• Kezdőlap
  • Hírek
  • Művház
  • Szegezdi Róbert a Szegedi Nemzeti Színház új hangjátékáról: A kifli és zsemle is péksütemény, de mégis teljesen mások
Művház 2020. május 16. 17:22

Szegezdi Róbert a Szegedi Nemzeti Színház új hangjátékáról: A kifli és zsemle is péksütemény, de mégis teljesen mások

Különleges munka zajlott az elmúlt hetekben a Szegedi Nemzeti Színház kulisszái mögött. Szegezdi Róbert színművész irányításával hangjáték készült Katajev A kör négyszögesítése című színdarabjából. Ritkaság, hogy egy színdarabból hangjátékot készüljön. A szegedi színház történetében pedig ez az első alkalom.

– Honnan jött az ötlet? – kérdeztük a rendezőt, Szegezdi Róbertet.

– Komolyan közrejátszott, hogy a karantén miatt bezárt színházak folyamatosan próbálkoztak különféle dolgokkal, legtöbb helyen gyorsan felütötte a fejét a meseolvasás. Mi is készítettünk ilyen anyagot, de szerettünk volna valami hasznosat, újat kitalálni. Színpadi próbákat, előadásokat a karantén miatt nem tudtunk tartani, a filmgyártáshoz meg nem volt elég a felkészültségünk, eszközünk, végül maradt a hangjáték. El is döntöttük egy, a vezetőséggel tartott beszélgetésen, hogy belevágunk.

– Meglepődött?

– Az az igazság, hogy jó pár évvel ezelőtt, amikor a Thália Színház tagja voltam, szereztem némi gyakorlatot a rádiózásból, ahol többek között Rejtő Jenő hangjátékokat vettünk fel. Szóval, nekem még kapóra is jött az ötlet. Az ottani tapasztalatok bátorítottak arra, hogy nekivágjak egy hangjátéknak. A kezdeményezést elejétől fogva támogatta a főigazgatónk és a prózai tagozat vezetője is.

(fotók: Szabó Luca)

– Szabad volt a pálya, de mi okozta a legnagyobb nehézséget?

– Az, hogy egy színpadra írt darabot kellett adaptálni hangjátékká. Nagyon kevés színmű alkalmas arra, hogy pusztán a szereplők hangjával megfelelő hatást tudjon elérni.

– Ez akkor egyből le is szűkítette a kört!

– Nagyon. Színdarabból hangjátékok csinálni, az egy külön szakma. Fura módon regényeket, novellákat, elbeszéléseket sokkal könnyebb hangjátékra alkalmassá tenni, mint egy színdarabot, mert a kettő szerkezete teljesen más. A darab kiválasztásakor fontos szempont volt az is, hogy ebben az esetben kizárólag, a karantén helyzet miatt Szegeden tartózkodó színészekben tudtam gondolkodni, tehát olyan darabot kellett választanom, ahol viszonylag kevés szereplőt mozgat meg a történet. Végül kilencen szerepeltek a darabban, és két kisgyereket is bevontam a munkába.

– Több előadást is színpadra állított már, mennyivel más egy hangjátékot megrendezni?

– Ez olyan, mint a kifli és zsemle. Mind a kettő péksütemény, de nemcsak az összetevői különböznek, hanem formailag és tartalmilag is teljesen mások. Ebben az esetben a színész kollégáimmal már a kezdet kezdetén arról kellett egyeztetnem, hogy most sokkal kevesebb eszközzel dolgozhatnak. Nincs látvány, nincs forma, minden a párbeszédek, dialógusok ritmusán múlik. Ugyanúgy, ahogy a színpadon, itt is nagyon fontos a ritmus, de ez esetben mindent csak hanggal tudunk elérni, ezért nagyon pontos lenyomatát kell adnunk a karaktereinknek.

– A rendezés során mit igyekezett előtérbe helyezni?

– A színházcsinálás egy színpadi varázslat: felmegy a függöny, jelmezek vannak és díszletek, az egésznek van egy mágikus vetülete. Egy hangjátéknál viszont látszólag nagyon leegyszerűsödik minden. Nekem mindig nagyon fontos, hogy a karaktereknek legyenek nagyon határozott, felismerhető személyiségjegyei. Nagyon fontos, hogy ezeket jól felépítsük. Így már a legelején az egész csapatnak világos volt, mi is a feladata.

Nincs látvány, nincs forma, minden a párbeszédek, dialógusok ritmusán múlik

– Eszerint jól megfeleltek a szegedi kollégái ennek a kihívásnak.

– Nagyon, az egész csapat meglepően jól vette az akadályokat. Első hívásra mindenki igent mondott és végig nagyon jó kedéllyel folytak a munkák. Nem ijedtek meg a feladattól, éppen ellenkezőleg, inspirálta őket. Így végül egy nagyon jó szellemű, játékos munkafolyamatot tudunk most már magunk mögött.

– Hol tartanak most?

– Befejeztük a vágást, és a munkafolyamat utolsó állomásán dolgozunk, a különböző hangsávokat – szövegeket, zenéket, effekteket, zörejeket – egyesítjük, majd a kész anyagot mastereljük, lezárjuk. A hét végére lejátszható állapotba kerül minden.

– Meddig tartott a munka?

– Három hét alatt csináltuk meg az egészet. A szokástól eltérően én egyhetes olvasó és asztali elemzőpróbát tartottam, ez a hét arra ment el, hogy mindenről lehántsuk azt a színpadi sallangot, ami a hangjátékhoz nem szükséges. Amikor ez megtörtént, kezdődhettek a hangfelvételek.

– A színház hangstúdiója mennyire alkalmas egy ilyen feladatra?

– Számomra az egész teljes vakrepülésként indult. Most, hogy végeztünk elmondhatom, a színház hangstúdiója minden tekintetben képes egy ilyen feladatra is, az a három hangtechnikus pedig, akikkel együtt dolgoztunk, nagyon komoly, szakmailag felkészült kolléga, és fantasztikus teljesítményt nyújtott, nem beszélve a színház asszisztenséről, Czene Zoltánról, aki felvételvezetői minőségben segítette a munkámat. Az, hogy három hét alatt végezni tudtunk a munkákkal nagyrészt nekik köszönhető.

A munkafolyamat utolsó állomásán dolgozunk, a különböző hangsávokat – szövegeket, zenéket, effekteket, zörejeket – egyesítjük

– Miről szól Katajev története?

– Egy nagyon kedves szerelmi história, ami a korai szocializmusban játszódik, 1921-ben, Moszkvában. Négy fiatal a főszereplő, akik a csendben, egymás előtt is elhallgatott házasságkötésük miatt titkolózásra kényszerülnek. Összeköltözésük napjától küzdenek a szocialista családerkölcs, az ágyrajáró barátjuk, és az ajtó előtt veszteglő kerékpár akadályaival. Ami ezt a kort és rendszert jellemezte, sokáig meggátolja a fiatalokat, hogy természetes életet tudjanak élni. Ahogyan a beléjük nevelt megfelelési kényszer kezd lekopni róluk, úgy kerül egyre inkább előtérbe a természetes emberi létezés, és az igazi szerelem. Katajev egy olyan korszakot tár elénk, ami annak idején világméretű komolysággal bírt, a mából visszatekintve viszont már rendkívül szórakoztató, mulatságos...

– Mikor és hol hallhatjuk majd az elkészült hangjátékot?

– A jövő héten – hétfőn, szerdán és pénteken – három nagyjából negyven perces részben kerül fel a teljes történet a Szegedi Nemzeti Színház Facebook oldalára és YouTube-csatonájára, itt június 30-áig lesz hallható mindhárom rész. A magyar és az orosz jogtulajdonosok ugyanis erre az időszakra és kizárólag az online felületre adták meg a lejátszási jogot.

Rafai Gábor

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: hangjáték Szegedi Nemzeti Színház Szegezdi Róbert színház