Hirdetés
Szegeden 2020. május 19. 16:41

Generációk a pincében: Tiffánék és Vesztergombiék

Inkább az a kivétel a borászatban, ha a fiatalabb generációk elhagyják a szakmát, minthogy folytatnák őseik mesterségét, most mégis két olyan családot mutatunk be, ahol először nem volt egyértelmű, hogy a fiatalok átveszik a stafétabotot. Végül mégis maradtak a családi tradíciónál, és nem bánták meg.
Hirdetés
Hirdetés

Tiffán Ede és ifj. Tiffán Zsolt

A tervek szerint az ifjabb Tiffán Zsolt lesz az, aki egy napon majd átveszi a Tiffán Borászat vezetését. Nem az édesapjától, Tiffán Zsolttól tanulta a mesterséget – aki inkább tanárembernek vallja magát –, hanem nagyapjától, Tiffán Edétől, aki a mai napig meghatározza a villányi pincészet szakmai munkáját. Az új generáció képviselője két éve kapcsolódott be a pincészet napi ügyeibe, és azóta tevékenyen hozzájárult a családi borászat hírnevének öregbítéséhez.

Mindig is belefolytam az itteni munkákba, hiszen itt nőttem fel, és egyébként is az egész család segít, ahol tud. Budapesten jártam egyetemre, a Corvinusra, és addig, amíg ott voltam, elég kézenfekvő volt, hogy én tartsam a fővárosi, sok esetben pedig a vidéki kóstolókat is, hiszen nagyapám leginkább Villányban fogadja a vendégeket – mondja ifjabb Tiffán Zsolt. Kijárta a szakmai iskolákat, majd dolgozott gyakornokként Németországban, az Egyesült Államokban és Új-Zélandon is, később pedig Geisenheimben vett rész borászati képzésen.

A tanulással töltött évek után nagy tervekkel vágott bele az otthoni munkába a legfiatalabb generáció képviselőjeként. Egyelőre sok adminisztrációs terhet vesz le nagyapja válláról, de ott van segítségként öccse, Balázs is, aki szintén a családi pincészetben képzeli el a jövőjét. Zsolt rengeteg tapasztalatot szerzett külföldi útjain, így például a kaliforniai Napa-völgyben, ahol vannak szőlőterületet tulajdonló emberek, szőlőművelő cégek, borászatok, amelyeknek nincsenek ültetvényeik.

A borászatba, ahol dolgoztam, volt, aki mustot hozott és bort vitt el, de legtöbbször szőlőt hoztak, és a kész bort, palackozva szállították el. 22 fajtával dolgoztunk, 12 különböző borásszal, és mindenkinek más volt az elképzelése a borokról. Rengeteg stílust és filozófiát lehetett látni – meséli az ifjú Tiffán Zsolt.

Az újítások tehát nem állnak távol Zsolttól, de a tradíciót fontosnak tartja, és a stílust is tovább szeretné vinni.

Reméli, hogy a franc-on kívül hangsúlyt kapnak a jövőben a cabernet és merlot alapú házasítások is. Természetes, hogy a külföld felé a franc-nal lehet nagyon domborítani, de az egy remek dolog, hogy van a borvidéknek egyfajta kettőssége: ott a Portugieser, vagy a Kadarka, amelyből könnyebb, de szép, kedves bor készíthető, és ott vannak a cabernet-k, amelyek a borvidék adottságaiból kifolyólag hihetetlen minőséget tudnak adni – vázolja a lehetőségeit a borász.

Azonban azt vallja, hogy túl sok Villányban a húsz-harminc-féle szőlő, jobban ki lehetne használni a dűlők adottságait, ha kevesebb fajtát termesztenének a borászok. Néhány fiatal kollégájával együtt azt vallják, hogy a Portugieser és Cabernet franc lehetnek a meghatározó fajták a jövőben ezen a borvidéken. Tiffán Zsolt egyébként akkor kezdett igazán aktívan bekapcsolódni a pincészet szakmai munkájába, amikor 2018-ban hosszú idő után először jöttek el Szegedre, a borfesztiválra. Azt mondja, hogy nagyon tetszik neki a fesztivál bulizós hangulata, és ha lehetőség lesz rá, ősszel mindenképpen eljön a Bortérre, és természetesen jövő májusban is szívesen visszatér a Széchenyi térre.

Vesztergombi Csaba, az első szekszárdi hegybíró leszármazottja

– Az a családi címer, amit a címkéinken is használunk, az 1700-as évek elejéről származik. Ennek tanúsága szerint a családunk igen régóta művel szőlőt és készít belőle bort. Szekszárd első hegybíróját Vesztergombi Györgynek hívták, ami abban az időben a magas szakmai ismertség mellett a széleskörű társadalmi elismertséget is jelentette – mondja Vesztergombi Csaba, aki jelenleg édesapja, Ferenc mellett dolgozik a családi pincészetben.

Nem volt azonban egyértelmű, hogy Csaba is a patinás családi vállalkozásban vállal döntő szerepet. Azt mondja, hogy a rendszerváltás bizonytalansága hátráltatta a döntésben, ugyanis, a 1990-es évek elején, amikor gimnazista volt, még nem látszott világosan, mi lesz borászatok jövője. Példaként említi, hogy a rendszerváltás előtti években teljesen lejáratták a bikavér márkanevét, pedig Szekszárd számára ez a házasítás korábban egy igen fontos és elismert termék volt.

Vesztergombi Csabát kötelezi a családi hagyomány. Is

A tradíciók azonban szerencsére újraéledtek, a borászattal foglalkozó családok pedig elkezdték saját nevük alatt forgalmazni a termékeiket. Újra készült vörösbor, amit hordóban érleltek hosszabb ideig, készült siller, amit naponta fogyasztottak, és fehér bor is került az asztalra. A szüreteken szinte észrevétlenül lett a fiatal generáció is a szekszárdi szőlőhegy ismerője, rajongója.

A kárpótlás segítségével visszakaptunk 10 hektár szőlőterületet és egy Kadarka utcai pincét. Ezekre alapozva édesapám 1991-ben megalapította a mai napig működő családi vállalkozásunkat – mondja a fiatalabb Vesztergombi, aki nagyon büszke arra, amit Ferenc elért. 1993-ban ugyanis őt választották meg az Év Borászának, amit akkor harmadik alkalommal ítéltek oda. Szekszárd városa is úgy gondolta, hogy értékelendő az elvégzett munka. Édesapám megkapta a Közjóért kitüntetést, majd nem sokkal később a megtisztelő Szekszárd Város Díszpolgára címet – büszkélkedik Ferenc.

Ő 1996-tól vesz részt tevékenyen a pincészet életében, és végigjárta a ranglétrát, ahogy a klasszikus családi manufaktúrák gyakorlatában szokás. Ma már jól elkülöníthetők azok a munkafázisok, melyekért felelnek, de fontosnak tartja leszögezni: minden boruk a közös munka eredménye, édesapjának és neki is jelentős szerep jut abban a folyamatban, ahogy a növényvédelmi munkálatoktól a szüreten át a házasításra kiválasztott tételek hordókba töltéséig a folyamatokat évről évre végigcsinálják.

Jelenleg 30 hektáron termesztenek szőlőt, és egyelőre nem akarnak terjeszkedni, mert rengeteg feladatot ad ez a mennyiség. Változatos a kínálatuk, hiszen tízféle vörös, és kétféle fehér bort készítenek. Fontos, hogy a nagy hazai klasszikus Kadarka is ott legyen a kínálatukban, de a nagy világfajták az igazán meghatározók számukra. A munka egyik legnehezebb és egyben legizgalmasabb része a házasítások elkészítése, így a róla elnevezett Csaba cuveé palackozása, amely Cabernet sauvignon, Cabernet franc és Merlot egyenlő arányú összetétele.

Ezt a Szegedi Borfesztivál közönsége is nagyon kedveli, és nagyon sajnálja, hogy az idén nem kínálhatja személyesen a pincészet nedűit a Széchenyi téren. Legalább 10 éve állandó résztvevői a fesztiválnak, és külön öröm számukra, hogy a legutóbbi években sikerült standot szerezniük a „fősoron”, ahová köztudomású, hogy nagyon nehéz bekerülni.

Szincsok György

(Nyitókép: Tiffán Ede unokájával, ifj. Tiffán Zsolt kóstol; Vesztergombi Csaba a borfesztiválkon is figyel)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: bor fesztivál Szegedi Borfesztivál ifjabb Tiffán Zsolt Tiffán Ede Vesztergombi Csaba