Hirdetés
Színes 2020. május 18. 17:09 Forrás: Szegedi Tükör

Ép testben épphogy élek – Koszta Péter olvasói levele

Nem túl rég a „modern nyugati” orvoslásban még sarlatánságnak számított az akupunktúra és más keleti gyógymódok meg a keleti egészség fogalomkörre vonatkozó irányelvek. Többek között az is, hogy a lelki bajok testi panaszokat okoznak, és fordítva.
Hirdetés

Noha az ókori görögök még tudták, hogy „ép testben ép lélek”, ám az évezredek és a materializmus a feledés homályába száműzte ezt az összefüggést. Keleten viszont a mai napig vallják, hogy csak ép testben lehet ép a lélek, s hogy ez fordítva is ugyanúgy igaz.

Ezt mi, „nyugatiak” épp csak kezdjük újra felismerni, megtanulni. Az egyén szintjén már kezdjük belátni. De még mindig „nehéz” a specializálódott, matériacentrikus orvoslásra épült szemléletben a mentálhigiéné és a test működése közti összefüggéseket meglátni.

Csak egy szuri vagy egy gyógyszer kell, ezt adjon, doki – így akarjuk, csak ezzel, az egészségünk helyreállítani. Csakhogy a helyzet bonyolultabb! Nemcsak egyénileg fontos a mentális állapot és hatás, hanem magasabb szinten is. Hiszen csoportokban, közösségekben élünk. Nem lehetünk egyénileg sem egészségesek, ha a lelkünk beteg, ám mivel nem magányos lények vagyunk, így nemcsak a saját lelkünk egészsége határozza meg az életminőségünket és a testi egészségünket, hanem bizony a közösség mentális állapota, a néplélek is hat!

Minden működés alapja az egyensúly. Ha csak egyik vagy másik irányba tolunk, billentünk valamit, akkor a folyamat félre fog csúszni, fel fog borulni... Ha a dinamikus anyag- és energiaáramlás egyensúlya a testünkben felbomlik, akkor betegség alakul ki.

Nincs ez másként a társadalom szintjén sem. Egyének alkotják a közösségeket, és egyensúly kell ezek közt is, egyén és közösség közt is. Egyensúly kell a működéshez. Ami csak úgy lehet, csak úgy helyes, ha felismerjük, megvalósítjuk a „ma nekem, holnap neked” elvet!

Tisztelt Olvasóink!

Szerkesztőségünk fenntartja a jogot arra, hogy az észrevételeket, olvasói leveleket rövidítve, szerkesztett formában adja közre.

Társadalmi egyensúly, társadalmi egészség nélkül a társadalmat alkotó egyének sem lehetnek egészségesek. Hat ránk a környezetünk mentális szinten is, befolyásolva az állapotunkat, az egészségünket. Hat a családi környezet és hangulat, hat a lakókörnyezet, a szomszédság – és hat a nemzeti történések sorozata is. Ahol jó dolgok történnek, ott jól érezzük magunkat. Ahol rossz a hangulat, ott mi se érezzük jól magunkat. Az érzéseink, a mentális állapotunk pedig bizony az egészség vagy a betegség irányába sodorhatnak.

Jelen pillanatban nem vagyunk egészségesek. Sem egyénileg, sem a nemzettudat szintjén. Egyik a másik miatt. Hihetetlenül sok a beteg nálunk. Sokkal betegebbek vagyunk, nagyobb tömegben vagyunk azok, mint például a hatvanas–hetvenes években. Mert beteg a nemzetlélek, s ez folyamatosan betegíti az egyéneket. Mai életünkben sokkal több az olyan helyzet, mikor az ész és az érzelem szembekerül egymással. Mást mond az egyik, mint a másik. Önellentmondást, belső konfliktushelyzetet teremtve, aminek hosszú távon sosincs jó vége. Betegség lesz belőle. És nemzetszinten is ez a fő bajunk! Egymással viaskodunk... Bal felünk a jobbal... „Hivatásos tragédiagyárosok” teremtik meg ezt a közhangulatot, folyton azt harsogva, hogy minden rossz, tragikus, szörnyű és borzalmas. Aki nem akarja ugyanezt harsogni, az pedig csak elvetemült, gonosz, aljas ember lehet.

Barátaim, a saját egészségünk érdekében ezt abba kellene hagyni! Mert ha ma nem gyűlöljük, nem öljük le egymást amiatt, hogy ki melyik egyház tagja, akkor a pártház miatt miért lenne más a metodika?

Én eddig se álltam be a sorba, tehát tudom, hogy van másik út, mint a folyamatos acsarkodás, fröcsögés, gyűlölködés és tragédiagyártás útja. Mert ez egy csapda. Beteg lesz tőle mind az egyén, mind a nemzet (lelke).

Koszta Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: olvasói levél Szegedi Tükör