Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • „Második szegedi árvízkatasztrófa pedig nem lesz” – így küzdött Szeged ötven éve a Tiszával
Szegeden 2020. május 9. 17:48 Forrás: Szegedi Tükör

„Második szegedi árvízkatasztrófa pedig nem lesz” – így küzdött Szeged ötven éve a Tiszával

A huszadik század egyik legnagyobb tiszai árvize 1970 áprilisában kezdődött. Május közepén már mindenfelé megfeszített munka folyt a gátakon, május 20-án pedig a védekezésért felelős bizottság elrendelte, hogy „Nagylakon, Magyarcsanádon, Apátfalván, Kiszomborban, Ferencszálláson és Kübekházán felöltve, a legszükségesebb holmikat összecsomagolva, fent virrasszon a lakosság”. A helyzet azonban tovább romlott, így megkezdődött az evakuálás Makón és Maroslelén. A Szegedi Tükör emlékírása.

Hirdetés

„A Tisza Szegednél 961 centiméteren tetőzött, de a Csongrádtól a magyar–jugoszláv határig tartó védővonalakon az 1000 centiméteres vízszinthez rendezkedtek be aktív védelemre, így szerencsére végül nem történt nagyobb baj”

– olvasható a National Geographic Magyarország legnagyobb árvizei című összefoglalójában.

Az 1970-es árvíz negyvenedik évfordulóján így elevenítette fel az eseményeket az Ativizig emlékkötetében Vágás István mérnök, a műszaki tudományok doktora.

„A Maros első árhulláma ugyan a Tiszába szakadt, de május végén kialakult a második, és ez már »oldalba kapta« a Tisza fő árhullámát – éppen Szegednél. Szegeden kialakult a 961 centiméteres, 2006-ig a legmagasabb vízállás. Ha kivetítenénk ezt a magasságot, a Széchenyi téren, Vásárhelyi Pál szobránál több mint másfél méter volna a tér szintje felett.

Fejlődéstörténet: tégla, beton, mobil

– Az 1879-es árvíz után, amely szinte teljesen elpusztította Szegedet, megépítették téglából a belvárosi partfalat.
– Az 1970-es árvizet követően, amikor 961 centiméteren tetőzött a Tisza, elkészült a korszak legkorszerűbb technológiájával a beton partfal Szegeden.
– 2006 áprilisában rekordméretű árvíz fenyegette Szegedet, a vízszint 1009 centiméteren tetőzött. Ezt követően úgy döntött a város vezetése, hogy megfogadva a vízügyi szakemberek tanácsát, megerősíti a partfalat. A 2015-ben átadott, néhány óra alatt összeszerelhető, új, mobil partfal 1100 centiméter magasságig ellenáll az árnak.

Mi lehetett ebben a helyzetben az árvízvédelem feladata? A töltések oldalát tartósan borító víz átszivárgásának korlátozása, a magassági hiányok pótlása, a töltések védőképességének folyamatosa fenntartása, a keletkező meghibásodások állandó figyelése és kijavítása. Szeged belvárosának akkor még alacsony téglamellvédfala különös gondosságot kívánt. Minthogy a tetőző vízállás idején a fal maga is védővonallá vált, s az árvízvédelem az esetleges 1000 centimétert is számításba vette, a téglafalat homokzsákokkal meg kellett támasztani.”

»Második szegedi árvízkatasztrófa pedig nem lesz« – mondtuk ki néhányan, akik felelősséget éreztünk a városi és a városon kívüli töltésrendszeren történő védekezés sikeréért.

1970-ben Szeged is, az Alsó-Tisza vidék is megmenekült a szegediek, a vízügyi szolgálat és a katonák hősi helytállásának, összefogásának köszönhetően.”

Nyitóképünkön a Stefánián készült a Móra Ferenc Múzeum magasságában. Figyeljék meg, hogy a kép hátterében az oszlop mögött a hajók közvetlenül a rakpart mellett állnak (fotó: Fortepan/Arina)

Lássuk a többi fotót!

 

Hegyekben állt a homok – mindenhol. Számolatlanul töltötték a zsákokat a katonák, az önkéntesek
Pillantás a Belvárosi hídra a Felső Tisza-part elejéről. A folyón lévő géplánccal a homokzsákokat töltötték
Tornatermi „kényelem”: az árvíz miatt kiköltöztetett emberek átmeneti szállása
A helyszín a Gyermekklinika előtti park, a főszereplő a GAZ–51-es teherautó. A GAZ–51 a Szovjetunióban a Gorkiji Autógyárban (GAZ) gyártott 2,5 tonna hasznos terhelhetőségű tehergépkocsi. A Szovjetunióban, valamint a szocialista országokban az 1950-es, 1960-as években a legelterjedtebb teherautó volt. A kép jobb oldalán a háttérben a Belvárosi híd pillérei is jól jelzik, milyen magasan volt a folyó, éppen csak kilátszanak
A Lenin körút másik vége, itt is serényen kellett lapátolni. Figyeljék meg az egyenkandelábereket!
Szegedi Víz és Csatornaműv – így, ennyi, a többit nem sikerült föltenni, vagy valamikor, valahogyan leesett. Az Árvízi emlékműre még kilenc évet várni kell, és azt is vegyük észre, milyen prímán lehetett látni a gabonakutatót a szegedi oldalról is
Itt ma trolimegállók, Novotel hotel, akkoriban ilyen volt a Felső Tisza-part eleje. A háttérben lévő épületen a Lenin körút jól olvasható volt az eredeti fotón, de hogy a címer köré mi volt írva, azt nem sikerült kideríteni
Nem volt cigarettaszünet, egyébként is mindenki akkor és annyit dohányzott, amikor és amennyit akart – jellemzően mindig, és sokat. A micisapkák mellett az egyik lapátoló fején egy majdhogynem osztályidegen baseballsapkaszerűség látható
A homokzsákokat a folyóról is töltötték: a homokot hajókon is hordták a parthoz. Vesszünk el megint az apró, éppen csak látható részletekben! A kép bal oldalán KRESZ-tábla tiltja a lovas szekerek behajtását a Lenin körútra, a lakó pótkocsi mögött erősen az SZKV egyik kétrészes csuklós villamosa látható, hogy a 701-es, vagy a 702-es az nem derülhet ki egyértelműen. Ezeket a villamosokat Szegeden barkácsolták össze: 1963–65 között összesen tizenegy 2700-as sorozatú villamos motorkocsi érkezett Szegedre. Négy kocsiból (2717+2797, 2735+2763,) készült a 701-es és 702-es favázas csuklós négytengelyes motorkocsi. Ez a két villamos 1975–76-ig volt az SZKV állományában. Figyeljék meg a mai Felső Tisza-part ma már láthatatlan házait, és sajnálják velünk együtt, hogy a szalámigyár neon felirata is már a múlté. Szerintünk elférne még most is a Pick gyáron
A talicskák lehetnek már 30–40 évesek is, ám a képbe jobbról belógó IFA ekkor még egészen új volt. Ha rögtön az elsők között érkezett meg Magyarországra a baráti NDK-ból, akkor is maximum öt éves volt. Az IFA az Industrieverbands Fahrzeugbau rövidítése és még a mögötte álló W50 sem véletlen: Werdauban gyártották, körülbelül öt tonnát bírt el – azért ennyit, mert az ötvenes évektől egy KGST-egyezmény valamiért ennyiben korlátozta a keleti blokkban készülő teherautók maximális teherbírását. Egy alap-IFA hivatalos végsebessége 83 kilométer/óra volt, a gyári fogyasztási adat pedig 20–25 liter száz kilométeren. Ez a két érték persze nem összeegyeztethető egymással, a gyakorlatban terhelten 25 liter a minimum fogyasztás, 70 kilométer/óra a maximum utazósebesség, ami kicsikarható a kocsiból
A Lenin körút–Felső Tisza-part kereszteződése A Lenin évforduló mellett a május 22–26. között megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásárt hirdette az egyik plakát, de ott volt a színház műsora is. A padot már csak a korabeli kamaszok tudnák használni – fölültek volna a háttámlára –, már ha odaengedték volna őket, de csak addig, amíg egy felnőtt meg nem sapkázta volna őket, vagy nem láttak volna meg egy rendőrt (fotók: Fortepan/MHSZ)
A Kőrösy József közgazdasági szakközépiskolánál a mellvédnél ilyen magasan állt a víz. A fa telefonkarók abban az időben teljesen természetes látványt nyújtottak a mai Huszár Mátyás rakparton
A Kőrösy József közgazdasági szakközépiskola magasságában a „belső járdán” készült a fotó, mögötte a Belvedere palota. A leghátsó épület már nincs meg, ott ma a Novotel Szállót található. Figyeljék meg azt is, hogy ott, ahol ma a Felső Tisza-partra kanyarodunk rá, ott is még fák állnak
Búvárok, katonák és civilek védik a partfalat a Belvedere palotánál (fotó: Duna Múzeum)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: árvíz Ativizig helytörténet Szegedi Tükör Tisza