon blanc-t, az Olaszrizlinget, valamint a Cserszegi fűszerest érdemes kiemelni a fehér borok közül, de a vidékre oly jellemző vörös borok java részét is itt készíti. Ezek közül érdemes kiemelni a Cabernet franc-t, a Kékfrankost, valamint a Cabernet sauvignon-t.    

A császártöltési szőlőbirtokon terem az Irsai Olivér, a zweigelt, a generosa, a rizlingsziváni, Bácska, a Pannónia kincse, a tramini, a Jázmin, valamint az Andor. A felsorolásból is kitűnik, hogy Magyarországon ritkaságszámba menő fajták is kikerülnek innen, így igazi ínyenceknek való ez a pincészet. Az imrehegyi birtok másfél hektárján kizárólag a Bácskát termeszti, de ezt szőlőként eladja minden évben, így mások készítenek belőle bort.

A méltán híres hajósi pincefalu (fotó: Femina/Ambróz Nóra)

Csanádi Bálint: a termés legjavából készülítenek bort

Ugyanezen a három településen gazdálkodik a Csanádi Szőlőbirtok is. Összesen 220 hektár áll a családi vállalkozás rendelkezésére, de a megtermesztett szőlő 95 százalékát most még eladják. Így is

évi 100 ezer palack bort készítenek, de a most folyamatban lévő fejlesztések után ez a mennyiség elérheti az évi 800 ezret

– mondja Csanádi Bálint, aki édesapjával és bátyjával osztja meg a munkát. 2013 óta ő viszi a borászatot, ami azt jelenti, hogy a legfontosabb szakmai döntéseket neki kell meghoznia.

A császártöltési központú családi vállalkozás legnagyobb egybefüggő területe átnyúlik a szomszédos imrehegyi hegyközségbe is, így itt 160 hektáron gazdálkodnak. Hajóson is van 60 hektárjuk, és a pincefaluban is működtetnek egy présházat. A helyi hagyományoknak megfelelően a fehér fajták közül a sokak által kedvelt Irsai Olivért és cserszegi fűszerest termesztik leginkább, a vörösek közül pedig a cabernet sauvignon-t, a cabernet franc-t, a kadarkát favorizálják, de megtalálható a kínálatukban a Portugieser is.

Nagyon szeretnek járni a Szegedi Borfesztiválra, ahol először 2014-ben mutatták meg a boraikat, és mindjárt nagy sikert arattak velük. Csanádi Bálint azt mondja, hogy rendkívül egyedi a hangulata a Széchenyi téri rendezvénynek, ugyanakkor hasznos szakmai kapcsolatok kiépítésére is lehetősége nyílt minden egyes alkalommal, ezért is sajnálja, hogy az idén a járvány miatt elmarad a fesztivál.

Knehr: Találkozunk jövőre! Először

Csanádi Bálinthoz hasonlóan Knehr István is nagyon sajnálja, hogy az idén nem mutathatja meg a borait a szegedieknek.

A fiatal borász idén jött volna először Szegedre a fesztiválra, de azt mondja, jövőre mindenképpen debütálni fog a Széchenyi téren.

A hajósi pincefaluért tevékenykedő Vintegro Egyesület elnökeként főként az Alföldön egyedülálló látványosság turisztikai lehetőségeit ecsetelte. Ez a kis présházakból kiépült 24 utca és 3 tér teljesen külön életet él a közelében lévő Hajóstól, mégis ezer szállal kötődik hozzá. Az 1256 présház ugyanis körülbelül annyi, mint ahány ház a faluban van, aminek az az oka, hogy lényegében minden háztartáshoz tartozik egy présház.

Ezt a tradíciót igyekeznek erősíteni a különböző rendezvényekkel, többek között az évi négy pincenyitogatóval, melyek közül az idén a tavaszi és a nyári biztosan elmarad a járvány miatt. A legnagyobb, egyben legfontosabb rendezvényükre se kerül sor sajnos, pedig a hajósi Orbán-napi Borünnepet idén ülnék meg 40. alkalommal. A pincefalu legnagyobb ünnepe ezért az idén elmarad, de Knehr István azt mondja, hogy legalább a turizmus kezd életjeleket mutatni, ugyanis az úgynevezett „pinceszombatokra” egyre többen jelentkeznek.

Szincsok György

(Nyitókép: Knehr István, Csanádi Bálint és Szemerey István)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Szegedi Borfesztivál Csanádi Bálint Knehr István Szemerey István Hajós–Bajai borvidék