Hirdetés
Túl a városon 2020. május 12. 15:56

Igazoltan fertőzöttek száma: megmagyarázhatatlan ellentmondások

Furcsa, szinte megmagyarázhatatlan ellentmondásokra bukkanhatunk, ha összevetjük, hány koronavírusos beteg található a megyékben. Szakemberek segítségével igyekeztünk megfejteni, miért kiugróan magas ez a szám Csongrádban, és miért lényegesen alacsonyabb más megyékben. Lássuk.
Hirdetés
Hirdetés

A tények valóban makacs dolgok. Ami egyben azt is jelenti, hogy teljes mértékben tényszámoknak fogadjuk el a hivatalos statisztikában szereplőket.

Csongrád megyében ez idő szerint 108 igazoltan koronavírussal fertőzött embert regisztráltak.

Ehhez képest lényegesen alacsonyabb ez a szám Bács-Kiskunban és Békésben. Előbbiben 23, utóbbiban 16. Kézenfekvő volna ezt összefüggésbe hozni azzal, hogy Szeged lényegesen jobban része a nemzetközi kapcsolatoknak, mint a szomszédos megyeszékhely, Békéscsaba.

Ám ilyen alapon még mindig érthetetlenül alacsony a Bács-Kiskun megyei szám, ahol számításban kell vennünk, hogy Kecskemét több multinacionális cég telephelye. Itt messze nem kizárólag a Mercedesről van szó, hanem a gépipar több világcégéről. De ha ezen az ellentmondáson túllendülünk, újabb, az eddigieknél is nagyobb ellentmondásokba ütközünk.

Az idevonatkozó országos adatsort böngészve nem meglepő, hogy Tolnában 17, és a Csongráddal szomszédos Jász-Nagykun-Szolnok megyében 23 vírusos beteget tartanak nyilván. Ám ha a megyénkkel a leginkább összehasonlítható Baranya és Hajdú-Bihar megyét állítjuk szembe, akkor jön az igazi érthetetlenség.

A Pécs központú Baranyában mindössze 36, a Debrecen központú Hajdú-Biharban még ennél is kevesebb 23 vírusfertőzöttet regisztráltak. Miközben mindkét város, és vele a megye nagyfokú hasonlóságot mutat Szegeddel és Csongrád megyével. Régióközpont mind a három város, az ország életében betöltött szerepük alapján feladataik szinte teljes mértékben egybevágnak.

Mindhárom nagyváros egyetemi és klinikai központ, és noha Debrecen a legnépesebb, és Pécsnek a legalacsonyabb a lélekszáma, nagyságrendileg egy kategóriába sorolható a három település. Mindezek ellenére a Csongrád megyei COVID-19-es fertőzöttek száma sokszorosa Baranyának és Hajdú-Biharnak.

A laikus számára ez ellentmondás – fordultunk az egészségügyben dolgozókhoz, akik kivétel nélkül megnyugtattak: az orvostársadalom számára szintén az. Senki nem vonja kétségbe az adatok valódiságát, amit egyik beszélgetőpartnerük azzal is megerősített, hogy debreceni kollégáitól tudja: alig kezelnek az ottani járványkórházban koronavírusos beteget. Egy másik, nevének elhallgatását kérő orvos egyben arra hívta fel a figyelmet, hogy Debrecen nemzetközi repülőtérrel rendelkezik, és közvetlen járat kötötte össze légikikötőjét Milánóval. Tudjuk, hogy Lombardia fővárosa szenvedte el az egyik legnagyobb kontinentális veszteséget a most dúló járványban.

Mindebből könnyen lehetett volna arra következtetni, hogy Debrecen lesz az egyik legérintettebb hazai város a járványban, de ennek éppen az ellenkezője történt. Az általunk megszólaltatott orvosok szerint nagy valószínűséggel azért, mert a járvánnyal kapcsolatos intézkedéseket időben és kellő szigorral lépték meg Debrecenben. Az alacsony megyei esetszám ezt támasztja alá.

A portáluknak nyilatkozó Csongrád megyei orvosok kitértek arra, hogy az itteni adatokat befolyásolta a szegedi vakok és gyengén látók Torontál téri intézetében előfordult közel harminc fertőzött esetszáma. E mellett találtak fertőzöttet a nagymágocsi idősek otthonában is. A koronavírus ott is megjelent. Igaz, ezek leszámítva is sokkal nagyobb a fertőzöttek száma megyénkben, mint Baranyában és Hajdú-Biharban.

Több nyilatkozó orvos idézte dr. Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem rektorának egy nemrégiben elhangzott előadását, amely az szerepel, hogy a hazai koronavírusos esetszámok jelentős része, intézeti – orvosi szakszóval: nozokomiális – eset.

Vagyis kórházban vagy idősek otthonában történtek meg a fertőzések.

Igaz, ez még mindig nem magyarázat a többi megyéhez képest viszonylag magasnak mondható csongrádi számra, de megmagyaráz mást.

Mégpedig a Komárom-Esztergom és a Zala megyei magas esetszámokat. Az első esetben alapvetően a tatabányai kórházba történt nagyszámú fertőzés felelős azért, hogy 174 igazolt fertőzöttről tudni a megyében. Hasonló a helyzet Zalában, ahol több gócpontban, valamennyi esetben idősek otthonában mutatták ki a COVID-19 vírus jelenlétét.

Több orvos arra hívta fel a figyelmet, hogy

Budapest és Pest megye fertőzöttsége országos összevetésben nem nevezhető nagynak, noha az állami média ezt sulykolja. Budapesten, közel 1,8 milliós népességszám mellett 1595 regisztrált fertőzöttről tudnak, ám ennek legalább egyharmada idős otthonok lakói közül kerül ki.

A híradásokból tudható, hogy a Pesti Úti Idősek Otthonában a 300-at is meghaladta a fertőzöttek száma, ami azt jelzi: egy-egy gócpontban alakul ki nagy fertőzöttszám a mostani járványban.

Budapest ezek mellett világvárosi tendenciákat mutat. A lélekszám nagysága, a magas népsűrűsége, a város nemzetközi beágyazottsága miatt fokozottan kitett a járvány hatásainak. Ugyanez jellemző Párizsra, Londonra, Madridra, Milánóra és New Yorkra – mondta el a szeged.hu-nak egy nyilatkozó orvos.

Nem kiugróan magas az esetszám az általunk megkérdezett egészségügyben dolgozók szerint Pest megyében sem. Itt 80 településén közel 800 ezren laknak (az esetszám 445), szemben Csongrád megyével, ahol már 400 ezren sem. Igaz, arányaiban Pest megyében a fertőzöttek száma magasabb, mint Csongrádban.

A „nyomozásban” idáig jutottunk. Tanulság, megfejtés egyelőre nincs.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Csongrád megye fertőzés járvány koronavírus