Hirdetés
Szegeden 2020. május 12. 09:37 Forrás: Szegedi Tükör

Olvasói levél: bezárt szabadság

A koronavírus-járvány miatti bezártság oldásáról sokakat megkérdeztek a médiában. A közös dalolás, a taps, a jó rádió- és tv-műsorok lehetőséget adnak a „búfelejtésre”, de ennél fontosabb, hogy az időnket hasznosan töltsük el. A Szegedi Tükör egyik nyugdíjas olvasójának levele.
Hirdetés

Amikor reggel felkelek, végiggondolom, hogy így, 80 év felett mi lenne a legfontosabb tevékenység, amivel másokon is tudok segíteni, de magamat is erősítem?

Kezdem a reggeli tornával az ágyban: láblengetések, csontritkulás miatti, óvatos forgások, nyújtás hátra a karokkal, ameddig az ágy hossza megengedi, közben a lábak sarkainak megfeszítése, a gerincoszlop széthúzása érdekében. Édesapám tanácsaira gondolva néhány mély légzést is elvégzek! Ez abból áll, hogy a levegőt mélyen beszíva átpréseljük a levegőt a tüdőből a hasba, majd lassan visszanyomjuk a hasból a tüdőbe és kiengedjük. Apuka szerint az emberek többsége csak „piheg”, a friss levegő a tüdőcsúcsig sem jut el! A torna után a frissítő zuhanyozás következik. Miután a kádból kikászálódok, irány a konyha. A reggeli: kávé, gyümölcs, pirított, vajas kenyér. Ennyi energiaforrás elég a mozgásszegény életmódhoz!

Ezek után fontos a munka sorrendjének beosztása.

A karanténban lévő családtagok, akik a sok gyermek mellett a távmunkában is részt vesznek, kevés időt tudnak a főzésre szánni. Első feladatom tehát a krumplispogácsa tésztájának elkészítése! Amíg a tészta megkel, addig kiszellőztetem a lakást (bár a rosszul záródó ablakok miatt felesleges), megöntözöm a virágokat.

Mivel a tészta még nem kelt meg, gyorsan felhívom a lányomat, hogy az unokáim felől érdeklődjek. De a telefont nem veszik fel. Újra próbálkozom, amikor hirtelen eszembe jut, hogy a távoktatásban lévő gyermekek lefoglalják a készüléket. Nem is tudom felfogni, hogy Pannika zongorázását hogy hallhatja és láthatja a zongoratanárnője?!

A menyem, aki szintén távoktatásban dolgozik, számonkérést is végez szaktárgyából. Mint mondja, ez a korszerű oktatói tevékenység többletmunkával jár. Az újszerű megoldások és az eszközkezelés kimunkálása nagyon sok időt igényel. Az otthoni tanári munka mellett a szintén otthon lévő öt gyermekre főzni is kell. Mesélte, hogy egy alkalommal pillanatnyi türelmet kért óra közben a tanítványaitól, mert meg kellett kavarnia a főzeléket. Időközben megkelt a tészta, és már lehet szaggatni a pogácsákat! A lisztérzékeny gyermekeknek gluténmentes lisztből készül a pogácsa. Ezt külön deszkán nyújtom, és az olajban is ezeket sütöm meg először. Összesen 90-100 darab pogácsa készül Szegeden élő 12 unokámnak és családtagjaiknak. Más, gyorsabban elkészíthető és mindenki számára ehető ételek is vannak, így a rakott káposzta, a korhelyleves és a kedvelt rizskoch. A főzéssel el is telik a délelőtt.

Délután mindig következik az egyórás szundikálás, majd a takarítás. Minden napra egy ablakszárny van beütemezve. A létrára mászást tiltják a gyermekeim, de óvatosan a magasabb üvegeket mégis létráról tisztítom. A porszívózás, a szőnyegrázás néha fárasztó, de megoldható.

Már elültettem az ablakokba a balkonládák virágait. Az átteleltetett muskátlikból a dugványok már cserepekben vannak, letakarva. Ha már nem lesz fagy, minden virág kikerül az utcai ablakokba, hogy a szemben lévő sokemeletes társasház lakói gyönyörködhessenek bennük. Kíváncsian várom, hogy a szemben lévő erkélyek tulajdonosai közül ki fogja a virágosítást követni?

Tisztelt Olvasóink!

Szerkesztőségünk fenntartja a jogot arra, hogy az észrevételeket, az olvasói leveleket rövidítve, szerkesztett formában adja közre.

Estefelé, mivel sokáig világos van, előveszem a testvéremtől kapott ecseteimet, akrilfestékeket, az alapozóval bekent falapokat, és festek. Tájképek, kis erdei házikók, kanyargós erdei utak – ezek a fő témák.

Régebben egy-egy alkalommal szívesen ajándékoztam festményeket családtagjaimnak, de később az oktatói és kutatói munka, valamint a családi feladatok miatt nem volt erre időm. Most már megtehetem, hogy festek, de sajnos a kezem már nem oda húzza a vonalakat, ahová szeretném!

És most itt a legnagyobb szerencsém a komputerrel! Amikor már besötétedik, a számítógép elé ülök, és száguldó, egész nap felgyülemlő gondolataimat szavakban fogalmazva gépelt betűkbe önthetem!

Nem szabad siránkozni! Örülni kell eddigi életünknek, bíznunk kell egymásban, a jövőben! Ne bántsuk egymást szavakkal, írással! Higgyük, hogy most mindenki jót akar, és akarjon is mindenki jót – önérdek nélkül, lemondások árán is, az egész nemzet javára!

Milyen jó, hogy leírhatom a gondolataimat a számítógépen! Itt nem jelent problémát, hogy reszket a kéz, fáj a láb. A technika mindent legyőz. Észre sem veszem, hogy a nap eltelt, a bezártságot sem tapasztalom. Telefonon még felhívom néhány rokonomat, egyedül élő ismerősömet. Van, akivel pár szót váltok, hogy minden rendben van-e, de van, aki hosszasan mesél, mert egész nap senkihez nem tudott szólni. Újabb és újabb témát talál, régi emlékeket sorol – szívesen hallgatom.

Amikor egyedül maradok, az órára nézek. Te jó ég! Mindjárt éjfél! Ágyba bújva már a holnapi teendőkre gondolok.

Dr. Berecz Árpádné
Képünk illusztráció.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: járvány koronavírus olvasói levél pandémia Szegedi Tükör világjárvány