Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Túl a városon
  • Vajon napirendre vette a parlament, hogy tárgyalják a Botka László Nemzeti Szolidaritási Programjából kinőtt ellenzéki törvényjavaslatot?
Túl a városon 2020. május 12. 11:57

Vajon napirendre vette a parlament, hogy tárgyalják a Botka László Nemzeti Szolidaritási Programjából kinőtt ellenzéki törvényjavaslatot?

Az lett volna a lényege a javaslatnak, hogy a NER oligarcháinak, sikermellényeseinek vagyonára különadót vetettek volna ki.

Hirdetés

Címbéli kérdésünk valójában költői:

nem

nem vették napirendre.

„A Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselők által benyújtott javaslat szerint azoknak kéne fizetniük, akik 2012 eleje és 2020 márciusa között többek között az államháztartás alrendszeréből, EU-forrásból, a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programból, valamint a 100 százalékos állami tulajdonban álló gazdasági társaság által létrehozott alapítványtól legalább ötmilliárd forintnyi árbevételt szereztek” – írta meg a 444.

A törvényjavaslat Botka László Nemzeti Szolidaritási Programjának felhasználásával készült, amelyet Szeged polgármestere április 6-án hirdetett meg azután, hogy az Orbán-rezsim elvette az önkormányzatoktól a gépjárműadót, valamint az egész országban ingyenessé tette a parkolást a miniszterelnök. A programhoz ellenzéki polgármesterek és a Momentum is hamar csatlakozott.

A Nemzeti Szolidaritási Programban többek között az szerepelt,

  • „járuljanak hozzá a járvány okozta károk enyhítéséhez azok a vállalatok, amelyek az elmúlt évtizedben hatalmas nyereséget értek el közbeszerzésekből. Akik tíz évig gazdagodtak a közpénzből és a magyar embereknek járó Európai Uniós forrásokból, azok most adjanak vissza a közösbe!
  • Amelyik cég 2010 óta több, mint 5 milliárd forint értékben nyert közbeszerzést, az hozzájárulásként fizesse be a szolidaritási alapba ennek a pénznek az 1 százalékát, aki több mint 10 milliárdot nyert, az a 2 százalékát, akik pedig 100 milliárd forintnál többet kaptak, azok 3 százalékot adjanak be az alapba.
  • Ez csak az elmúlt 10 évben nyertes ajánlattevők 2 százalékát érinti, mégis közel 500 milliárd forint plusz forrást jelenthet a védekezéshez. A szolidaritási hozzájárulás alsó határa úgy lett megállapítva, hogy nem érinti azokat a kis- és középvállalkozásokat, akik a járvány miatt most nehéz helyzetbe kerültek. Az ő túlélésüket is segíti az, ha a nemzeti együttműködés rendszerének legnagyobb nyertesei visszaadnak a közösbe.
  • Vegye ki a részét a járvány elleni védekezésből a nemzeti tőkésosztály is, a rezsim legnagyobb haszonélvezői is fizessenek a tőkevagyonuk után hozzájárulást! Akinek 100 milliárdnál nagyobb a vagyona, az 3 százalékkal, akinek 10 milliárdnál nagyobb, az 2 százalékkal, akinek 1 milliárdnál nagyobb, az 1 százalékkal járuljon hozzá a járvány miatt bajba jutott emberek megsegítéséhez. A tőkevagyon alapján fizetett szolidaritási hozzájárulás várhatóan 120 milliárd forintot jelent, vagyis a vállalati befizetésekkel együtt több, mint 600 milliárd forint folyhat be.”

A törvényjavaslat a parlament gazdasági bizottságáig jutott el, de a fideszes többség nem támogatta a tárgysorozatba vételét.

Nézze meg a bizottsági ülést!

Nézze meg Széll Bernadették Kossuth téri sajtótájékoztatóját, amelyet azután tartottak, hogy véget ért a bizottsági ülés!

Garai Szakács László
A nyitóképünkben látható montázst Szél Bernadett Facebook-oldaláról vettük át.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Botka László Hadházy Ákos Nemzeti Szolidaritási Program NER Szél Bernadett törvényjavaslat
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés